A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-12 / 41. szám

A hútiídiú któkikúiü • I. Immár húsz esztendő választ el bennünket népeink történelmének legszomorúbb korszakától, az 1938 szeptemberében bekövetkezett müncheni fekete napoktól. Aki átélte e szörnyű időket — bizonyára sosem felejti el. Tudja, mily drágán fizettük meg burzsoáziánk, valamint Franciaország és Anglia gálád árulását. A keserves tapasztalatok azonban okulásul szolgálták mindnyájunk számára. München már soha többé nem fog megismétlődni, mert nem szabad megismétlődnie! — Idézzük fel azonban most azokat az emlékezetes, tragikus napokat! 1938 - A DRÄMA KEZDETE A burzsoá Csehszlovákia az utolsó percig vakon bízik a nyugati segítségben, habár már rég világossá vált, hogy erre nem lehet számítani. Ezzel szemben figyelmen kívül hagyja szövetségesének, a Szovjetuniónak konkrét segítő szándékú ajánlatait, noha a csehszlovák nép jól tudja, hogy Hitler támadása ellen egyedül ez a szövetség nyújthat védelmet számára. Ezeket az ellentmondásokat áem ma, sem pedig München előtt nem volt nehéz megmagyarázni. A világ reakciós erői ugyanis titokban támogatták á fasizmust, hogy később — legahatásosabb eszközként — felhasználhassák a , Szovjetunió ellen. Mindig kézségesen szabad kezet engedtek a németeknek kgzép- és délkelet-európai térhódításaikban, gondolván, hogy így legalább Hitler egy időre lemond gyarmati követeléseiről és hadseregét a Szovjetunió ellen fordítja, melynek egyre növekvő ereje mindjobban nyugtalanította a nemzetközi imperializmust. Ennek az elvakult politikának teljesen közömbös volt a „távoli ország, melyről semmit sem tudunk" (Chamberlain) sorsa, és ezért lehetővé tette a fasiszta eszmék megszálottjának, hogy gyalázatos terveit pontról pontra megvalósíthassa. Először megszegte a békeszerződést és elfoglalta a Rajna-vidéket, majd Ausztriára került a sor és azután ... Március 11 Berlin Hermann Gőring becsületszavát adja Mastny csehszlovák követnek, hogy Németországnak nincsenek ellenséges szándékai Csehszlovákiával szemben. Március 29 Prága A nemzetgyűlés ülése. Kundt, a szudétanémet párt képviselője bejelenti: „A szudétanémetek harcolni fognak jogaikért." Monsignore Tiso Szüllő magyar revizionista nagybirtokossal együtt az ún. Pittsburgi Egyezmény értelmében Szlovákia számára autonómiát követel. Wolf, tescheni irredenta követeli, hogy lengyel fennhatóság alá helyezzék vissza Teschent, melyet 1920-ban csatoltak el Lengyelországtól. Március 30 Prága A csehszlovák kormány a henleinisták követelésére a községi választásokat május 22-re, 29-re és június 12-re tűzi ki. A belügyminiszter (az agrárpárti Cerny) április 1-i hatállyal gyülekezési tilalmat rendel el a határövezetben. A Henlein-féle rohamosztagosok hallatlan terrort fejtenek ki a határvidéken, főként az államhú német pártok ellen. Április 21 Berlin Hitler utasítást adott a hadsereg főparancsnokának, Keitelnek, hogy az 1937. november 5-én megtartott értekezlet határozata alapján, mely „a csehszlovák kérdéssel" foglalkozott, dolgozzon ki szeptember végére konkrét mozgósítási tervet Csehszlovákia ellen (Fall Grün). Egyidejűleg Csehszlovákia területén provokált Nem félünk! Esküszünk! Esküszünk, hogy a Szovjetunió támogatásával, minden erőnkkel védelmezni fogjuk köztársaságunkat. — A felvétel a prágaiak 1938. szeptember 22-én megtartott hatalmas tüntetését ábrázolja. A parlament előtti téren Klement Gottwatd beszél. Szegény, elnyomott henleinisták. A Birodalom területén élő fajtestvéreik kénytelenek eket „gyümölcskonzervekkel" segíteni összetűzésekkel ürügyet kell teremteni a katonai beavatkozásra. Április 23 Moszkva A vezető szovjet államférfiak tanácsa elhatározta, hogy Franciaország és Csehszlovákia beleegyezésével minden intézkedést megtesznek Csehszlovákia biztonsága érdekében. Karlovy Vary A szudétanémet párt kongresszusán Henlein nyilvánosságra hozta az ismert nyolc követelményt, melynek teljesítése az állam széthullását jelentette volna. Május 1 Prága A kommunisták májusi nyilatkozata, melyet a belügyminisztérium sok huzavona után engedélyezett, a köztársaság fasizmus elleni védelmének hatalmas manifesztuma lett. Moszkva A májusi tüntetéseken Kalinyin, a Legfelső Szovjet Elnöki Tanácsának elnöke kijelentette: „Szövetségi szerződésünket az utolsó betűig teljesítjük." - J. Dimitrov kijelentette: „A Szovjetunió munkás-' osztályának és a kapitalista országok munkásosztályának egysége megdönthetetlen!" Párizs A Revue des Deux Mondes idő előtt felfedi a francia reakció áruló terveit. „Európa nem fog a csehszlovák konfliktusba beleavatkozni!" London Lord Rothemere a Daily Mail hasábjain így ír: „Semmi közünk a csehekhez. Egy francia gyalogos csontjai többet érnek, mint az összes csehszlovákok együttvéve." Róma A Regime Fascista című fasiszta lap gyűlölködő hangon Csehszlovákiát „basztard államnak és Közép-Európa testét borító rákfenének" nevezi. Varsó Beck fasiszta kormányának szócsöve a Kurier Poranny gúnyos hangú támadást intéz a csehek ellen, akik hisznek Franciaország és Anglia támogatásában. Május 17 Prága Az' agrár belügyminisztérium a kommunisták minden tiltakozása ellenére engedélyt ad Henleinnek a Freiwilliger Schutz-