A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-14 / 37. szám

jciicyu mcywca4victa7XvuciA, ana a. »cryjvjMU, ha ismét elgondolójának és kivitelezőjének szavait idézem: - A színházi fesztiváloknak, mint minden seregszemlének a feladata mindenekelőtt az, hogy megmutassa mit alkotott s mihez ért el egy-egy színház konkrét feltételek mellett. A színházi fesztivál nem adhat általános alkotó programot a jövőre nézve. A vitákban ugyan szélesebb érvénnyel bíró elméleti következtetések vonhatók le, ám a seregszemle sohasem adhat receptet arra, „hogyan rendezzünk, hogy az elfogadják" vagy „mit játsszunk, ami sikeres és egyúttal művészi volna." Éppen ezért a D 34-nek a Karlovy Vary-i fesztivál műsorán szereplő darabjai nem tekinthetők sem alkotó jóslásnak, sem általánosító programnak. Burian a fesztiválon bemutatta legsikeresebb rendezéseit, köztük Viktor Dyk Patkányfogó című regényébő írott színművét, Brecht Koldusoperáját és Puskin elbeszélő költeménye felhasználásával írott Anyeginját. A Patkányfogó ugyanúgy nem veszítette el aktualitását. mint a Koldusopera. Mindkettőnek van elgondolkoztató mondanivalója a mai néző számára. Míg Brecht az életnek hamis romantika mögé rejtett ürességét gúnyolja és az embernek bűnök árán szerzett hatalmát és uralomvégyát ostorozza, Dyk Patkányfogójában különösesn aktuális az eszmei mondanivaló: meddig terjedhet az ember liberalizmusa, a művész szabadsága ? A felelet egyértelmű: sem a liberalizmus, sem a művész szabadsága nem lehet az emberiség kárára. Burián Anyeginját a szemináriumokon erős és sokban indokolt kritika érte. Bár nyilvánvaló, hogy Burian meg akarja mutatni a fiatalságnak, milyen kárt okozhat egy felelőtlen élet, Anyegin unalommal eltelt életszemlélete ellenállhatatlanul unalmat árasztott a nézőtérre — a túlságosan sok kép széttörte a mondanivalót, a frappánsnak, rendkívül kifejezőnek, eredetinek és szépnek mondható zene pedig sokszor elnyomta a szót, a színpad legfontosabb tényezőjét, a gondolatot. Annál nagyobb sikert jelentett a Népi szvitnek ízes komédiázásra, felszabadult játékra alkalmat adó eredetisége és Klicpera Mindenki valamit a hazáért című komédiájának ötletes átdolgozása. Burián mindkét estén írói és rendezői erényeit teljes fényükben megcsillogtathatta. A Bozena Benesová regénye alapján írott Véra Lukásová, a D 34 utolsó előadása pedig megmutatta, hogy Burian nemcsak eredeti rendezői ötletekkel, szcenikai különlegességgel tudja megfogni a néző képzeletét, hanem a lélek és szív titkait mélyen megérző ihletett költő is. Ez az utolsó előadás mind a varázsos mondanivaló, mind a színészi játék és rendezés tekintetében páratlan, tökéletes színház volt. Jelenet a Koldusoperából A D 34-nek nem egy előadása vitatható, ahhoz azonban kétség nem fér, hogy Burián színháza a haladó ember javáért küzd olyan időben, amikor a művészet legfőbb célja az építés és a béke szolgálata. Nem vitás az sem, hogy minden kísérlete termékenyítő, s hogy tévedései, s olykor túlzásai ellenére is Burian és színházának művészete előre mutat. Ez a színház az új alkotó ember eszményeit hirdeti és küzd minden maradiság, minden visszahúzó régi ellen; küzd a szenvedés, az önkény megszűnéséért, s a pusztulásnak, a romlásnak, az életöröm érzését szegezi szembe. Ha ez a színház avantgardistának számított a múltban, a felszabadulás előtti években, ma újszerű abban, hogy az új mondanivalóhoz új formát keres. — A társadalmi mozgalom avantgardistájának lenni, ez a mai avantgardizmusnak fő értelme — jelentette ki Burian a szeminárium vitájában. — Szolgálni a társadalmi haladást a legrafináltabb eszközökkel és szólni a társadálomhoz a legjobb és leghasznosabb módon. Nem a művészetet kívánom előbbre vinni, hanem a társadalmat. Olyan hitvallás ez, amely megbecsülést érdemel és tisztelettfel tölt el hirdetője iránt. A szemináriumokon kevés szó esett az íróról, a színház alfájáról és ómegájáról. Kívánatos volna, hogy a jövőben megrendezendő fesztiválok ezt a hibát kiküszöböljék és a rendező, díszlet- és jelmeztervező, zeneszerző és dramaturg munkája mellett érvényre jusson a gondolat, az iró teremtő szava is. Hogy ez így lesz, arra némileg biztosítékot ad Burjánnak az az ígérete, hogy ebben az évadban a ma íróit kívánja megszólaltatni korszerű témáikkal. EGRI VIKTOR Szent Dorottyát a király parancsára megkínozzák a hóhérok. Jelenet a Népi szvitből Alena Kreuzmannová és Stanislav Fiier Bozena Benesová Véra LukáSová című lírai játékában