A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-24 / 34. szám
Románia dolgozóit Palásti Marika és Púja Ilonka Az Állami Székely Ének- és Táncegyüttes (A Hét számára írta Maria Arsene) Néhány esztendővel ezelőtt a magyar először az akkor 120 tagbői álló Állami autonóm terület gyergyószentmiklósi Dó- Székely Ének- és Táncegyüttes, zsa György textilgyár kultúrfelelősének jó A Román Munkáspárt kultúrpolitikájáötlete támadt. Mi történne, ha az üzem nak e fiatal hajtása első előadásán a VI-együttese énekben és táncban felelevenl- szik a menyasszonyt című székely lakotené a székelyek gyönyörű lakodalmi szo- dalmas táncot mutatta be, mely idővel kásáit? elveszítette helyi jellegét és jellegzetes Csupán egy telefonhívás - és a terület székely tánccá alakult. Hajdú Zoltán kölszékhelyéről, Marosvásárhelyről az esti tő, akit közben az együttes igazgatójává gyorssal már meg is érkezett a Területi neveztek ki, örömmel vehette tudomásul, Népmüvelődési Ház három szakembere, hogy álma mégis valóra vált. A kultúrfelelős elgondolása csakhamar Ugyanannak az esztendőnek decemberévalóra vált. ben a romániai nemzetiségek kultúrver— Mi mindent produkálhatnánk, ha ön- senye alkalmából bemutatkozott az együtálló együttesünk lenne — mondta Haj- tes az Igényes bukaresti közönségnek, dú Zoltán államdíjas költő a népművelő- Olyan sikerük volt, hogy az ünnepségek dési ház egyik tagjának, miközben elgon- befejezése után az együttes néhány hétre dolkozva nézte a szerény műkedvelő rá ismét a fővárosban vendégszerepelt, együttest, amint.éppen egy székely tánc ahol üjből nagy sikert aratott, bonyolult mozdulatait gyakorolta. Nézzük csak meg, kik is alkotják ezt az Röviddel ezután, 1956 őszén megjelent ismert együttest. Engedjék meg, hogy egy felhívás, mely tájékoztatta az érdek- bemutassuk önöknek Palásti Marikát -lődőket az Állami Székely Ének- és Tánc- tizenhat éves. Egy aradi kertész leánya, együttesbe való felvétel feltételeiről. Ez- Itt fedezték fel a tehetségkutató csoport zel egyidejűleg elindult a szakemberek tagjait. Ma az együttes egyik legkiválóbb egy csoportja, hogy a városokban és fal- táncosnője. Középiskolai tanulmányait vakban az alakuló együttes számára tehet- távüton végzi. séqes fiatalokat toborozzon. Kiváló zenei emlékezőtehetség, különöígy 1957. május 31-én a marosvásár- sen fejlett ritmusérzékű, kimeríthetetlen helyi kultúrpalota színpadán lépett' fel fizikai erővel rendelkezik — így jelle-Balról jobbra: Demeter Irén, Csiszár Mária, Oláh Ágnes, Fehér Mária Palásti Marika, Púja Ilonka, Péter Borika, Madaras Margit mezte az együttes Koreográfusa, Haáz Sándor Kelement Sándort, az együttes egyik legjobb táncosát. Apja vasúti munkás a kolozsvári kerületben. Simon Vilma a lakodalmas táncban a menyasszonyt alakítja - különben még nem menyasszony. Szülei csikjenőfalvai egyszerű földművesek; először hallani sem akartak róla, hogy lányukból táncosnő legyen. De azóta már megváltozott a véleményük, és a többi lelkes nézővel együtt tapsolnak kislányuknak. Érdekes Marton Mihály esete is. Ez a kiváló tehetségű fiatalember a főiskola politikai gazdaságtan tagozatának végzett növendéke. Bihari földműves szülők gyermeke. A tánc kedvéért — szülei tiltakozása ellenére — lemondott ökonómusi karrierjéről. Marton Mihály valóban bihari vendég. Ezt azért hangsúlyozzuk, mivel az együttes egyik legsikeresebb száma az ún. Bihari vendégek című tánckompozíció. Az együttes műsorán ugyanis a kimondott székely táncokon kívül más vidékek dalai és táncai is szerepelnek. Az együttes székely népviseletbe öltözött nő tagjai a vendéglátók. A pompás rózsasziromhoz hasonló élő kör szétnyílik, ho a közepén levő bihari vendégek eltáncolhassák tüzes táncukat. Ez az énekkel és zenével kisért táncszvit újszerű, eredeti megoldásaival valóban a maximumot jelenti a maga nemében. Ha azonban a székely együttest jobban meg akarjuk ismerni, nem elegendő csak táncaikat figyelnünk; kiváló énekszámait is érdemes meghallgatnunk, mint pl. a Cú föl lovam, Zöld erdőben vagy a Kállai kettőst Kodály Zoltán feldolgozásában, továbbá Bartók Béla Bolyongását (vezényli a fiatal, energikus Szalmán Lóránd), Gárdonyi Zoltán Magyar szvitjét, Gulyás László székely muzsikáját és a többi kiváló énekszámot. Az együttes utánpótlásról is gondoskodik: van egy 150 tagú gyermekkara. A gyönyörű székely népviseletben táncoló fiatalok vidám dalai és tüzes tekintete hálával töltik el a nézők szivét az iránt a rendszer iránt, amely lehetővé tette a nemzetiségeknek nemzeti kultúrájuk felvirágoztatását.
