A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-24 / 34. szám

A török pasák négyszáz esztendős ural­ma s a francia gyarmatosítók elnyomása ellen fellázadó szíriai nép 1946-ban - há­la a Szovjetunió következetes politikájá­nak — végre megszabadult a külföldi ka­tonaságtói. Ez volt Szíria életében az első döntő fordulat. A második, ennél is jelentősebb fordu­lat akkor következett be Szíria életében, mikor ez az élniakaró, tehetséges, szor­galmas és szabadságszerető nép úgy ha­tározott, hogy országát Egyiptommal egyesítve megalakítja az Egyesült Arab Köztársaságot. A két tagállam, Egyiptom és Szíria sze­retettel várja a többi arab állam önkéntes csatlakozását is, hogy így minél egysé­gesebben tudjanak fellépni az imperialista terjeszkedés ellen földünknek politikai szempontból legérzékenyebb pontján, a Közel-Keleten. Szíria lakjainak száma a legutóbbi becslés szerint közel ötmillió. A lakosság többsége arab, de élnek az országban kurdok, örmények, törökök, görögök, per­zsák és cserkeszek is. A kulturális szín­vonal emelése az egyesült köztársaság ve­zetőinek egyik legfőbb gondja, hiszen a férfiaknak körülbelül fele, a nőknek pedig közel 80 százaléka analfabéta. A műveltség alacsony színvonala az elnyomók előnyét szolgálta mindig. így volt ez Szíriában is, ahol most egy új, szabad élet igazi kez­detén elsősorban ezen igyekeznek javíta­ni. S a jelek szerint minden előfeltétel meg is van hozzá, hogy az írástudatlanság aránya rövidesen csökkenni fog. Erről nyújt bjkonyságot az a tény is, hogy 1943 óta például az elemi iskolások száma meg­ötszöröződött, a felsőbb iskolák növendé­keinek száma pedig az akkori létszám ti­zenkétszeresére emelkedett. Szíria fővárosa Damaszkusz. (Természe­tesen csupán mint tagállamnak a fővárosa, mert az Egyesült Arab Köztársaságnak Kairó a fővárosa). Damaszkusz a sivatag­szerű környezetben gyönyörű látványt nyújt a sok sötétzöld lombkorona közül vakító fehéren kimagasló hófehér, lapos­tetejű házaival és kupolás, minaretes me­csetjeivel. Régente finom acélpengéiről volt híres, ma inkább szőnyeg- és más szövöttárui (damaszt) hirdetik a nevét. Szíria agrárjellegű ország. Öntözött terü­leteinek nagysága 1,5 millió hektár körül van, azaz a tagállam területének 8 — 9 szá­zaléka. A kedvezőbb éghajlatú részek főbb termékei a gabonafélék, gyapot, szőlő, olajbogyó, narancs és citrom. Szíria gazdasági és stratégiai jelentő­ségét a rajta keresztülhúzódó olajvezeté­kek adják. Szírián át jut el az Arab-fél­sziget belső területeiről (Irán, Irak) az olaj a földközi-tengeri Bánijász és Tará­bulusz (Tripoli) kikötőkbe. Nem csoda, ha angol és amerikai imperialisták között mindig erős versengés folyt az ország fölötti befoly'ásért. Azt persze mondani зет kell, hogy ebből a versengésből a szabadságszerető szíriai nép s új állama, íz Egyesült Arab Köztársaság került ki jyőztesen. A szíriai élet, főleg a nagyobb városok­зап (Damaszkusz, Aleppo, Homsz, Hama, -atakija) ma már „modern" ütemben zaj­ik Az utakon a tevék mellett elsősorban lutók bonyolítják le a személy- és teher­örgalmat. A avér vasúthálózatot eavre bővítik. Épp most épít а Szovjetunió szíriai megrendelésre egy újabb vasútvonalat. A gépesített öntözőművek mellett még ma is ott láthatjuk a régi római időkre emlékeztető hatalmas, 20 méternél is ma­gasabb vízemelő-kerekeket. A szíriai nők közül már sokan letették az arcukat rejtő fátyolt, s főleg a fiatalok azok, akik a múlt minden fölösleges sallangjátő] meg­szabadulva hatalmas részt vállalnak az ország minden téren való átformálásában. Szíria népe tudja, hogy az új államszö­vetségben fokozottabb erővel kell dolgoz­nia a Közel-Keletnek ezen a kényes pont­ján az igazságért, a békéért s valamennyi arab állam teljes szabadságáért. ZÖLYOMI ANTAL Évezredeit óta forognak a hatalmas kerekek, hogy vízzel lássák el Szíria száraz földjét Damaszkusz, a „Fehér város" az utóbbi öt esztendőben hatalmasan megnövekedett. Egészen lij, modern városnegyedek épültek, ezek azonban harmonikusan illeszkednek a város keleti képébe Szovjet matrózzal barátkozik a szíriai rakodómunkás Nem csoda, ha ilyen vidámak a szíriai gye­rekek. Náluk a nagy meleg miatt négy hó­napig tart a nyári szünidő

Next

/
Oldalképek
Tartalom