A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

álláspontját közlöm egészen kivonatosan, a szöveg rövidségét megkísérlem a helyszínen felvett fényképfelvételekkel pótolni. Petőfi Székelykereszttúrról, Bem főhadiszállásáról indult a Fehéregyháza és Segesvár közötti csatatérre, ahol 1848-ban július 31-én délelőtt 10 órától délután 5 óráig tartózkodott - tehát az utolsó percig, a magyar harcvonal összeomlásáig. Az összeomlás pillanataiban Gyalókay Lajos százados beszélt utoljára Petőfivel, a Fehéregyháza nyugati szélénél elfolyó Sárpatak töltése mellett. A költő — követve vezérét, Bemet és a vert sereget — Fehéregyházán át Héjjasfalva felé menekült; az utolsó szemtanú, aki a héjjasfalvi országúton még élve látta, Lengyel József székelykereszttúri orvos, aki pedig már holtan, az August von Heydte császári dragonyos őrnagy, a cári hadtest mellé beosztott osztrák összekötő tiszt volt. Ez a hely — a költő halálhelye — Fehéregyháza és Héjjasfalva feleútján van, egy I s p á n к ú t nevű forrás közelében. Segesvár mai látképe Az Ispánkút rétje, a héjjasfalvi országút mellett, ahol Petőfi meghalt Az üldözést végző lovasság itt érte be a költőt és leszúrta. Heydte őrnagy egyetlen sebhelyet látott a mellén, a dzsidaszúrás bizonyára a szívét érte. A munkaközösség nem kutatta a költő sírját, mert tudományos megbízatása nem ez volt; ez nagy felkészültséget igénylő antropológiai vállalkozás lehet esetleg, ahol a sikerre kevés a remény, mert a a csatatéren három tömegsír van és kb. 50 magányos sír - volt. Az utóbbiak helye ma már teljesen ismeretlen. Két tömegsír emlékoszloppal van megjelölve, a harmadik — a héjjasfalvi út mentén, az ún. Csonta-kertben fekvő - tömegsír megjelöletlen, csak hozzávetőleges pontossággal ismerjük a helyét. Még a legnagyobb valószínűséggel itt sejthető Petőfi sírja, mert ez van legközelebb - 700 méternyire—a halál helyétől. Itt folytattunk szelvényezési munkálatokat, hogy a harmadik tömegsír — tehát nem Petőfi sírja — helyét közelebbről meghatározhassuk, de tulajdonképpeni feltárás nem történt. Ismerjük tehát a költő halálának körülményeit és halálának helyét, ez többé nem titok. Ez a Segesvári jelentés lényege. Bocsássák meg, hogy száraz leíró voltam, de aki szenvedéllyel végez egy forró romantikájú munkát, az megtanul félni a közhelyektől. Nem a szép szó volt a célom, hanem a közlés, a tény, mely minden frázisnál többet mond Petőfiről, az emberiség hősi halottjáról. DfENES ANDRÁS Az Ispánkút füzese a csatatéren Fehéregyháza. Petőfi és Gyalókay talaikozásának színhelye: a Sárpatak melletti töltés