A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

filmművésznek tartjuk. Páratlan művészettel formálja meg a részegségbe menekülő, kételyektől mardosott és igazságét kereső mérnök alakját, akiben belső összetörtsége ellenére is él az emberség, a megsegítés eszménye. Az erős drámai jelenetekben bővelkedő, kitűnően felépített film igen okosan és meggyőzően int, hogy ne ítélkezzünk emberek felett könnyelműen, de tanúsítsunk több megértést, törődjünk többet egymással, mert jóvátehetetlen hibák adódhatnak egy felületes vagy elhamarkodott ítéletből. plthat-tük, hogy egy gyári munkás mai élet« jelentősebb alkotásban nem került elénk, és hí munkásvilágről volt szó, úgy a múltat láttuk mint az NDR fümjében, a Hajnalig tartó hajszában. Itt oroszlánok vannak Versenyen kívül bemutattak egy kitűnő cseh filmet, amelynek különös cseh címe: Itt oroszlánok vannak egy ismert latin közmondást idéz (Hie sunt leonesl). Ez a film bányászkörnyezetben játszódik le, és bár eszmei mondanivalójában érzünk bizonyos törést, el kell ismernünk, hogy olyan filmről van sző, amely mind a színészi játék, mind pedig a rendezés szempontjából művészi, és méltón reprezentálja örvendetesen fejlődő hazai filmgyártásunkat. Érdekes, hogy a cseh film mondanivalója sok közös vonást mutat a Sóbálvánnyal, és hozzáfűzhetem, hogy művészi kivitelezésben, filmszerűségében tökéletesebb a díjazott magyar filmnél. Főhőse, Alexander Stérba bányamérnök a háború után nagy lelkesedéssel bekapcsolódik az építés munkájába, de az a szerencsétlenség éri, hogy egy újító javaslata megvalósításánál egy bányász életét veszti. E halálos baleset megbélyegezi; mindenki pálcát tör felette. Amikor évek múltán egy fiatal mérnök hasonlő javaslattal jön, elutasítja, nehogy a fiatalt hasonlő kudarc érje. Ez azonban nem nyugszik bele a visszautasításba, éjszaka, néhány társával kipróbálja újítását, és ez a prőba ugyancsak balul üt ki. Az újító mérnököt fél akarják jelenteni, Stérba ekkor motorkerékpárjára ül, hogy megakadályozza a feljelentést, de közben baleset éri... A mérnököt Karel Höger alakítja oly mesterien, hogy e szerepe után a legnagyobb cseh A Fehér cethal versenyen kivui, megnivott Közönség eiott egy színes amerikai filmet, a Fehér cethalat pergették le a Moszkva szálló filmszínházában. A tavaly készült és a nyugati világban a film nagy csodájának, különleges szenzációjának meghirdetett alkotás — amelynek elkészítése X, -.(ll.'A A-lUoXn — — 1 .' 1. л Ал л mikája is megérdemli a dicséretet, de ezzel aztán minden erénve kimerül. Az 1841-ben lejátszódó történet nem fogja meg képzeletünket, noha a forgatókönyv írója boszorkányosan keveri a fantasztikumot a misztikummal, a borzalmat a tenger fenségével. A film első jeleneteinek szépsége, tagadhatatlan lírája megfog, a továbbiakban azonban teljesen elsikkad ez a varázs, és amit látunk — egy féllábú hajóskapitány öldöklő harcát a fehér cethallal — nem több, mint páratlan tudással fényképezett technikai bravúr. Sajnálatos, hogy az egykor haladó szellemű filmekben világhírűvé vált Orson Welles ilyen kétes értékű kalandos filmek egyikének főszerepét játssza, nagy színészi rutinnal ugyan, de hamis pátosszal, Ez az álpátosz különben az egész kalandos filmet jellemzi. Nem ártott belenézni ezúttal Hollywood boszorkánykonyhájába, és e film kapcsán megállapítani, hogy technikában remekelnek ugyan, de mondanivalójuk nincs, legalább is számunkra nincs, akik a ma filmművészetétől pillanatnyi idegizgalmaknál jóval többet várunk. Szabad Fórum i Beszámolóm nem volna teljes, ha végezetül nem szólnék ismét a Szabad Fórumról, az idei fesztivál legnagyobb és hatásában legértékesebb rendezvényéről. Az öt délelőttön át folyó vitában a legjelentősebb kijelentést Cesare Zavattlni, a nagy humanista, az olasz neorealista film úttörője tette. . „Egy probléma nyugtalanít: az utóbbi évek legdrámaibb szakaszéba jutottunk — idézem szavait szószerint. — Napjaink legnyomasztóbb tényének azt tartom, hogy számos ország Fves Montand a Nagy kék országút című olasz Hímben egfontosabb eseményeire. Nem szükséges taán, hogy a film, ez a leginkább tömegjellegü nüvészet agitáljon, hogy állandóan megújítsa iz emberiségnek önmagába vetett hitét? Kijelentettük itt, hogy nem akarunk háborút. Meggyőződésem, hogy a következő évben Karovy Varyban olyan filmeket hoznak, amelyek nég inkább át lesznek hatva ettől a gondoattól és még hangosabban szólnak az emberiség lelkiismeretéhez." Tegyük hozzá Zavattlni szavaihoz, hogy a izabad Fórum számos elméleti vonatkozású íozzászólást és egyéb személyes vallomást sredményezett, amelyekből ki kell emelni a rancia Abel Gance, a J'accuse világhírű alkoójának, Francoise Rosay művésznő, Georges iadoul, az olasz Giuseppe de Santis és Ugo laslraghi, a szovjet Geraszimov, Kozincev és lurenyev, a lengyel .Jerzy Toeplitz, a magyar vádasdy Kálmán vitafelszólalásait, jÁemkülön>en A. M. Brousilnak, a zsűri elnökének és a Izabad Fórum vezetőjének elnöki szavait. Az eredmény: a világ minden részéből, a zocialista, valamint a nyugati országokból isszesereglett alkotók megegyeztek egy olyan ilmmüvészet szükségességében, amelynek ak-Iv kapcsolata van az élet időszerű kérdéséiél, továbbá abban, hogy a film nem lehet supán egy harmadik erő — tehát nem lehet emleges abban a korban, amely eldönti az gész emberiség jövőjét. A művész tehetségét nem lehet elválaszani világnézetétől, nem lehet' valóban nagy oüvész az, aki egyidejűleg nem fejezi ki és em védelmezi a kor leghaladóbb, az emberiég közös érdekeit szolgáló eszméit. - Jelenet Giuseppe de Santis Egy é vac úr oimii Щги-iahat Nargisz, a legjobb női teljesítményért kitüntetett nagy indiai művésznő я7 Itlriia anvnnír címíí fllmhan