A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-11 / 19. szám

LAPUNK az olvasók kritikájának tükrében A szocializmust épitö országok kulturális forradalmának nagyszerű eredményei az időszaki sajtótermékek számában, olvasottságában és miroségeben is visszatükröződnek. A lapokra hárul, az újabbkeletü hírközlő eszközökön, a rádión és a távolbalátón kívül, a népnevelés feladatainak oroszlánrésze. A lapok azonban ezeket a feladatokat csakis a dolgozó tömegekkel. az olvasókkal kiépített állandó kapcsolatok fenntartásával és kimélyítésével tudják ellátni. A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális lao.ja, „A Hét" másféléves fennáiása alatt már kiépített bizonyos kapcsolatokat olvasó táborával, sok levelezőre tett szert, akik időről időre megírják véleményüket a lap külső kiállításáról csakúgy, mint tartalmáról. Közlik, mi tetszett nekik, mit tartanak fölöslegesnek és miről szeretnének bővebben olvasni. Ezek a hozzászólások azonban jórészt csak az egyes emberek véleményét tükrözik, 6 noha akárhányszor igen hasznosaknak bizonyulnak, mégsem lehet ökel általános véleményként kezelni. Szükségesnek látszott tehát, hogy most, amikor a lap túl van már a kezdeti nehézségeken, túl van a ..gyermekbetegségeken" s fejlődésében eljutott égy bizonyos megállapodottabb színvonalra, egy szélesebb körű közvéleménykutatás mutassa meg. azt nyújtja-e, amit a csehszlovákiai magyar dolgozók várnak tőle, megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket az olvasók zöme vele szemben támaszt. A közvéleménykutatásnak az a módja látszott legcélravezetőbbnek, amikor az olvasókkal, a nép legszélesebb tömegeivel szoros kapcsolatban élő népnevelök, Csemadok-funkcionáriusok mondják el falujuknak, községüknek a lappal kapcsolatos véleményét, a terjesztés körül szerzett tapasztalatokat. Az első ilyen kísérleti olvasó-konferenciát, ankétot a zselízi járásban tartottuk meg ez év április 26-án Részt vettek rajta a járás valamennyi községének népnevelői, asszonyok és férfiak, öregek és fiatalok, földművesek és munkások tanítók és más értelmiségi dolgozók. Örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a konferencia nagyon aktiv volt, a megjelentek nemcsak végighallgatták az előadót, hanem a vita folyamán igen sok értékes hozzászólással igyekeztek elősegíteni, hogy lapunk a jövőben még sikeresebben, egész olvasótáborának még nagyobb meqelégedésére teljesíthesse feladatát. Az ankét Pásztor elvtársnak, a Csemadok Zse-Mz járási titkárának bevezető szavai után Egri Viktor, az „A Hét" főszerkesztőjének értékes s a lapszerkesztés és terjesztés minden kérdését felölelő beszámolójával kezdődött. Vázolta röviden azt a fejlődést, amelyen a lap másfélesztendős fennállása folyamán átment. Szólt a kezdeti nehézségekről, arról a munkáról, amellyel a szerkesztők hozzájárultak, hogy lapunk mai formájában, egyre javuló tartalommal megjelenhessék. — Ideológiai vonalunk egységes és töretlen — mondotta beszéde további részében Egri elvtárs. — Célunk: a kulturális élet területén előbbre vinni a szocializmus építésének nagyszerű ügyét, írásban és képben bemutatni a szocializmust építő új embert, harcolni azért, ami ügyünket előbbre viszi, és küzdeni az ellen, ami hátráltatná. Küzdeni azért, hogy a közös hazában együtt haladjon szebb, boidogabb, békés jövője felé az egymásra talált cseh. szlovák, magyar és ukrán dolgozó, hogy a burzsoá nacionalizmus ne mérgezhesse meg többé népeink életét. Nem hallgatta el Egri elvtárs azokat a hibákat, hiányosságokat sem, amelyek a lapban még előfordulnak. Beszélt a néha igen kirívó és bosszantó sajtóhibákról, a szerkesztés körül mutatkozó hiányosságokról s arról, hogy a lap átmenetileg még nem elégítheti ki minden olvasójának jogos kívánságait, hiszen többrétű funkciót kell ellátnia: egyelőre kénytelen az irodaimi lap szerepét is betölteni, legalábbis addig. míg a közeljövőben meg nem jelenik az olv régen nélkülözött magyar nyelvű irodalmi sz-mle. Beszélt a kritikai, esztétikai rovat hiánvos szerkesztéséről, ami nagyrészt annak tudható be. hogy kiváló esztétánk. Fábry Zoltán b-t gsége miatt nem tudja lapunkat cikkekkel ellátni, de ugyanakkor többi irodalmi kritikusunk: dr. Sas Andor, Turczel Lajos, Rácz Olivér, Csanda Sándor, Dobos László sem képes hivatásbeli elfoglaltsága következtében gyakrabban megszólalni lapunk hasábjain. Egri elvtárs beszámolójának nyomán igen élénk és tartalmas vita alakult ki. A véleménvek megoszlottak. Volt például, aki a női rovatot fölöslegesnek találja, mivel az asszonyoknak saját lapjuk van, mások viszont éppen azt kifogásolták, hogy nem minden számban találják meg a család nötagjai az asszonyok rovatát, amitől többet várnak, szeretnének néha egy kis ízelítőt a női és gyermekruha divatból. Gerő János szintén foglalkozott a lapszerkesztés kérdéseivel. Kifogásolta, hogy az egyes állandó jellegű rovatokat az olvasó majd mindig más és más helyen találja meg, s hogy például a női és gyermek-rovat, a rejtvény, a humor és nöi oldal hol helyet kap a lapban, hol nem. Soknak találja Gerő elvtárs a bratislavai, prágai színházi eseményekről készült beszámolókat, ajánlja, hogy a szerkesztőség inkább azokkal a darabokkal foglalkozzék, amelyeket a komáromi Magyar Területi Színház és a Faluszinház előadásában a vidéki közönség is megnézhet. Filmekről, mivel ezek mindenüvé eljutnak, több és tartalmasabb beszámolókat kíván. — Általában azt lehet mondani, — állapította meg Gerő elvtárs, — hogy a lap gyökerei nem nyúlnak le eléggé mélyen a nép közé, túl irodalmi. Többet kellene foglalkozni általános érdeklődésre számot tartó dolgokkal, eseményekkel. Hiányoznak a népszerű tudományos és műszaki cikkek, amiket pedig, főként az ifjúság, manapság Igen szeret. Ezeknek a cikkeknek azonban időszerűknek kell lenniök, mert értelmüket vesztik, ha nem hatnak az újdonság erejével. Felszólalásának további részében^ Gerő elvtárs kitért arra, hogy a lap politikai tartalma jó. az „A Hét" valóban a Csemadok, a csehszlovákiai magyar dolgozók lapja, elég tájékoztatót nyújt a helyi csoportok életéről, azonban ne foglalkozzék többet kimondottan helyi jelentőségű eseményekkel. Megállapította továbbá Gerő elvtárs, hogy a lap irodalmi részében igen gyakran találkozni ugyanazokkal a nevekkel. Gondoskodni kellene megfelelő írói utánpótlásról, s ehhez a legcélszerűbb volna egy irodalmi pályázat meghirdetése. Jobban keliene megszervezni a lap terjesztését. az előfizetők szerzését is. Nézete szerint országos vásárok, Csemadok-napok alkalmából sátrakat kellene felállítani, ahol egykét tag, funkcionárius gyüjthetné az előfizetéseket. Hegedűs Ferenc oroszkai könyvtáros kifogásolta, hogy a Postai Hírlapterjesztő Vállalat csak a negyedév lejártával fogad el újabb előfizetőket. Gerö János is megjegyzi, hogy két hónapig húzódott, míg elfogadták a jelentkezési lapját." Csontos Vilmos (Zalaba) a lap árát sokallja. Szerinte A Hét kelendőségét nagyban fokozná, ha az egyes példányok ára nem haladná meg az egy koronát. Kitért azonkívül az új írók, költök felkutatásának, nevelésének kérdésére is. Elmondta, hogy az ö idejében a kezdő tehetségek nem részesültek olyan támogatásban, mint ma, a szocialista rendszerben. Ez a támogatás azonban sokszor elbizakodottá, követelődzővé tesz olyan fiatalokat is, akikben sem elegendő tehetség nincs, sem megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeznek. Ő is helyesnek tartaná, ha irodalmi pályázattal segítené elő A Hét új tehetségek felkutatását. Tóth Dezső központi instruktor megállapította, hogy ha egy fél deci pálinkáért négy koronát kell fizetni, akkor igazán nem sok az az egy korona ötven, amibe A Hét kerül. A terjesztés kérdésével foglalkozva rámutatott, hogy a Csemadok funkcionáriusainak hibája, amiért sokhelyütt egyáltalán nem is ismerik az újságot. A zselízi járásban is, ahol 3500 a Csemadoktagok száma, mindössze 135-en járatják a lapot. Példával mutatott rá, hogyan lehet lapunkat eredményesen terjeszteni. Felsöszelin, ahol tizenketten járatták csak A Hetet, agitációs kettősöket szerveztek, ezek bejárták a községet, s noha pünkösd vasárnapja volt, mégis két és fél óra alatt sikerült az egyik párnak 42, a másik háromnak pedig 44 előfizetőt toboroznia! Pethő Lajos (Oroszka) véleménye Is az, hogy legjobb volna a lapterjesztésre a Csemadoknapokat felhasználni. Szabó Imre tanfelügyelő egyes gyermekneveléssel foglalkozó cikkek hibás hangját kifogásolja. Sok az újszerű probléma a szocialista nevelésben, de ezeket nem lehet frázissal elintézni. Az iskolai nevelőmunka szempontjából fontosnak tartja A Hetet, s éppen ezért azt ajánlja, hogy — ha nincsenek megfelelő képzettséggel rendelkező magyar nevelőink — cseh és szlovák pedagógusoktól hozzon a lap értékes cikkeket. Egri Viktor főszerkesztő vitazáró felszólalásában köszönetet mondott a sok értékes megjegyzésért, tanácsért. A lapterjesztés kérdésére, mivel ezzel Tóth Dezső elvtárs kimerítően foglalkozott, nem tért ki. Megállapította, hogy a faluval valóban nincs meg a kívánt kapcsolat, aminek kiépítésén a szerkesztőség állandóan fáradozik. Kevés a levelező, akik feltárnák a falu sajátos problémáit. A szerkesztők, a jelenlegi létszám mellett aránylag keveset utazhatnak, s a legtöbb munkát — ami a lapban nem látszik meg — a nem közölt cikkekkel, versekkel, prózai írásokkal való foglalkozás adja. Lapunk nem eléqítheti ki teljes mértékben mindenkinek az érdeklődését, keveset foglalkozunk tudományos és műszaki kérdésekkel, de ez természetes is, mert ezek a problémák a különféle szaklapokba tartoznak. Sokan nem tudják megállapítani, kulturális vagy irodalmi lap-e A Hét. Nem vagyunk irodalmi lap, de ideiglenesen ezt a funkciót is el kell iátnunk, amig meg nem jelenik a csehszlovákiai magyar irodalmi szemle. Azonkívül sok a kampány jellegű feladat, a szerkesztőség nem tudja mindenkor helyesen összpontosítani figyelmét a kulturális élet területén mutatkozó feladatokra. Szabó elvtársnak a nevelő jellegű cikkekkel kapcsolatos felszólalására Egri elvtárs megállapítja: — E kérdésben szükségünk van a pedagógusok segítségére. Sajnos eddig az egy Mózsi Ferenc kivételével tanítóink, nevelőink nem járultak hozzá az ifjúság nevelésében mutatkozó problémák megoldásához. Felkérek minden pedagógust, akik nyilván több szakismerettel, tapasztalattal rendelkeznek, mint szerkesztőségünk tagjai, hogy segítsenek nekünk, küldjenek be hozzánk nevelői vonatkozású cikkeket, tanulmányokat. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, mert mi szocialista erkölcsre akarjuk nevelni az embereket. Fiatal népi demokráciánkban vannak még, akik vétenek a szocialista etika ellen, akik a közvagyon megdézsmálása révén, mások kárára akarnak anyagi előnyökhöz jutni. Meg kell változtatni a könyörtelen kizsákmányolás elvi alapján álló tőkés rend idején felnőtt emberek gondolkozásmódját, ami természetesen nem megy máröl holnapra. A színházi beszámolók nagy számára vonatkozó kifogással kapcsolatban Egri elvtárs megjegyezte, hogy lapunk csak országos viszonylatban is kiemelkedő szinházi eseményekkel foglalkozik, olyanokkal, amelyek vidéken is érdeklődésre tarthatnak számot, mivel ezeket a darabokat a rádió és a távolbalátó is közvetíti, s Így a vidéki közönség, a magyar lakosságnak szlovákul tudó része — főként a fiatalság — meghallgatja, illetve megnézi. Tehát rontos, hogy ezekről a darabokról előre tájékoztassuk az érdeklődőket. A lap árának kérdésében Egri elvtárs utalt arra a körülményre, hogy a jelenlegi példányszám mellett árleszállításra nem lehet gondolni, de ha elérnénk a 20—25 000 példányt, A Hét talán egy koronáért kerülhetne az olvasó kezébe. Tanulságos volt ez az ankét a szerkesztőség és az olvasók képviselőinek szempontjából egyaránt. Megmutatkozott, hogy csakis Így, a közvetlen, személyes kapcsolatok megteremtésével és állandó ápolásával alakulhat ki az a viszony, amely elősegíti a lap műszaki kiállításának, valamint tartalmának, állandó javítását, erkölcsi értékének és színvonalának céltudatos emelését. —ta— 10