A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-22 / 25. szám

fX/П ájus 26-án művelődési otthont avat Lvil tak Érsekkétven, egy apróka falu ban a ganarnmenfi sík táj tenyerén. К hitte volna, hogy ennyi lelkesedés lobog ihat e csöpp világban? Hogyan csúcsosodott ünneppé egy olyat nap, mely „ehol az országban nem kü lönbözött más megszokott munkanaptól' Annak bizony megvan a története, ötven hat tavaszán kezdődött, neim is valami Un nepélyesen. Népgyűlést tartottak a falu ban. Sző esett arról fe, hogy a< falunak művelődési otthon kellene. Szalma elvtárs, a Csemadok akkori elnöki szorgalmazta a dolgot. A meg nem érté jócskán lelohasztotta építőkedvét. Nem vol elég, hogy képzeletében megfogant mér a: épület terve, de még az sem, hogy ö magi szakmáját tekintve építész. Ahhoz bizon; ember is kellett, aki felépítse — sak-sol ember, égy egész falu lelkesedése. Még egjl (Sikertelen kísérlet történ' ugyanabban az esztendőben. A falu most i közömbös maradt. Mindéin nagy dolognál érnie kell. Hát ért, éregetett ez la. ötvenhét februárjában a népgyűlés már egyhangúan elfogadta a kultúrház építésének tervét. Am в lelkesedést is szervezni kell. A helyi nemzeti bizottság és a Nemzeti Front szervei magukévá tették az ügyet. Építési bizottságot alakítottak. Eleinte bizonj úgy látszott, hogy a dolo" a bizottság nyakán marad. A kijelölt telken Szalma Lajoü és Dánó elvtárs kezdték meg a munkát Méregettek, kaírókat vertek a téli Iocs • pocstól ázott talajba. Az arramenők ümmögve, kételkedve meg-meg álltak: — Hát itt lesz a kultúrház? — Itt. — Nem lesz abból -semimi. Mégis lett. A bizottság nejn amolyan magáért valő bizottság volt. Tagjai bejárták a falut, minden házat. Aki annak idején kételkedett, egy na!p csak észrevette, hog> ő magh is ott yah az építők között. Megmozdult a falú népe. Ügy megmozdult, hogy öröm volt nézni. Szövetkezeti tagok és magángazdák, férfiak és asszonyok, meglett idős férfiak élS fiatalok lendültek neki a közös munkának. Tizenöt hónap alatt több mint 66 000 önkéntes brigádórát dolgoztak le. Ez 8000 teljes munkaniaplöt jelent, öregre, nőre, fiatalra mCg a csecsemőket is beleszámítva átlag 61 imumkahap esik. Igaz, nem mindenki dolgozott. Am az már úgy szokott lenni, hogy маг an a megaimoaott epuiet. Menetts ott fut el az országút, túlsó oldalán házsor húzódik. Nagyon-nagyon idevaló alkotás. Mint egykor a templom, az egész falunak új jellegeit ád. Kívül-belül megnézegettem a kora reggeli órákban. Impozáns falak, bévül szemet nyugtató festéts. Függönnyel, kulisszákkal felszerelt színpad s öltözők. A színpaddal szemben a tágas nézőtér, mely 750 ember befogadására képes. A bejárat felett szépen megoldott erkély. A nemzeti bizottság tagjai, Csemadoktagok, tűzoltók készítették elő az avatási ünnepséget. Kilenc óráig összesereglett a nép. A bejárati lépctsön Szalma elvtárs, az építkezés vezetője néhány szó kíséretében átadta az új művelődési otthon kulcsát Dánó Lajos elvtársnak a nefmzeti bizottság elnökének. Aztán a hivatalos személyiségek s a falu népe bevonult a megnyitott bejáraton. мед nenany nyiiaiKozat, eusmero es DIZ;atö szavak, s megkezdődött a! tulajdoncéppeni avatás — az elpő műsor. Tánc, ínek, szavalat, vidám jelenet. Minden az ijdonság ízével hatott. A tömött széksorokban ott ültek az építők: apák és anyák, iúk és testvérek — egyetlen család. Így ízokták mondára, s a szónak itt nincs semr ni konvencionális íze, értelme — nem hat bázisként. Ez a falu valóban összeforrt. V közös munka és közös érdek forrasz,otta egybe. A szövetkezeti gazdálkodás cözösségi szelleme hatottai át. Öt-hat eszendővel ezelőtt a kiéleződő osztályharc 'eménv tel ennek látszó, zilált állapotokat eretntett, végül azonban az éoítőerők dialalát eredményezte. A szocializmus mártt is egyre kiteljesedő valóságot jelent. A kultúrház nemcsak eredmény, de nagyszerű lehetőség is, csak élni kell vele. V délelőtti műsor azt bizonyltja, hogy a altiban megvan az alapja az egészséges ailtúrélet kialakításának. Csemadok-tagok, skolásök, tanítók és a]z ifjúsági szervezet agjal tevékeny gárdát képeznek. A Csenadok színjátszó-köre már a délután folyanán bemutatta képességeit. Stehlík Ketten t veremben című szatirikus vígjátékát Bda elő. Nem mondom, hogy szerencsés váasztás. Egy-két szereplő modorossága Is ontott a várható sikeren. Az ünnep örönére bocsátapsék ímeg nékik, de már azt négsem lehet megbocsátani, hogy a' köönséget előre nem tájékoztatták a darab nivöltáról. Úgy nem eshetett volna meg, logy a szülők gyermekeiket is elhozzák ma -lukkal. A vígjátéknak ugyan van bő eszmei nondánivalója, de arra mégsem alkalmas, logy gyermeket szórakoztassunk vele. Ez a megjegyzés nem bírálat akar lenni, .egyen inkább figyelmeztetés: a müvelőtési itthon megépítése győzelem, de nem végei győzelem. A további harcnak is lesznek otlatói. A kultúra! kényes és igényes Vaa i. Építéséhez tápasztalt és felelősségudattal rendelkező vezetőkre van szükség. Ajn ahol ahinyi erő és lelkesedés adott ázonyuágot magáról, ott kétségtelenül az letet gazdagító, megszépítő kultúra viráozhat csak. Apák és ahyák őva, féltve ondóinak majd az új nemzedékre, s klánjuk, hogy almit á művelődés csak megdhat, váljék bensőséges igazi értékké, aíz gész falu s mindnyájunk öröméra BABI TIBOR