A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-01 / 22. szám

Plehanov, a marxizmus kiváló úttörője Halálának 40. évfordulójára Negyve 1 évvel ezelőtt hunyt el 62 éves korában Georgij Valentyinovics Plehanov, az oroszországi szocialista munÁ smozgalom úttörője. Lenin előtt ő volt a marxi tudományos szocializmus első oroszországi lelkes hirdetője. Plehen ;v életművének jelentősége abban van, hogv a múlt század hetvenes éveiben fellépő szervezetileg laza forradalmi munkáskörök szúkkörú programjával szemben a fejlődés magasabb fokán a munkásosztály forradalmi, tudományosan megalapozott. msrx'sta tanokra épülő pártos szervezkedését, egyesülését szorgalmazta. Plehanov marxista csoportja — a Munka Felszabadítása szervezet — nagy szerepet játszott i marxizmus oroszországi terjesztésében. Plehanov 1856. december 11-én született a tambovi kormányzóság Gudalovka falujában. Apja kisbirtokos vált. Gimnáziumi tanulmányainak e. .'égzése után a pétervári junkeriskolái látogatta, majd 17 éves korában beiratkozoti a bányamérnöki főiskolár A nagy orosz forradalmi demokraták, főként Csernisevszkij és Bjelinszkij nagy tisztelője és haladó tanítások követője'. Kapcsolatba lép az orosz munkásmozgalom néhány tekintélyes alakjával, és 1875-ben csatlakozik a forradalmi narodnyikok irányzatához, 1880-ban Nyugat-Európába emigrál, és itt megismerkedik a nyugati szociáldemokrata munkásmozgalommal, melynek hatása alatt, felismeri a narodnyikok politikájának tévességét. Szakít velük és csatlakozik. a II. Internacionáléhoz. Személyes kapcsolatot tart fenn Wilhelm Liébknechttel és Kari Kautskyval. Elsajátítja Marx tanait, és több azonos elveket valló társával együtt 1883 nyarán megalapítja a Munka Felszabadítása csoportot. Ez alkotja később az 1898-ban megalakult Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt magvát. A csoport tagjai lefordították orosz nyelvre, külföldön kinyomtatták, azután Oroszországba csempészték és titokban terjesztettéi. Marx és Engels legfontosabb müveit. Tevékenységük persze nagy akadályokban ütközött, egyrészt a II. Sándor cár ellen elkövetett merénylet óta fokozott reakció, mársrészt a narodnyikok csökönyös, maradi magatartása s a moixi tanokkal szembeni ellenszenve miatt. Plehanov ebben az időben — noha külföldön élt — rendkívül fontos szerepet játszott az oroszországi szocialista munkásmozgalom kibontakozásában. A tiszta marxista elveket védelmezte a narodnyikokkail és az ökonomista irányzatokkal szemben. A mozgalom eredményességét következetes marxista szempontból kiindulva három feltételtől tette függővé. A munkásosztály e-eje: 1. öntudatosságától, küzdelme céljának világos ismeretétől; 2. párt köré tömörülésétől; 3. taktikájának helyességétől függ. Plehanov politikai tevékenységének későbbi időszakában, főként az OSZDMP II. londoni kongresszusa után (1903). súlyos ideológiai tévedéseket követett el, s egészen eltávolodott a marxizmustól. Legnagyobb tévedése az volt, hogy lebecsülte a parasztságnak, mint a forradalmi proletariátus szövetségesének pozitív szerepét, viszont túlértékelte a burzsoázia szerepét Oroszország forradalmi átalakításában. Azt azonban helyesen látta, hogy Oroszországban — elmaradottsága okozta Sajátos viszonyai miatt — előbb a polgári demokratikus forradalomnak kell lezajlania, melyben jelentős szerepet játszik a burzsoázia; ám tévedett akkor, amikor ebben a forradalomban a burzsoáziát a proletariátus szövetségesének vélte. Az OSZDMP II. kogresszusára készített programtervezetben például úgy nyilatkozik a parasztságról, mint öntudatlan tömegről, a cárizmus uralmának megfelelő táptalajáról. A forradalmat a proletariátus — burzsoázia szövetsége alapján akarja megvalósítani. Lenin élesen bírálta ezt a programtervezetet, melyet azután kijavítva terjesztettek a kongresszus elé. A kongresszus után Plehanov útja egyre inkább eltért a marxizmus forradalmi nézeteitől. Támogatja ugyan Lenint az ökonomisták ellen, de sokban a mensevikekkel ért egyet. 1917 márciusában 37 évi száműzetés után hazatért. Negatív álláspontra helyezkedett a szocialista forradalommal szemben, teljesen feladva forradalmiságát a Jegyinsztvo nevű, szélső inenseviki irányzatú csooort feje lett, a fehérgárdistákkal azonban semminemű kapcsolatot nem tartott fenn. A párt helyesen értékelve Plehanov életművét, pozitív ténykedését, ugyanakkor azonban szigorúan rámutatva komoly ideológiai tévedéseire és a forradalmi marxizmustól való elhajlására, az öt megillető helyre állítja az oroszországi forradalmi munkásmozgalom történetében. Súlyos betegség következtében 1918. május 30-án halt meg Finnországban. A leningrádi Volkov temetőben helyezték örök nyugovóra Bjelinszkii sírja mellé. LŐRINCZ LÄSZLÖ Kapor Rózsi Kapor Rózsi árvalány volt, akit csak az isten gyámolt; megáldotta minden jóval, vasalóval, porolóval. Adott neki cseládszobát, viseletes selyemruhát, félresarkú körömcipöt, néha egy kis szabad időt. Tavasz éjre forró vágyat, szerelemre jó vasáoyat, úri szeretöt rogyásig, hamis csókot fulladásig. De a szépség gyenge jószág, jegyese a múlandóság. Kapor Rózsi kék szemére rácsókolt a bánat éje. Testét, lelkét odaadta; haj, mégsem volt fogánál ja, nem maradt mosolya, könnye, csak egy kopott cselédkönyve. Könyvében a szíve vére, édesanyja régi képe; öt vallatta szegény árva. mért is szülte e világra? DÉNES GYÖRGY iskolás lesz a fiad. • • (Levél egy szülőhöz) Kedves Lajos! A napokban találkoztunk Fiaddal, a hatéves Péterrel sétáltál a Dunaparton. - Iskolás lesz a fiam — újságoltad büszkén. Majd bemutattál a fiadnak: — Köszöni a tanító bácsinak, de szépen, mert máskülönben majd bezár a pincébe. A gyerek ijedten, szótlanul nézett rám. S mielőtt még megszólaltam, már folytattad is: — No, nem baj, nemsokára már iskolába jársz, aztán ott a tanító bácsi nádpálcája kiveri belőled a rosszaságot, makacsságot : És talán még folytattad volna, ha én gyorsan el nem búcsúzom. Megfutamodtam, mert „rossz fiad", Péterke szája m^á' sírásra görbült, és nem tartottam megfelelőnek a gyerek előtt vélen.ényem ismertetését. Ám most ezúton szeretném megtenni megjegyzéseimet. _ Nagv kár, hogy a fentiekhez hasonló, felesleges és hazug fenyegetésekkel ellenszenvessé teszed az iskolát, mely hoszszú éveken át második otthona lesz gyermekednek, és azt a személyt — a tanító bácsit, nénit —, akinek a második édesapa, édesanya szerepét kel! betöltenie. Hogy ez az elidegenítés mennyire súlyos hiba. ahhoz úgy érzem nem kell bővebb magyarázat. Most inkább arra szeretnélek megkérni, változtass a helyzeten. szerettesd meg az iskolát gyermekeddel. Mesélj neki az iskoláról, a tanító bácsiról. — Az iskolában sok szépet fogsz tanulni, a tanító bácsi mesélni fog, és játszani it megtanít — mondd majd fiadnak. Sétálj el vele az iskola felé, mutasd meg neki, milyen boldog örömmel mennek a gyermekek az iskolába. Meséld el Péterkének. hogy neki is lesz táskája, szép könyve, tolltartója, ceruzája, tolla, sőt még festékei is lesznek, fi z iskolában megtanul irná, olvasni. Milyen jó lesz, ha már ő is tud levelet írni a nagymamának és önállóan olvasni a mesekönyvből. Beszélj mór lost gyermekednek arról, hogy milyen szeretettel várják a tanító bácsik és nénik az elsősöket. Kérlek, erről beszélj a gyermekednek, mert ez az igaz, és a fenyegetések — valótlanságok. Az iskolában ma már senkit sem „zárnak a pincébe", senkinek sem akasztanak „piros nyelvet a nyakába" és a „szamarak padja" sem létezik. Ne tégy ünneprontó, hanem már most. a tanév vége felé igyekezz előkészíteni gyermekedet a nagy napra, a tanévnyitó n .pjára. Tedd kellemessé Péterke számára azt a gondolatot., hogy nemsokára már iskolás lesz belőle. Már most szerettesd meg vele az iskolát, fiad második otthonát, a tanító bácsit — gyermeked második édesapját. MÖZSI FERENC 16