A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-11 / 19. szám

A XI. pártkongresszus sikeres munkájának kedtező előfeltételei A legutóbbi tizenhárom esztendő folya­mán, tehát azóta, hogy a Szovjetunió dicső hadserege felszabadította hazánkat, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja három kong­resszust tartott. Mindegyik kongresszus fejlődésünk ujabb szakaszat indította el, és fontos fordulópontot jelentett hazank életében. Most Ismét kongresszusra kétzül a párt, dolgozóink élcsapata. A CSKP meg­alakulása óta ez lesz immár a XI. kong­resszus. De ennél a pusztán sorrendbeli megjelölésnél sokkal többet mond az a tény, hogy ez a kongresszus szocialista országénítésünk betetőzésének jegyében zajlik le. Lezárja azt a szakaszt, amelyet 1948 győzelmes februárja után az emlékezetes IX. kongresszus nyitott meg, vagyis kitűzi mindazokat az alapvető feladatokat, amelye­ket a szocialista országépités befejezésé­hez teljesíteni kell. Országépítésünk e hatalmas irama cáfol­hatatlanul igazolja a szocializmus életere­jét és a kapitalizmussal szembeni fölé­nyét, amely az alkotó munka minden terü­letén egyre szembetűnőbben nyilvánul meg. Eddigi eredményeink arról tanúskodnak, hogy igen rövid időn belül túlszárnyalhat­juk a legfejlettebb tőkés államok egy sze­mélyre eső termelését. Népgazdaságunk fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tíz esztendő alatt összesen 215 milliárd koronát ruháztunk be. Ebből 92 milliárdot iparunk, 24 milliárdot pedig mezőgazdaságunk fejlesztésére fordítot­tunk. Emellett egészségügyi, kulturális, Elegendő csak könnyedén kifesteni az ajkát mert a ROSANA ajakrúzs igen kiadós és tartós. Plexit tokja luxus kivitelű, kézitás­kájának dísze. Kérje illat szertárakban és drogériákban. építkezési és népjóléti célokra 47 milliárd koronát juttattunk. Nem érdektelen meg­jegyezni, hogy 1949 óta nemzeti jövedel­münk a kétszeresére gyarapodott. Ezt részben a foglalkoztatottak számának fo­kozásával, részben pedig a munka termelé­kénység növelésével értük el. Nemzeti jö­vedelmünk fokozása következtében lénye­gesen emelkedett dolgozóink életszínvona­la. Munkásságunk reálbére 1937-hez visszonyítva töb mint 80 %-kaJ magasabb: számottevően gyarapodott a szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodók bevé­tele Is. Elért sikereink mindennél meggyőzőbben qazolják, hogy egyre jobban megtanulunk gazdálkodni. Feladataink azonban mind nagyobb igényeket támasztanak. Ezért fo­koznunk kell iparunk fejlesztését, energia­forrásaink kiaknázását, át kell térnünk az automatizálásra, javítani kell gépgyár­tásunk termelési programján. Fokozni kell Szlovákia gazdasági fejlesztésének ütemét. Mindezen feladatok teljesítésénél jelentős szerepe lesz elsősorban a szocialista tábor országaival fennálló szoros gazdasági kap­csolataink további elmélyítésének, vala­mint a szövetkezeti gazdálkodás fejleszté­sének. A munkás-paraszt szövetség szel­lemében mindent el kell követnünk, hogy a még egyénileg gazdálkodó parasztsá­gunk zömét megnyerjük a szövetkezeti mezőgazdasáoi nagytermelésnek. Termeiésünit fokozását nagyban előse­gíti gazdasági életünk decentralizálása, az irányítás új módja, amelynek a nemrégiben lezajlott kerületi pártkonferenciák nagy figyelmet szenteltek. E konferenciák rész­vevői egyértelműen hangsúlyozták a XI. pártkongresszus téziseinek fontosságát, amelyek a szocialista demokrácia elmélyí­tésén kívül többek közt feladatul tűzik ki a kulturális forradalom betetőzését és né­peink erkölcsi-politika egységének elmélyí­tését. Olaszország választásokra készül Május 25-én Olaszország népe ismét az urnákhoz járul, hogy megválassza a parla­menti képviselőket és szenátorokat. A vá­lasztási előkészületek már hetek óta tel­jes gőzzel folynak. Légkörüket nem kis mértékben befolyásolja a NATO-haderők főparancsnokának, Norstad tábornoknak az az elhatározása, hogy többek közt Szardi­niában és Piemont térségében rakétakilö­vő-pályákat „kell" létesíteni. Az olasz bé­kevédők bizottsága nem kevesebb mint 30 kilövő-pályáról tud. Olaszország Kommunista és Szocialista Pártja feltárja e tébolyult fegyverkezés veszélyeit, és élesen ostorozza a kirrmányt, amely jóváhagyta e rakétakilövő-pályák lé­tesítését és az atomfegyverkezést. Az uralomon levő keresztény-demokrata párt mindent elkövet, hogy a választásokon IJP^ megszerezze a többséget, ami azután sza­bad utat biztosítana a klerikal*" reakció legteljesebb érvényesülésének. Ma a ke­resztény-demokrata párt az olasz burzsoá­zia legjelentősebb szószólójaként lép po­rondra, de soraiban sok az ellentét. Leg­jobboldalibb szárnya a megalaKUvásnélküli klerikális reakció támasza Vannak azon­ban olyan csoportok is, amelyek nem zár­kóznak el a szélesebb koalíció megvalósí­tásánál- gondolatától, sőt bizonyos mérté­kig a szocialista pártok támogatásával is számolnak. Az egyes csoportokat a vallási ideológia, a katolicizmus fűzi egybe. A ke­resztény-demokrata párt jórészt az osztá­lyok közti ingazdoző rétegekre a kispolgár­ságra, valamint a munkásság és parasztság politikailag nem öntudatos részére igyekszik támaszkodni. Ezért hangsúlyozta Palmbro Togliatti, a kommunista párt vezére, hogy a társadalmi fejlődés biztosítása érdekében a vallási befolyás alatt álló tömegeknek legalább egy részét ki kell ragadni az egy­ház, a Vatikán karmaiból. Az 1956 és 1957 évben megtartott pót­választások eredményei arra engednek kö­vetkezte*.,., hogy a keresztény-demokrata párt befolyása továbbra is gyengül. Jellem­ző, hogy míg Fanfani abban bizakod.k, hogy legalábbis egymillió szavazattal gyarapodik a keresztény-demokrata párt, az ABC ne­vű spanyol monarchista lap úgy véli, hogy ennél sokkal valószínűbb a további lénye­ges szavazat-veszteség. Saragat szociáldemokrata pártjának esé­lyeit határozottan csökkentik «. belső tor­zsalkodások. Nem valószínű, hogy részt vehetne a kormánykoalícióban, mivel az utóbbi i'öben bírálta a kormány politiká­ját és a nyugati szociáldemokratákkal együtt bizonyos mértékben támogatta a Szovjetunió új békekezdeményezését, vala­mint az atommentes övezet létesítésére vonatkozó terveket. A szélső jobboldali csoportok (monar­chisták, neofasiszták) nem tudták áthidalni a köztük levő ellentéteket és nem sikerült megnyerniük a liberálisokat, akik bizonyos politikai kérdésekben szabad kezet akarnak maguknak biztosítani. így hát a tervezett választási tömböt nem sikerült megvalósí­tani. A reakciós pártok legnagyobb ellenfele, a kommunista párt kedvező kilátásokkal indult a választási harcba. A magyarorszá­gi októberi események után átmenetileg ugyan valamelyest csökkent a párt tagjai­nak száma, de az utóbbi hónapokban nö­vekszik, erősödik a párt, melynek ma már több mint 1 800 000 tagja van. A monopó­liumok befolyásának megszüntetéséért, a kulcsipar államosításáért, a dolgozók lét­feltételeinek megjavításáért és a földre­form megvalósításáért folytatott áldozatos harc mind nagyobb rokonszenvet vált ki a dolgozók tömegeiben. A kommunista párt növekvő népszerűségét fokozza az atom­fegyverkezés beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a Szovjetunióval való tárgyalások újrafelvételéért folytatott harc. A keresztény-demokrata párt további komoly ellenzéke a Nenni-féle szocialista párt. Amennyiben ezek a közös elvi alapon álló ellenzéki erők — mint ahogyan ezt a kommunista párt javasolja — az egység­front útjára lépnek, menthetetlenül össze­omlik a reakció minden sötét terve. Szirf 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom