A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 2. szám

Az év végeztével hagyományos szo­kássá vált a nemzetgazdaság egyes területein elért eredmények értékelése. Kulturális téren is van mit értékelnünk. És ez az értékelés az utolsó évek sikereit tekintve igazán örömteljes. Mérlegeljük először e tekintetben a szlovák újságok, folyóiratok fejlődését... Ez az értékelés azonban nem lenne teljes, ha nem ten­nénk legalább egy visszapillantást az utolsó esztendőkre. Az 1954-55-ös évek az újságok és fo­lyóiratok terjedése, valamint olvasottsá­ga tekintetében a kultúrforradalom évei voltak. Az újságok példányszámának eme­lésében elsősorban a párt- és egyéb na­pilapok játszottak jelentős szerepet. Az új szocialista ember nevelésén kívül napi sajtónk az 1945. évtől kezdve - a februá­ri események után azonban még fokozot­tabb mértékben — a haladó szocialista eszmék szellemében formálja olvasóit, továbbá dolgozóinkat nem csekély mér­tékben befolyásolja mind a kül-, mind pedig a belpolitikai események helyes megítélésében. A napilapok egyre maga­sabb példányszámban való terjesztése el­sősorban a párt- és szakszervezeti funk­cionáriusok, valamint az ifjúsági szerve­zetek agitációs munkájának eredménye. Azonban minden igyekezetük hiábavaló fáradozás lett volna, ha az újságok ha­sábjai nem tükrözhetnék a szerkesztő­ségek dolgozóinak céltudatos törekvését: időben tájékoztatni az olvasókat minden­ről, ami érdekli őket. Ha az utóbbi évek­ben e tekintetben a napilapoknál jelen­tős fejlődést is észlelhettünk, a szer­kesztőségek dolgozóira még sok felelős­ségteljes feladat megoldása vár: állan­dóan emelni az újságok színvonalát, fi­gyelembe véve az olvasóközönség érde­két. E tekintetben sokat segítene a szer­kesztőségek egyes kollektívái közötti munkaverseny. Sok olvasónk szívesen venné folyóira­taink terjedelmének bővítését. Habár a követelmény megokolt, mégis sok nehéz­ségbe ütközik, mivel a folyóiratok pél­dányszámának és terjedelmének egyide­jű fokozását termelésünk (a papírgyárak) nem tudja biztosítani. A legközelebbi években el kell érnünk, hogy legalább a napilapok vasárnapi szá­mának terjedelmét növeljék, mivel vasár­nap az emberek nemcsak az időszerűsé­geket, hanem a hosszabb cikkeket és tár­cákat is szívesen elolvassák. Rohamos fejlődés mutatkozott a többi nyomdater­mék terén is, ezért az 1958-ra előirány­zott magasabb példányszámok nem teszik lehetővé a számos képes-, szak- és szóra­koztató folyóirat iránti növekvő érdeklő-'fffS/SSSfSSSSSS/?SSS'S/SSSS//SSSSSSS/S/S/fS//S/SSSSS/SSSSSS///SSSSS/SS/S/SSS//SSSS/SS///'S/////SSS/S/SS*S/S/SSS/SSS* J <Sajíónk fejlődése dés teljes mértékben való kielégítését. Az 1958-as esztendőben az olvasóközön­ség további ezrei fizethetnek elő az"fegyes képes folyóiratokra, s így nem kell többé bosszankodniuk az újságárusok elutasító válaszán, mely legtöbbször így hangzik: kifogyott. A magyar nyelvű sajtó fejlődése Az egyes napilapok és folyóiratok szlo­vák olvasói számának növekedésével egy­idejűleg növekszik a magyar sajtótermé­kek iránt érdeklődők tábora is. Magyar dolgozóinknak az Üj Szó napilapon kívül saját szakszervezeti, ifjúsági, pedagógiai, kulturális, népművelődési, sport stb. fo­lyóirataik vannak. Azoknál a folyóiratok­nál, ahol azt az olvasók érdeke megkíván­ta, az 1957-es évhez viszonyítva fokozták a példányszámot, hogy csak A Hét, Sza­bad Földműves, Dolgozó Nő, Csehszlová­kiai Sport hetilapokat említsük. Ha a szükség majd úgy kívánja, hogy a többi magyar folyóirat példányszámát is emel­ni kell, akkor e kultúrpolitikai kérdésben továbbra is helyesen fogunk eljárni. Mely tényezők segíthetik elő sajtóter­mékeink minőségének és érdekességének fokozását? E kérdéssel kapcsolatban a szerkesztő­ségek összes dolgozóinak, úgyszintén az olvasóközönség nagy részének a folyóira­tok nyomdatechnikai részével kapcsolatos problémák jutnak eszükbe. Ebben a tekin­tetben bizony — a papír minőségén kívül — van mit követelnünk nyomdáinktól. Egyik legfájóbb pont a nyomdák hossza­dalmas termelési folyamata. Ezért szinte lehetetlen — a képes és egyéb folyóira­toknak — a hazai és külföldi események­re szóval és képekkel időben reagálni. Az összes folyóirat termelési folyamata aránytalanul hosszú. Az illusztrált, több színnyomásos folyóiratok kinyomtatására — a kézirat és a többi illusztrációs anyag beadásától számítva — a nyomdának 3 — 4 hétre van szüksége. Természetesen ilyen körülmények között nem beszélhetünk a megjelent anyag időszerűségéről. Az összes közvetlenül érdekelt dolgo­zó, az olvasóközönség, valamint a poli­gráfiai főigazgatóság követeli a nyomdák­tól: csökkentsék a folyóiratok gyártási folyamatának idejét úgy, hogy az olva­sók az újságokban és folyóiratokban min­dig friss híranyagot olvashassanak és időszerű képeket láthassanak. Ez a hely­zet a képes folyóiratok nyomtatásával kapcsolatban a ' bratislavai nyomdákban. Vidéken e tekintetben még rosszabbak az állapotok. Az egyes üzemi és földműves folyóiratok szerkesztői nem egyszer pa­naszkodtak már napilapjaink hasábjain folyóiratuk túl hosszú termelési ciklusá­ról. Ha egy 2, esetleg 4 oldalas hetilap legyen ez a Járási Földműves Üjság vagy üzemi folyóirat kinyomtatása 10-15, esetleg 20 napot vesz igénybe, nem be­szélhetünk újságokról, melyek az üze­mek, szövetkezetek életéről és munkájá­ról hoznak időszerű cikkeket, hanem csak krónikákról, amelyek az olvasót már nem érdeklik. A magyarlakta vidékek üzemi és föld­műves folyóiratai 1958-ban nagyobb ter­jedelemben fognak megjelenni. így az eddiginél jóval több levelező közölheti majd cikkeit magyar nyelven. Most már csak az lesz a fontos, hogy a járási föld­műves újságok bővített terjedelme cél­szerűen legyen felhasználva. Némely Já­rási Földműves Üjság fogyatékossága, hogy eredeti' cikkek helyett szlovák cik­keket fordít magyar nyelvre, sokszor még abban az esetben is, ha az illető írás a magyar olvasóknak nem mond semmit. Végezetül az elmondottakból követke­zik, hogy a sajtó fejlődése Szlovákiában 1958-ban jelentős mértékben a magyar sajtótern\ékeket is érinti. Hogy a terve­zett példányszámok ez évben jobban ki legyenek használva, szükséges, hogy a Csemadok az eddiginél hathatósabban segítsen a szerkesztőségeknek és a pos­tai lapterjesztő szolgálatnak az űj előfi­zetők toborzásában. A szerkesztőségek még a folyóiratok színvonalának emelésé­vel sem tudnak annyi új előfizetőt sze­rezni, mint amennyit a Csemadok tö­megszervezete biztosithat. Ezért tehát a Csemadok járási szervezeteinek feladata, hogy ebben a munkában a szerkesztősé­geket a lehető leghatásosabban támogas­sák. -Ja-A sz'ovák'ai Magyar Könyvbarátok Körének olvasóthoz! Közöljük a Magyar Könyvbarátok Kö­rének olvasóival és tagjaival, hogy 1958. január 1-től az MKBK tagkönyvemek ki­adása, illetve adminisztrációja és terjesz­tése megváltozik. Az MKBK-sorozat gon­dozását 1958. január 1-től a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szer­kesztősége látja el és az olvasókkal így közvetlen érintkezésbe léphet. Egyúttal közöljük olvasóinkkal azt is, hogy 1958. január 1-től leszállítottuk az utánvéttel küldött kötelező tagkönyvek árait 14,25 Kcs-ról 12,— Kcs-ra, amihez csak a postaköltség eqy részét számítjuk hozzá. Az 1958-évi tagkönyvek a következők: 1. Jókai: Aranyember 2. Némcová: Falu a Sumavában 3. Platov: Hét szál fű országa 4. Flaubert: Bovaryné A fentieken kívül az MKBK-tagok rend­kívüli, tehát nem kötelező könyvek megrendelése esetén árkedvezmény­ben részesülnek, amely kötetenként 3 — 7 koronát tesz ki. A rendkívüli sorozat a következő köte­tekbői áll: 1. Mikszáth- A vén gazember 2. Luskác: Végtelen vadászmezőkön 3. Hecko: Vörösbor 4. Feuchtwanger: Rókák a szőlőben Tekintettel az MKBK-sorozat gondozá­sában történt változásra és hogy olvasó­inkkal már most felvehessük a közvetlen kapcsolatot, arra kérjük olvasóinkat és tagjainkat, liogv amennyiben igényt tar­tanul kötelező sorozatban felsorolt ked­vezményes árú könyvekre, vagy a sorozat egyes köteteire, megrendelésüket szíves­kedjenek legkésőbb f. év december 31-ig alábbi cítTV'inkre eljuttatni. Az a tag, aki a kötelező sorozaton kí­vül a kedvezményes sorozat mind a 4 kö­tetét átveszi. bérmentes ajándék­könyvet '-ap: az 1958-as Szlovákiai Magyar Almanachot. * Minden megjegyzést és jótanácsot, me'lye' elősegítik az MKBK-sorozat si­keres fejlődését, hálás köszönettel foga­dunk ás esetleges kérdésekre készséggel válaszolunk. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége Bratislava, Bosáková 10. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom