A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

BODROGSZERDAHELYEN Még az ősszel jártam Bodrogszerdahelyen, a novembereleji „tavasz" idején. A földeken, már imitt-amott zöldellt az őtszi vetés, egyHegy parcellán még, elkésve akkor szedték fel a burgonyát, odébb, a kanyargós Bodrog árterületén aratták Bodrogköz különlegességét: a rizst. Mezsgyét, határkövet sehol sem látni, már rég. összesrántották a földeiket, amelyeken most a szövetkezet gazdálkodik. A falu amolyan tipikus egyutcás település; főutcája a kanyargós Bodrogot követi. A kiöntéseken százszámra úszkálnak a libák, kacsák, melyekből kl is telük az aszszonyok Jconyhapénze. Megszólítok egy menyecskét, megkérem, mutassa meg, merre van' a községháza. Szívesen szóba ereszkedik vetem, ő is, arra tant, amerre én: az édesanyját megy meglátogatni. Szidja 6 is ezt a hosszúranyúlt falut, hol félóraszám is el lehet sétálgatni, mig az ember célhoz ér. A Csemadok vezetői közül senkit sem lehet otthon találni napközben, Leskó elnök meg Deák titkár is kinn dolgozik a földeken. Bizony, ki keli használni a jé időt, ki tudja, meddig tart még. Deák titkár felesége legalább a műkedvelő színigárda s az aratási kultűrbrigád fellépéseit megörökítő fényképeket véglgimitogátja, hogy egy kis ízelítővel szolgáljon a helybeli kultűréletrőt A szép, tágas, új kultúrház mellett áll a községháza. Vaskő elnök, a falu Feri bácsija és Szalontai titkár a község ügyes-bajos dolgát intézi. Meglep az egyszerűség, a közvetlen hang, ahogy az emberek dolgaival foglalkoznak. Micsoda különbség a csak 10 —15 évvel ezelőtti állapotokhoz képest: dzsentrit majmoló, a néppel legjobb esetben is leereszkedőleg bánó jegyző űr és a felkapaszkodott, nagygazda birö helyett két egyszerű, kérgeskezű parasztember vezeti a háromezer lelket számláló községet. Mindenkit személyesen ismernek, mindenkivel testvériesen bánnak. — Milyen a kultúráiét a községben? — tesszük fel a kérdést. — Hát dicsekedni niem akarunk, de azért meg kell állapítanunk, hogy nem a legrosszabb — válaszol Vaskó elvtárs. — Müi ködik Itt mindegyik tömegszervezet: a Csemadok, a CSISZ, a Nőszövetség. Fel' is lépnek elég gyakran, hol színdarabbal, hol esztrádműsorral. Nemes versenyben állnak egymással, de néha közös műsort is rendeznek. Persze csak télen, mert hiszen a falu földmüvelésbőll él, s máskor nem érnek rá az emberek. — Kér, hoov nem tegnap jött — veszi át a szót Szalontai titkár —, meglátta volna, milyen műsort áHftott össze a két iskola meg a Csemadok tánccsoport ja az Októberi Forradalom negyven éves évfordulójának tiszteletére. — Két iskolája is van a falunak? — Igen, egy magyar és egy szlovák nyelvű nyolcéves középiskola működik nálunk, csap éppen megfelelő iskolaépületünk nincs. Néhány osztályt a régi, düliedeztS Vécsey-kastélyban kellett elhelyezni, a többi osztály másik két helyen került ideiglenesen fedél alá. — Nagyon rossz állapotban van már a kastély? — Bizony, majd hogy rá nem szakadt az igazgatóra a konyha mennyezetei. — S megjavítani már nem lehet ? — Lehetni lehet, csak éppen többe kerülne, mintha újat építtetnénk. Tervbe is vettük egy új, modem Iskola építését, de ezt sajnos csak 1960 után kezdhetjük ell — Hogy működik a szövetkezet ? — Az bizony jói, egyike a legjobbaknak a járásban. Minden föld beletartozik a szövetkezetbe. Bár ez nem nagy dicsőség, hiszen ez így van a bodrogközi járás valamennyi községében az egy Borsit kivéve. — Azt is légjobb volna, ha át csatolnák a terebesi járáshoz — szól közbe mosolyogva Vaskó elvtárs. — Folyik valamilyen munka az iskolán kívüli népművelés terén? — Télen szövetkezeti munkaiskola működik. Szép eredményeket mutat fel az állattenyésztési szakkör. Igaz, az EFSZ-nek törzskönyvezett állattenyészete is van. Rendez még a szövetkezet főző- és varrótanfolyamot is, amelyeket igen szép számiban látogatnak a menyecskék. Irodalmi esteket is tartanak, ezeket vagy Kardos iskolaigazgató, vagy Kovács tanító vezeti, aki különben a kultúrotthon gondnoka is. — Mivel érte el a Csemadok a legnagyobb sikert? —• A színjátszó csoport A cigánnyal ós A borral. Most az ősszel ugyan néhány legény bevonult, de mások meg leszereltek s megint szervezkednek. A legnagyobb baj, hogy nincs zenekarunk, sokba kerülnek a hangszerek, meg aztán karmester sincs. Azért a tánccsoport így is telkesen dolgozik, szép esztrádmüsort állítottak össze aratásra, játszottak kinn a tarlón a munkacsoportoknál, cséplőgépeknél s utána brigádmunkát is végeztek. Volt olyan nap, hogy nyolcszor is felléptek. Közben egyre érkeznek az emberek a községházára, nem illik tovább feltartani a falu elöljáróit. Még elballagok a régi kastélyhoz, néhány felvételt készítek. Szép ez a kastély, műemlék, de bizony már csak muzeális értéke van. Szemben a főutcán sorban épülnek a szebbnél szebb, modem házak. Lehetséges, hogy csak éppen iskolára ne tellnék Bodrogszerdahelyen? TARJÁNI ANDOR őszi csendélet a Bodrogon Ml oan-e.s mi iiuies