A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 2. szám

A párttörténeti intézetek nemzetközi konferenciája Obicskin elvtárs, a moskvai Marx-Lenin In­tézet igazgatója A közelmúltban tartották meg Prágá­ban a Marx-Lenin Intézet, valamint a Párt­történeti Intézet dolgozóinak konferenciá­ját. A konferencián részt vettek: Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Fran­ciaország, Kína, Korea, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Olaszország, Románia, és a Szovjetunió intézeteinek küldöttei. A konferencia első napjain az egyes ki­küldöttek beszámoltak az Októberi Forra­dalom hatásáról országaikban. A bevezető előadást Ivanovics Satagin szovjet küldött, a moszkvai Marx-Lenin Intézet igazgató­helyettese tartotta. Satagin elvtárs beszá­molójában ismertette a szocialista for­radalom terjedésének általános törvényeit, rámutatott törvényszerűségeire, melynek minden országban közös vonásai vannak: proletárdiktatúra, vagyis a politikai ha­talom birtoklása a munkásosztály által és a kommunista párt vezetésével. Továbbá a munkásosztály, a parasztság és a dol­gozók egyéb rétegeinek szövetsége, a nemzetiségi elnyomás megszüntetése, a nemzetek közötti barátság és egyenjogú­ság megvalósítása, a kapitalista magán­tulajdon megszüntetése, a szocialista termelőeszközök alapjainak megteremté­se, a szocialista állam megszilárdítása és biztosítása a bel- és külföldi osztályellen­ség ellen. Satagin elvtárs hangsúlyozta, hogy az Októberi Forradalom e törvényszerűségei nem tekinthetők csupán „orosz jelen­ségnek", ezt bizonyltja egész sor ázsiai és európai ország forradalmának fejlődése is. A többi országok intézeteinek képvise­lői hozzászólásaikban szintén a Nagy Ok­tóberi Forradalom visszhangjának jelen­tőségéről számoltak be, melyet gazdag anyaggal támasztottak alá; összegyűjtöt­ték a tudományos kutatás e téren elért összes eredményét. A felszólalók rámuttak arra, hogy az Októberi Forradalom hogyan segítette be­iVMii'7" i fejezni az eddig lemaradt és elhanyagolt burzsoá demokrata forradalmakat. Ez azt igazolja, hogy az Októberi Forradalom nemcsak egy kis rétegnek vagy egy osz­tálynak ügye volt, hanem az összes eddig elnyomottaké és kizsákmányoltaké. Nem­csak az európai proletariátus fogadhatta el, hanem valamennyi elnyomott ország parasztsága és középosztálya ls, akik mindenáron a háború befejezését, a békét akarták. A Nagy Októberi Forradalom győzelme tehát hozzájárult minden demokratikus mozgalom telkesítéséhez és támogatásá­hoz az egész világon. Az Októberi Forra­dalom elsősorban nagy hatással volt azon ázsiai államokra, ahova eljutott a forra­radalom szele. A kínai küldött arra mutatott rá, hogy az Októberi Forradalom hatása alatt ho­gyan jöttek előtérbe Kínában azok a for­radalmi rétegek, melyek ugyan kis cso­portokat alkottak, de lassan egész Kína népét maguk köré vonták. Ez volt első­sorban Kína pártja és proletariátusa, mely az Októberi Forradalom tüzében született és a szovjet tapasztalatok ál­landó tanulmányozása és felhasználása mellett megtalálta a maga sajátos útját a szocialista forradalomhoz. Ugyancsak sajátos módon még Kína előtt jutott el a szocializmus építésének útjára Mongólia. Tumur-Otcsira elvtárs, a mongol Párttörténeti Intézet igazgatója meggyőzően mutatott rá arra a forradal­mi útra, mely egyenesen jelképe annak, hogy a Szovjetunió haladottabb népei ho­gyan segítették és támogatták Mongólia népét a szocializmus építésében,, megke­rülve a kapitalista átmenetet. A konferencia első része a- csehszlovák beszámolóval fejeződött be, melyet a prá­gai Párttörténeti Intézet igazgatója, Ve­seiy elvtárs adott elő. Vesely elvtárs be­számolójában különös figyelmet fordított az 1918—19-es viharos forradalmi évek időszakára hazánkban. Konkrét anyaggal igazolta, hogy a nagy Októberi Szocialista Forradalmat munkásmozgalmunk s a pro­letariátus szellemi átalakulása tekinteté­ben mint határkövet kell tekintenünk. A konferencia napirendjének második pontja az egyes intézetek párttörténelem kutatása terén elért eredménye, vala­mint a különböző országok pérttörténeti A pozsonyi vár alatt Tumur-Otcsira elvtárs, a mongol Párttör­téneti Intézet vezetője Az olasz küldött

Next

/
Oldalképek
Tartalom