A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 2. szám

A párttörténeti intézetek nemzetközi konferenciája Obicskin elvtárs, a moskvai Marx-Lenin Intézet igazgatója A közelmúltban tartották meg Prágában a Marx-Lenin Intézet, valamint a Párttörténeti Intézet dolgozóinak konferenciáját. A konferencián részt vettek: Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Kína, Korea, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, Románia, és a Szovjetunió intézeteinek küldöttei. A konferencia első napjain az egyes kiküldöttek beszámoltak az Októberi Forradalom hatásáról országaikban. A bevezető előadást Ivanovics Satagin szovjet küldött, a moszkvai Marx-Lenin Intézet igazgatóhelyettese tartotta. Satagin elvtárs beszámolójában ismertette a szocialista forradalom terjedésének általános törvényeit, rámutatott törvényszerűségeire, melynek minden országban közös vonásai vannak: proletárdiktatúra, vagyis a politikai hatalom birtoklása a munkásosztály által és a kommunista párt vezetésével. Továbbá a munkásosztály, a parasztság és a dolgozók egyéb rétegeinek szövetsége, a nemzetiségi elnyomás megszüntetése, a nemzetek közötti barátság és egyenjogúság megvalósítása, a kapitalista magántulajdon megszüntetése, a szocialista termelőeszközök alapjainak megteremtése, a szocialista állam megszilárdítása és biztosítása a bel- és külföldi osztályellenség ellen. Satagin elvtárs hangsúlyozta, hogy az Októberi Forradalom e törvényszerűségei nem tekinthetők csupán „orosz jelenségnek", ezt bizonyltja egész sor ázsiai és európai ország forradalmának fejlődése is. A többi országok intézeteinek képviselői hozzászólásaikban szintén a Nagy Októberi Forradalom visszhangjának jelentőségéről számoltak be, melyet gazdag anyaggal támasztottak alá; összegyűjtötték a tudományos kutatás e téren elért összes eredményét. A felszólalók rámuttak arra, hogy az Októberi Forradalom hogyan segítette beiVMii'7" i fejezni az eddig lemaradt és elhanyagolt burzsoá demokrata forradalmakat. Ez azt igazolja, hogy az Októberi Forradalom nemcsak egy kis rétegnek vagy egy osztálynak ügye volt, hanem az összes eddig elnyomottaké és kizsákmányoltaké. Nemcsak az európai proletariátus fogadhatta el, hanem valamennyi elnyomott ország parasztsága és középosztálya ls, akik mindenáron a háború befejezését, a békét akarták. A Nagy Októberi Forradalom győzelme tehát hozzájárult minden demokratikus mozgalom telkesítéséhez és támogatásához az egész világon. Az Októberi Forradalom elsősorban nagy hatással volt azon ázsiai államokra, ahova eljutott a forraradalom szele. A kínai küldött arra mutatott rá, hogy az Októberi Forradalom hatása alatt hogyan jöttek előtérbe Kínában azok a forradalmi rétegek, melyek ugyan kis csoportokat alkottak, de lassan egész Kína népét maguk köré vonták. Ez volt elsősorban Kína pártja és proletariátusa, mely az Októberi Forradalom tüzében született és a szovjet tapasztalatok állandó tanulmányozása és felhasználása mellett megtalálta a maga sajátos útját a szocialista forradalomhoz. Ugyancsak sajátos módon még Kína előtt jutott el a szocializmus építésének útjára Mongólia. Tumur-Otcsira elvtárs, a mongol Párttörténeti Intézet igazgatója meggyőzően mutatott rá arra a forradalmi útra, mely egyenesen jelképe annak, hogy a Szovjetunió haladottabb népei hogyan segítették és támogatták Mongólia népét a szocializmus építésében,, megkerülve a kapitalista átmenetet. A konferencia első része a- csehszlovák beszámolóval fejeződött be, melyet a prágai Párttörténeti Intézet igazgatója, Veseiy elvtárs adott elő. Vesely elvtárs beszámolójában különös figyelmet fordított az 1918—19-es viharos forradalmi évek időszakára hazánkban. Konkrét anyaggal igazolta, hogy a nagy Októberi Szocialista Forradalmat munkásmozgalmunk s a proletariátus szellemi átalakulása tekintetében mint határkövet kell tekintenünk. A konferencia napirendjének második pontja az egyes intézetek párttörténelem kutatása terén elért eredménye, valamint a különböző országok pérttörténeti A pozsonyi vár alatt Tumur-Otcsira elvtárs, a mongol Párttörténeti Intézet vezetője Az olasz küldött