A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-23 / 12. szám

Irodalmi kör Rozsnyón A két évvel ezelőtt alakult irodalmi kő tagjai munkások Közülük az egyik mészáros a vágóhídon. Nagy lite-átus. A kör legszorgalmasabb tagja. A másik földműves. Megfontolt, súlyos szavait mindig ott hallani, ahol a könyvről, az irodalomról esik sző. Fovébként nappal a földeken dolgozik. A harmadik a méhészet és a kertészkedés szerelmese. Mennyi gyönyörűséget talál egy-egy сttromalmában. Szakember. Elismerik. A negyedik kőműves. Olyan egyenes falat tud rakni, hogy bárki megné-'zti. A régi kulturális emlékek patrónusa. Az ötödik bányász Zömök ember. A pipa örökké a szájában lóg. Olyan szeretettel tudja tartam tenyerében az ércet ... — szidelit limonit — r.icndia, és a hazai tái szeretete sugá-zik elhangzott szavaiból. A könyveket is nagyon szeretik a rozsnyói irodalmi kör tagjai. Volnának még többen is. de nem ismer iiik őket. keveset tudunk róluk. Íróink sem ismerik őket eléggé. Tudják. Ezért munkálkodnak a helyi irodalmi körben. Keresik a kapcsolatot az írókkal és az értelmiséggel. Rozsnyón több mint száz tanító van, de nem tudnak találkozni velük. Pedig alkalom bőven volt. Az elmúlt évben kétszer is volt szerzői est Rozsnyón. Megemlékezés Arany Jánosról, József Attiláról, Eábry Zoltán hatvan éves munkásságáról és legutóbb Ady Endréről. A mészáros, földműves, gyümölcskertész, kőműves és a bányász minden vasárnap délelőtt ott sétál a város főerén. Nyugodtan, tempósan járva vitatkoznak és be-benéznek a művelődési otthonba. Érdeklődnek, mikor lehetne megrendezni a legközelebbi irodalmi estét. Kezükben könyv, vitatkoznak, gondolkoznak az elmúlt irodalmi estékről, és azok sikere erőt, bizakodást ad nekik. Munkások: irodalomterjesztők! Mikor elmennek, csak a pipa felszálló füstje és a tovatűnő vitatkozó hangok maradnak utánuk. VAJDA JÓZSEF, Rozsnyó Buris Lajos (Böröcz bácsi) és Gyurász István (Petőfi Sándor, az aszódi diák) Egy iskolai színjátszókor munkájáról A2 ipolysági magyar tannyelvű tizenegyéves középiskolán igen élénk а kulturális élet. Ebben jelentékeny szerepet játszik a múlt év novemberében megalakult színjátszó kör. A kör olyan tanulókból áll, akik a műkedvelő színjátszásban már bizonyos készségre tettek szert. Az együttes vezetését Schick Károly, magyarszakos tanár vállalta, aki kezdettől fogva lelkes, áldozatos és eredményes munkát fejtett kt. A színjátszó kör megalakulása után felmerült a kérdés: milyen darabot vigyenek színre a tanulók Köztudomású, hogy ifjúsági színdarabokban nem igen válogathatunk. Kevés a valóban jó és rendelkezésünkre álló ifjúsági darab. Hoszszas, komoly válogatás után a kör tagjai és vezetője úgy döntöttek, hogy Füsl József Az aszódi diák című három felvonásos darabját tanulják be, amely ugyan eléggé Igényes, de ipgalább próbaköve lesz a fiatal színjátszók tehetségének. A fiatal Petőfi Sándor aszódi diáfcoskodását feldolgozó színmű tartalma és mondanivalója igen megnyerte a szereplök tetszését, akik a tanítási órák után fáradságot nem Ismerve, nagy lelkesedéssel készültek ac előadásra. Február végén került sor Az aszódi diák ipolysági bemutatójára. Két nap alatt háromszor adták elö a darabot, s az ipolysági művelődési otthon színházterme mindhárom előadáson zsúfolásig megtelt. A színjátszó kör valamennyi tagja igen jó teljesítményt nyújtott. Gyönyör Márta tizenegyedik osztályos t3nuló (Emmy kisasszony) az üde, gondtalan fiatalság búját és derűjét hozta a színpadra. Játékában nem volt semmi túlzás, ezért hatott természetesen. Schuszter Erzsébet ugyancsak tizenegyegyedikes tanuló, Petőfi édesanyjának, Petroviesnénak szerepében fiatalkora ellenére is a fiát szerető, jóságos anya alakját valószerűen, hitelesen tudta ábrázolni. Petőfi Sándor igényes szerepét Gyurász István kielégítően, egyes jelenetekben kitűnően alakította. Koreny iskolamester szerepében a színjátszó kör egyik legtehetségesebb tagja. Blasko László mutatkozott be. Külön emlit'ést érdemel a Böröcz bácsit alakító Buris Lajos, aki talán a legkiemelkedőbb színészi teljesítményt nyújtotta Otthonos mozgása a színpadon, jó felfogásban eljátszott epizód-szerepe azt bizonyította. hogy a színjátszó kör eqyik nagy reményekre jogosult tagja. A közel ötven tanuló részvételével bemutatott színdarab valamennyi szereplője iparkodott tudása legjavát nyújtani, s ennek veit köszönhető a naqv siker. Az aszódi diák után további tervek megvalósítására készül a színjátszó kör. Gyárfás Miklós. Hatszáz új lakás című vígjátékát szeretnék betanulni. Sági Tóth Tibor A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratislava, Mierové nám. 3—4. telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-04. Postafiók C-181. Terjeszti a Postai Kírlapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavállalat, Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kfs, előfizetési dlj fé! évre 39.— Kis, eqész évre Kis. A-i 11018 16 Tardosked az érsekújvári járás egyik legnagyobb községe, ősrégi falu, melynek eredetileg két települése volt. A régi település a Bratis'ava felé haladó vasútvonal baloldalán kezdődött. A török portyázok azonban sokat nyugtalanították ezt a részt és igy a lakosság a vasútvonal jobb oldalán telepedett le. mely védettebb helynek ígérkezett. Itt csupán a vízhiány okozott nagyobb zavarokat. Ezer egy artéz' kút fúrásával segítettek. így készült el Dél-Szlovákia legrégibb artéz kútja. A falu apraja-nagyja innen hordta az ivóvizet. Itt találkoztak a fiatal lányok egymással, itt pihentek a legények, és itt beszélték meg az asszonyok a falu eseményeit. A vízhordáshoz még ma ;

s váskát használnak a faluban. Ez a sző a szlovál váha-ból (mérleg) ered. A váska alakj; is a mérleghez hasonló. Felső részét egj Ad alkotja, melynek végeiről kamp6svég( kötelek lógnak. A kampókba akasztják i vöd-öket. így könnyűszerrel viszik el г két kanna vizet. A várakozási időt dalolással majc tánccal töltötték э! a fiatalok. Ezeket £ régi népi motívumokat dolgozta fel Tardoskedden Tőth Margit tanítónő, a falt tánccsoportjának vezetője a vásk^táncban. c-yy covpvi t i„ij,y at a . „ rakozniuk kell. Az egyik énekelni, majd táncolni kezd A többiek is kedvet kapnak és együttesen folytatják a táncot. Csakhamar megjelennek a legények is. Felszedik a magukról megfeledkezett táncoló lányok váskáit. hogy néhány pillanat múlva váskacsörgéssel és tánclépéseikkel elriasszák a mit sem sejtő lányokat. A lányok szétrebbenek és tisztes távolságból figyelik a fiúk ütemes táncát. A végén a lányok összesúgnak, majd egy közös, gyorsütemű csárdással fejezik be a táncot. A motívumokat Borbé'y Istvántői, Balogh Gyulától és a falu régi. jó táncosaitól gyűjtötte össze és dolgozta fel koreográfiai szempontbői Tóth Margit. A tizenhat tagú együttes Szlovákia nevezetesebb helyeit már végigjárta. Azóta a tánccsoport egyre bővül is ha a lehetőséqek megengedik, a nyár folyamán országos körútra indul, hogy mindenkinek juttasson azokból az elhullatott nvöngyszemekbői, melyeket őseink hagytak ránk ér amelyeket ők most újra virágos koszorúba fontak. SZILAGYI DEZSŐ Érsekújvár cl tűtilúpkcflcll iHÍ9ka-t(ínc