A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

£. Gwerk: Gond volna sorrendet felállítani. S még nehezebb kiállított müveiket felsorolni. Csupán említeni lehet egynéhányat, azokat, melyek mondanivalójukkal megkapják a nézőt. Egészen rendkívüliek és egyéniek a Mexikóban élö K. Sokol grafikai munkái. A nyomorgó és mégis töretlen erejű munkásosztályt bemutató képei rictusi strófaként hatnak, és régi, háborúellenes, lavírozott ecsetrajzai mór elófutórjai, nagy, fasizmus ellenes grafik&i sorozatának. Méltó folytatója az államdíjas V. Hloinik. A hitleri hordák szlovákiai kegyetlenkedéseit megbélyegző litográfiái, fametszetei, tollrajzai már rég elérték az európai szinvonalat. Érdekes színnel gazdagítják a kiállítást J. Weiner-Král festményei, melyeken balladikus aláfestésük ellenére is feltűnnek a freudi pszichoanalízis erős hatásai. Például a Tutajos álma című műve tipikus Weiner-Král egykori művészi krédójára. Mély benyomást kelt J. Mudroch híres festménye, a „Megölték a költőt". Ezt a képet annak idején Safio Mach eltávolíttatta egy Mudrochrkiállltásról. A holt költőben mindenki a Francóék bérenceitől meggyilkolt Frederico Garcfa Lorca nagy spanyol költőt vélte felismerni. És ez úgy látszik kellemetlen volt a Franco-barát „belügyminiszter úrnak"! A két exprágai, az élő J. Zelibskj? és a tragikusan elhunyt B. Hoffstädter, akárcsak J. Mudroch és C. Majerník érzékenyen reagáltak a nagyvilág eseményeire. J. Zelibsky az Elsötétítés, Menekülők és Gyilkosság című képeiben vall benső énjének tragikus viaskodásáról. Intim és megrázó vallomás B. Hoffstädter müve, a „Kivégzés" és a „Villamosban". Nagy katasztrófák apró, de tragikus mozzanatainak visszatükröződése. Témaválasztásukra, valamint technikájukra látható hatást gyakorolt barátjuk, az erős egyéniségű és kivételes tehetségű C. Majerník. Majernlknek több alkotása szerepel a kiállításon. Én csak egyről akarok beszélni, a „Gazdátlan lovakról". Két csontvázzá aszott, megriadt lovat ábrázol a kép. Valamikor tüzes paripák voltak, most szorongó szívvel simogatnád s etetnéd meg a két állatot, ölöm- és kéneső a levegőben. Az ecsetvonások, a kép búbánatosan meleg színei nagy tragédiát sejtetnek. Emberek, népek tragédiáját érezni a kép atmoszférájában és az égben, a talajban a festő részvétét. Alig ismerek festőt, akinek alkotásain úgy meg lehetne érezni, hogy együtt szenved a szenvedőkkel, mi- • ként C. Majerník. A harmadik, legfiatalabb csoport kiválói, J. Bálái, J. Nóvák, A. Dúbravec és A. Pepich, valamennyien grafikusok. A kiállításon szerepel néhány erőteljes Mednyánszky-kép. Nem , soroztam be az egyik csoportba sem, mivel Mednyánszkyt bajos a szlovákiai képzőművészet keretében értékelni. Színvonalas volt ez a kiállítás és hasznos. Tanulságos a fiatalok számára. Láthatták, hogy „új" művészetünknek számos elődje volt a háború előtti Szlovákiában. Az eddigi bújócskajáték, az értékeknek eltikolása nagy hiba volt! Hisz a szocialista realizmus nem azonos a naturalizmussal, és nem is zárja ki a modern művészi kifejezési forma használatét. Mindaddig, amíg az új tartalom megteremti a megfelelő művészi formát. BARSI IMRE J. Weiner-Král: A tutajos álma M. Bazovsky: Kunyhók