A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-02 / 9. szám

M/V PAVEL KÖRCSAGIN Az acélt megedzik' a cí­me N. Osztrovszklj Lenin­renddel kitüntetett hatal­mas korrajzának, melyből e film készült. Érthető, hogy a szovjet filmalkotók gyak­ran választják témául a győ­zedelmes forradalmat. A. Alov és V. Naumov, a két fiatal rendező, most Oszt­rovszkij páratlanul megírt, forradalmi lángú önéletrajzát vitték filmre kivételes mű­vészettel. Megmutatták, ho­gyan lehet a főszereplők játékát alárendelni a mű eszmei mondanivalójának anélkül, hogy a néző érdek­lődése egy pillanatra is lan­kadna. Ellenkezőleg e nagy­szerűen elkészített film ke­retében feszült figyelemmel kísérjük Pavel Korcsagin sorsát. A cári uralom vége felé Pavel Korcsagin még gyer­mek. özvegy édesanyjának egyetlen öröme. Még csak néz, szemlélődik és figyel. Meglátja az elnyomás és igazságtalanság százféle je­lenségét. Kitör a forradalom, és ő is belép a vörös had­seregbe. Tanúi vagyunk mi­lyen elragadtatással és hő­siességgel harcol Kievnél, Novgorodnál és a Volga partjánál. Lvovnál megsebe­sül. Még lábadozó, mikor már újra bekapcsolódik a frontmögötti kiéhezett la­kosság ellátásának meg­szervezésébe. Itt találkozik először az igazi szerelem­mel, mely Ritához, a fiatal komszomolísta lányhoz fűzi. Mindkettő erős egyéniség, azonban egy félreértés miatt eltávolodnak egymástól. Egy pótolhatatlanul fontos vas­űtszakasz építésénél Kor­csagin társaival együtt bri­gádmunkát vállal. Emberfe­letti küzdelmek után mun­kájukat végre siker koro­názza. Közben azonban Pa­velt a tífusz ágyba dönti. Véletlenül kihallgatja orvosa véleményét, melyből meg­tudja, hogy rövidesen meg­vakul. Első elkeseredésében öngyilkosságra gondol, de csakhamar elveti ezt a gon­dolatot, felülkerekedik opti­mizmusa. Tollat ragad és " megírja ifjúságának és küz-8 delmének történetét a forra­dalom tüzében, hogy példát mutasson vele az eljövendő nemzedékeknek. A legtöbb háborús vagy forradalmi film általában egy babérral övezett, túleszmé­nyített hőst helyez a cselek­mény középpontjába, E film szépsége és átütő ereje azon­ban abban csúcsosodik ki, i hogy a hősök névtelenjeinek állít emléket, és olyan hő­siességről ad híradást, mely nélkül a forradalom soha­sem győzhetett volna. Pavel Korcsagint Osztrov­szkij művészete a névtelen­ségből példaadó hőssé emel­te, és mint ilyet ismerjük meg őt V. Lanovoj kiváló művészi alakításában. Sze­münk előtt nő, erősödik, vá­lik acéllá ez az egyszerű ember, aki éppúgy örül vagy szenved, mint többi kortársa. Igaz és meggyőző erejű színész. Nagy szerepe van abban, hogy ennek a kitűnően megrendezett szí­nes szovjet filmnek megér­demelt sikere van. Simkó Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom