A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-02 / 9. szám

Perecarus Arabeszkekkel díszített kapu a Muszki negyedben Ilyen sátrakban laknak a kibombázott port-szaidiak Az ötezer éves Egyiptom, az arab egység harci lobogója A Kheopsz piraimis tövében emberarcú kőkolosszus őrzi a halott fáraók álmát, a híres szifinix ... Maga ts aludt eddig, mit sem törődve az évezredek folyamán végigvonuló hódítókkal': hikszoszakkal és makedónokkal, görögökkel és rómaiakkal, arabokkal és törökökkel, Nápóleom és Kitchener lord hadaival. Nem zavarta álmát a puskaropogás. De a repülőaépekről szőrt bombák robbanására már megrázta fejét és felébredt. Meghallotta a Port-Szaid-i sebesültek - asszonyok ős gyerekek, életerős férfiak és tehetetlen aggastyánok — szívbemarkoló segélykiáltásait, orrába csapott az égő város füstié. Kis feleszmélt. Feleszmélt a fáraók kora óta annyit sanyargatott kopt és fellah parasztok tömegével egyetemben. Az egyiptomi nép élni akar. Békében és jólétben, emberihez méltó életet. Azt akarja; hogy munkájának qyümolcse az övé legyen, és ne idegen részvénytulajdonosoké, tehetetlen bendőjű nagytőkéseké. Faruk féle királyi mamelukoké. Az egyiptomi nép dolgozik, építi országát ... és nem felejt. Egy esztendeje múlt, hogy az angolok és a franciák kivonták csapataikat dicstefan agressziójuk után — a világ közvéleményének nyomására — a Szuezi-csatorna övezetéből. Az egyiptomi nép és főként Port Szaid lakossága borzalommal emlékezik az agresszió első napjaira, amikor repülőgépek és hajóágyúk százai bombázták a fegyvertelen Port Szaidot. Néhány napos embertelen bombázás után angol- francia ejtőernyősök elfoglalták a várost. Amit nem pusztítottak el a bombák és a gránátok, elpusztították az idegen betolakodók a kéthónapos megszállás alatt. Az éhínség, betegségek, vízhiány és háborús károk mélyen bevésődtek az egyiptomiak emlékezetébe. Azt a gyűlöletet, melyet az angolok és a franciák iránt éreznekj, nehéz volna szavakkal kifejezni. Az agresszió óriási károkat okozott. Emberek ezrei vesztették el a tetőt fejük fölül. Az egyiptomi kormány azonnal a lerombolt Port Szaid segítségére sietett. Rövid időn belül sikerült félmillió önkéntes munkaerőt toborozni, akik jóformán puszta kézzel dolgoznak. De fűti őket a lelkesedés, a seglteniakarás. öt hónap leforgása alatt darutorany, teherfelvonó és betdnke verőgép nélkül 170 háromemeletes lakóházat építettek fel. S aiz év végéig ez a szám eléri a 700-at. Ma már családok százai cserélhették fel ideiglenes sátrukat szép, modern lakással, olyannal, amely nálunk is megállná a helyét. A Szuezi-csatorna ismét teljes üzemben van. ötvenhét hajóroncsot emeltek ki, hogy újra hajózhatóvá tegyék. Az angöl révkalauzokat és a Csatorna Társaság alkalmazottait egyiptomiak váltották feL Egyiptom szilárdan kezébe vette a csatornát, melyen át milliárdok úsztak eddig idegen tőkések zsebébe. ' A valamikor ismeretlen „Csehszlovákia" névnek ina igen jó a csengése. Skoda autók és autóbuszok százai futnak Egyiptom útjain, teljes gyárberendézéseket, fontos gépeket szállítottunk az országnak. Mindenütt ott látni a „Made in >Czechoslovakia" jelzésű legkülönfélébb fogyasztási cikkeket. Egyre több egy'ptomi család hallgatja a kairói rádió műsorát Tesla ' vevőkészüléken. Ezért nem csoda, hogy nagy barátságqa! fogadnak mindenkit, aki Csehszlovákiából érkezik az egykori fáraók országába. Kairó, gyorsan fejlődő nagyváros. Lakosainak száma megközelíti a három milliót. Vannakeurópai és arab negyedei. De a kettő között nincs fokozatos átmenet. Akármelyik főútvonalról letér az ember, a következő pillanatban már egészen más világot lát maga körül. Keskeny, kanyargó sikátorok, régi, zavartalan keleti élet. Ilyenek a Muszki, Al-Azhar, Subra és más negyedek. Az új, modern sugárutak viszont Európát, vagy még inkább Amerikát juttatják az idegien eszébe. Bizony a látogató itt egyik csodálkozásból a másikba esik, olyan ellentétekkel találkozik lépten-nyomon. Egyiptom vonzóereje ma is a sok becses művészeti emlék, a görög-római kultúrát is megelőző ó-egyiptomi kultúra emlékeinek egyre több feiltálrt maradványa. Egyiptom nemzeti jövedelmének egyharmada még ma is az idegenforgalomból származik. Ezért a hivatalok különösen előzékenyek a turisták iránt. Külön rendőrség gondoskodik a külföldiek biztonságáról, akik az arab negyedekbe vagy a sivatagba látogatnak el, ahol a piramisok és a sziklatemplomok állnak, Kairótól! hatszáz kjjlométeirre délre fekszik Karnak éis iLuxar, amely Gizeh után, ahol a piraimisok találhatók, a leglátogatottabb helye Egyiptomnak. Itt vannak ugyanis a híres királysírok s az (Üj Birodalom fővárcisánaik Thébának romjai, az óegyiptomi építőművészet csodái. Hatsepszut királynő temploma, 11. Ramzesz 2000 tonnás kolosszusa, III. Arnenhotep palotája, Amon isten gigantikus méretű temploma, a Ramesszeum felejthetetlen élményt jelent a látogatóknak. S így akaratlanul is felvetődik minden látogatóban a kérdés: hogyan lehet összeegyeztetni ezt az egykori csodálatos kultúrát az egyiptomi nép mai elmaradottságával? A felelet egyszerű: ok az évezredes elnyomás. Egykor a fáraók, később a görögöktől és a rómalaktól kezdve az ankolokig a gyarmatosítók sora. • Ma azonban Egyiptom szabad. Alz egyiptomi kormány- igyekszik segíteni a népen. Földreform, a kulcsipar államosítása, az iskolaügy fejlesztése, a lakáskultúra megjavítása, ezek az első lépések aiz életszínvonal emelése felé. Egyiptom elindult a maga útján. Megalakította Szíriával az Egységes Arab Köztásaságct, példát; mutatva ezzel a •többi arab államnak is. Münden jel arra vall, hogy az új arab állam a béke oszlopa lesz az imperialistáik háborús intrikáival szemben & Közel-Keleten. Szöveg és fényképek: Schreiber Frigyes A Szuezi Csatorna Társaság palotája.