A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-16 / 7. szám

4 mmtßw I ^ Napjaink szenzációja a világür-repülés. Moszkvába a világ minden tájáról érkeznek levelek, sok százan jelentkeznek első utas­ként a következő szputnyikba. De azért a földön is akad néhány izgalmas, érdekes hír: a hatodik világrészen, az Antarktiszon. Mirnij, a szovjet sarkkutatók állomása Hillary és Fuchs sarkkutatók SANTA RKTISZl Egy kis történelem Először J. Cook világjáró adott hírt a hatodik földrészről a XVIII. század vége felé. De csak egy, a XIX. század elején útrakelő orosz expedíciónak sikerült Antarktisznak mint önálló kontinensnek létezését bebizonyítania. Ezután még sokan kö­rülhajózták a felfedezett új világot és elkeresztelték addig még ismeretlen partjait. De először csak századunk elején lépett tudományos kutatás céljaival Antarktisz földjére egy norvég sarkkutató. Ezután már sűrűbben követték egymást különböző országok expedíciói. Ezek közül kiemelkedik az angol Shackle­ton expedíciója, aki 1909-ben elérte a déli mágneses sarkot. 1911. december 16-án a norvég Amundsen és röviddel utána, 1912. január 17-én az angol Scott is eljutott a Déli Sarkra. Scott visszafelé élelem hiányában elpusztult. A 30-as és 40-es években több kutatócsoport járt a Déli Sarkon hajóval, repü­lőgéppel, de csak a második világháború után, az elmúlt évek­ben, a Nemzetközi Geofizikai Év keretében valósul meg jelentő­sebb tudományos kutatás. Jelenleg 12 ország (Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Oj-Zéland, Argentína, Belgium, Chile stb.) kutatói igyekeznek megfejteni az ismeret­len világ titkait, kialakulásának körülményeit, felkutatják nö­vény- és állatvilágát, természeti kincseit. Ez év januárjában E. Hillary dj-zélandi és Fuchs angol sark­kutató elérte a Déli Sarkot, a szovjet expedíció pedig a legne­hezebben hozzáférhető Megközelíthetetlenség! Sark felé halad a jég birodalmában. Néhány adat Az Antarktisz kiterjedése a szigetekkel együtt 14 millió négy­zetkilométer (tehát nagyobb mint Európa), ebből hozzávetőle­gesen csak 2500 négyzetkilométert nem fed jég. Ezeket a jég­mentes területeket oázisoknak nevezik. A jégtakaró általában 500—3000 méter vastagság között váltakozik. A sarkkutatók be­számolóiból nagyon sok érdekes dolgot tudunk meg. Például télen a hőmérséklet eléri a mínusz 60 fokot, és ilyenkor az em­ber alig lát a kilehelt párától, amely nyomban láthatatlan apró jégkristályokká fagy. A föld felett a hőkristályokból tejszínű köd lebeg. Olyan viharok dúlnak, amilyeneket elképzelni is ne­héz. A kutatók fáradságos és nehéz munkája egy cseppet sem irigylésre méltó, bár a technika mai vívmányai lehetővé teszik, hogy a kutatóállomásokon állandóan 18 fok legyen a hőmérsék­let. A tarkkutatók szerint a mostoha időjárás ellenére naoyon egészséges a baktériummentes, száraz sarki levegő. Itt d fa nem korhad és a vas sem rozsdásodik meg. Az Antarktisz partvidékén pingvinek és sirályok élnek, az oázisok tavaiban pedig csak egysejtűek és különféle moszatok. A legújabb kutatások A szovjet kutatók a Megközelíthetetlenségi Sarknál egy Szovjetszkaja nevű állomást létesítenek. Arkagyin Nyikolaj ve­zetésével 3500 méter magasságban a süppedős porhóban nagyon nehéz körülmények között is megtesznek szánon és traktoron 30 kilométert naponta. Az utánpótlást repülőgépek biztosítják. Az útbaeső Komszomolszkaja kutatóállomáson az expedíció két részre oszlott, egyik fele a Mágneses Sark, a másik pedig a Megközelíthetetlenségi Sark felé tart. Különféle célok A közel 50 tudományos állomás kísérletei igen sokat segítenek a meteorológiának, mert megállapítást nyert, hogy a tenger- és légáramlatokat erősen befolyásolja, szabályozza az Antarktisz. A különböző nemzetek kutató-állomásai együttműködnek, kicse­rélik tudományos tapasztalataikat és segítenek egymásnak. De egyes nyugati lapok már arról cikkeznek, hogy Amerika szeret­né fennhatósága alá helyezni az egész földrészt. Miért? Állító­lag antracént (a legkitűnőbb szén) találtak és azt remélik, hogy más értékes ásványra pl. uránra bukkannak, és ez ma a háborús hisztéria egyik legkeresettebb nyersanyaga. Pedig a tudományos kutatást kór megmérgezni ilyen szempontokkal. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom