A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-09 / 6. szám

Ady Endrét, József Attilát, Kodály Zoltánt és Bartók Bélát ünnepel­te hétfőn, január 27-én este a bra­tislavai Hviezdoslav Színház közönsége. A magyar forradalmi költészet és a haladásban hivő, a nép őserejében gyö­kerező új magyar zene óriási műveiken át szóltak a hallgatósághoz és mondani­valójuk — mint annyi évtized óta min­dig — ez alkalommal is a legtisztább, legemberibb és ezért legmeggyőzőbb mű­vészi és erkölcsi élményt jelentette, Az emlékestet dr. Ján Poniöan költő nyitotta meg, majd Egri Viktor éllamdl­jas író, az A Hét főszerkesztője ünnepi beszédében ismertette a négy magyar al­kotóművész életét és müveiknek a ma­gyarság forradalmi tudatára gyakorolt ha­tását. 'A hallgatóság számára igen értékesek voltak a két költői és zenei lángész tevé­kenységének szlovákiai vontakozösai, amelyeknek Egri Viktor író beszédében különös figyelmet szentelt. Az Ady-József-Kodály-Bartók ünnep­ség a CSEMADOK és a Szlovákiai írók Szövetségének közös rendezvénye volt és ennek megfelelően a műsor keretében néhány költeményt szlovák nyelven sza­valtak Ján Smrek kitűnő fordításában. A szavalatokról szólván elismeréssel és csodálattal adózunk elsősorban Eva Kri­stinová művésznőnek, a Nemzeti Színház tagjának, aki tökéletes előadómüvészettel, lenyűgöző erővel adta elő Ady Endre há­rom gyönyörű költeményét. Hasonló műélvezetben részesítette a közönséget MikuláS Huba, a Nemzeti Színház államdljas művésze, aki József Attila lázongó, forró szívét tárta a hall­gatóság elé. Ki kell emelnünk Martin Gregor kiváló művészt, a Proletér fiú verse című Ady költemény tolmácsolásáért. Branislav Ko­réit, a Nemzeti Színház tagja szlovákul és magyarul is szavalt. A kitűnő színész ezúttal önhibáján kívül nem adhatta mű­vészete javát, miután a rendezés hibájá­ból későn kapta meg az elszavalandó ver­seket. A est műsorán szereplő többi szava­lők — bár becsületesen a legjobbat igye­keztek nyújtani — elmaradtak az emlí­tett művészek mögött. Czibulka Gabriella Mikuláá Huba államdíjas színművész komáromi előadóművésznő József Atilla Kései siratóját és Tóth János, Ady Vörös napját adta elő jó szavalókészséggel. So­kat vártunk Szoldin Ilonától, a Csehszlo­vák Rádió magyar osztályának mun­katársától, Ikár hogy szemmellátható lámpalázán nem tudott uralkodni. A szavalatok az est műsorán zenei betétekkel váltakoztak. Jól szerepelt az Ifjú Szívek népművészeti együttes zene­kara és énekkara, ezek tehetséges fiatal karmestereik vezetésével részben az ün­nepelt költők megzenésített verseit, rész­ben Bartók és Kodály müveket adtak elő. Meglepően szép hanganyaggal rendelke­zik két szólóénekesük: Somorjai György és Tóth András, akiknek Háry János da­lait Kende János kísérte ügyesen zon­gorán. A tartalmas est színvonalát emelték Országh Márta hegedűszólói és Gáfforné Magyar Ilona zongorajátéka. Mindketten őszinte átérzéssel tolmácsolták a nehéz Kodály és Bartók műveket. Tiszta meggyőződéssel mondhatjuk: áz ünnepi est jól sikerült és méltó', volt ahhoz a hagyományos szeretethez és szoros kapcsolathoz, amelyet a szlovákiai magyar dolgozók mindenkor éreztek és érezni fognak a szó és a muzsika e nagy­szívű lánglelkű forradalmi költői iránt. GÁLY OLGA A forradalmi magyar költészet és az új magyar zene estje Az Ifjú Szivek népművészeti együttes énekkara Jól szeriepeit az Ifjú Szívek zenekara Németh László karmester vezényletével

Next

/
Oldalképek
Tartalom