A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-02 / 5. szám
mentek le. — Az ősember hasonló, esetleg nagyobb átmérőjű veremben lakott, melybe télen állatait is magával vitte. A verem közepén volt a tűzhely, amelyet oltárnak is használt. Néhány évvel ezelőtt a Hortobágyon nagyszabású ily vermes településeket fedeztek fel. Az oltár körül talált csontokból, szerszámokból tanulságos következtetéseket vontak le a tudósok. A vermes építkezések egyik válfaja a borpince. Ez három részből áll: az első rész a guny hó, utána jön a lejtős gádor és végűi a pince. A guny hó a pásztorkunyhókra és szállásokra, valamint az ősi csősz, kerülő kezdetleges hajlékára emlékeztet. Ezért nevezik, ha nagyobb, hajlok-nak is. Célja, hogy a gádor és a pince mennél hűvösebb maradjon. Rendszerint két darab 6—8 cm átmérőjű gömbfából készült ollós lábból áll, melyek egy tar éj szelement hordanak. A kissé földbe eresztett ollós lábakhoz vízszintesen 2—3 cm vastag gallyakat erősítenek gúzzsal vagy szöggel és erre sűrűn kukoricaszárat, levelet vagy szalmafélét raknák. A gádor elnevezés igen régi. Az ősi f ő dhá z-ak lejtős bejáratát hívják így. Ez sárba rakott kőfallal készül 35—50 cm vastagon és kővel történik a félkörű átbőltozás is. A kőfalat és a boltozatot aztán földdel szórják be. A földben levő gádor falazása, ha a talaj eléggé kemény, el szül. Rendszerint 4—5 méter széles, 6—7 m hosszú helyiség, erős, vasalású eavszárnyú ajtóval. A felszínre kivezető szellőző nyílást nem láttam egyik pincében sem. Valószínűleg elég az a szellőitt igen gyakori, mert az Ipoly völgye fában szűkölködik. Találunk elég sűrűn vesszőből vagy ágakból (mogyoró, boróka stb.) készült vesszőf on at ot szegényebb gazdák házainak oromfalain is. Sövényből készülnek ma a trágyakerítések, kapuk, ajtók is. Az őskori fal is sövényből készült, mégpedig úgy, hogy két sövény közé földet szórták. Katonai célokra különböző módon felhasználták a múltban. A sövénykürhís is hagyható, miként az egészséges, kemény agyagban vagy tufában ásott pince falazása és boltozása is elmaradhat. A pince keresztmetszetben félkör befejezésű, 3 m széles és 1,90—2,00 magas. Hossza a szőlő nagyságától és az elraktározandó hordók számától függ. Ojabban nagyobb pincéknél a gunyhó helyén épületet emelnek, amelyből a gádor nyílik. Ennek az épületnek hajlok a neve. Kőből, téglából, agyagból vagy betonból kézés, ami a gádor külső ajtaján keresztül történik. Amíg a abonavermek a szlovák vidékeken igen elterjedt krumplivermekre emlékeztetnek, addia a borpincék valószínűleg magyar jellegű építmények. Folytatva az ősi hagyományok útján még ma is megtalálható nyomokat, meg kell emlékeznünk az Alsó-lpoly völgyében mé" gyakran előforduló sövény k erít ések-ről és f onat ok-ról. A telek bekerítése sövénnyel konyha szoba kerítés poronyvesszób ő l (fűzfa) vagy kőris-, gyertyángállyákböl készül. A készítés módja: először beverjük 30—40 cm távolságra az 5—6 cm vastag karókat, aztán alulról kezdjük a fonást. Fontos a szegés. F onott falat, azaz olyat, melynek váza a vessző-, vagy gallyfonat és kívül-belül sárral van megtapasztva, az Alsó-Ipoly völgyben nem találtam. BÁRKANY JENŐ Chanson egy jó pedagógusról Tizenhat éves volt és gimnazista, örökké éhes, nyakigláb kamasz, sűrű sörénye nem tűrte a fésűt s terhére volt a tizenhat tavasz. Az Orcán télen is rügyek fakadtak s szerelmes volt szegény igen nagyon, a szemét gyakran ott felejtgette az áttellenes ablakon, az áttellenes ablakon. Az a ki sablak mindig tárva-nyitva, buksi dalocskát hoz onnan a szél, ott — 'zongorázik egy szőke leányka, itt — a tanár úr tangensrci beszél. Figyel a diák merengő szemére — nagy praxisa van lezen a téren — s így szól: Szabó, tudom, hogy maga készült, hát lássuk, folytassa kérem, hát lássuk, folytassa kérem. \ i A diák feláll reszketve, dadogva, míg a tanár úr szavába nem vág: — Engem fiam már nem lehet becsapni, magam is voltam egyszer kisdiák. A büntetést most azonnal kimérem — s a pedellusnak parancsot adott, hogy zárja be Szabót az óra végén és nyissa ki az ablakot, és nyissa ki az ablakot... SIMKŐ MARGIT Öregapám nótája Kunyhólakó cigány vagyok, Szalmán van a fekhelyem. Koldult lisztből hamuban sült Vakaró a kenyerem. Fából van a cipőm talpa, Ritka vászon a feje, Kabát ómnak, nadrágomnak Rongyos háta, eleje. Gatyám nincsen, ingem szennyes, Nyakam rágja a tetű, Vagyonom egy ütött-kopott Toldott húrú hegedű. Meleg nyári éjszakákon FI-eljátszom énekem: „Cigány vagyok nem törődik Az isten sem énvelem ..." HORVÁTH ISTVÁN 21