A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-02 / 5. szám

Csehszlovák—burmai barátság A Burmai Államszövetség kormánya és népe hazánk iránt érzett rokonszenve ta­anújeléül. lelkesen fogadta Csehszlovákia :ormányelnökét, Viliam Siroky elvtársat, ki kíséretével néhány napot töltött Bur­nában. A rangúni tárgyalások az igazi szívélyes­ség és barátság jegyében folytak le és ha­ásuk kétségtelenül előnyösen nyilvánul majd meg a már eddig is reménytelje­sen kibontakozó kapcsolatokban, főleg a békepolitika és a gazdasági együttműködés terén. A múlt hónap 4-én volt tíz éve annak, hogy Rangún, amely most hazánk küldött­ségét látta vendégül, lobogódíszben ünne­pelte az ország függetlenségének kikiál­tását. Áldozatos, nehéz harcokba került a nemzeti függetlenség kivívása. A második világháború előtt az angol gyarmatosítók ellen folyt a küzdelem, majd a japán meg­szállókat kellett kiverni, amiben jelentős része volt a burmai néphadseregnek. Ang­lia azonban a háború után ismét azon igyekezett, hógy újra magához ragadja a hatalmat, de Burma nemzeti-felszabadító hadserege ezt meghiúsította. A nemzeti függetlenség kivívásával azonban még nem sikerült felszámolni a külföldi, főleg angol nagytőkések befolyását, akik még ma is fontos pozíciókat tartanak kezükben. Burma kormánya 1952-ben nyolcéves gazdasági tervet léptetett életbe, amelynek legfőbb célja a hazai ipar fejlesztése. Emellett hozzálátott a földreform fokozatos megvalósításához. Egyes angol vállalato­kat már államosították, és erőteljesen szorgalmazzák a rizstermelést. A Szovjet­unió és más szocialista államok hosszú le­járatú egyezményeket kötöttek Burmával s ezek, aj tárgyaló felek egyenjógúsának; elvé­ből tóindulvla, biztosítják az ország legfonto­sabb kiviteli cikkének, a rizsnek elhelyezését, így csak maga a Szovjetunió évi 400 000 tonna burmai rizst vesz át. Burma nemzeti burzsoáziája még fiatal, az ország mezőgazdasága, jóllehet a la­kosság túlnyomó részét foglalkoztatja, kezdetleges állapotánál fogva aránylag gyér nemzeti jövedelmet biztosít, de Burma — haladó szellemű társadalmi erőinek kibon­takozása folytán belátható időn belül a fej­lődés magasabb fokára lép. A baráti or­szágok segítségével hozzálát hatalmas ter­mészeti kincseinek (wolfram, tungsten, ón, ólom, horgany, nafta) kiaknázásához, me­zőgazdasága fejlesztéséhez és iparának ki­építéséhez. Burma külpolitikája a Pancsa sila elvein épül, tehát szembehelyezkedik minden olyan imperialista törekvéssel, amely az országot agresszív katonai tömbbe terelné. Ennek az üdvös politikának révén válik Burma 20 millió főnyi népe a délkelet-ázsiai békeöve­zet 'egyik legjelentősebb támaszává. Kambodzsa a békés építés útján Kalkuttától elbúcsúzva, ahol hazánk mi­niszterelnökét, Viliam Siroky elvtársat, va­lamint kíséretét Nyugat-B eng ália vezető államférfiül és a kalkuttai dolgozók tízezrei meleg ünneplésben része­sítették, a csehszlovák küldöttség Kam­bodzsába utazott. Ez a látogatás, mint a tárgyalások ered­ményeiből is kitűnik, még szorosabbra fűzte nemz)steink barátságát. Hozzájárult a békés együttélés politikájának további szi­lárdításához, országaink gazdasági és kul­turális kapcsolatainak fejlesztéséhez. Mint ismeretes, Norodom Sihanuk her­ceg akkori miniszterelnök 1956-ban Cseh­szlovákiában járt, és ez alkalomból épül­tek ki a csehszlovák-kambodzsai barátság alapjai, melyek azóta is erősödtek. Kam­bodzsa kormánya éberen ügyel az 1954. évi genfi tegyezmény tiszteletbentartására. Ez az egyezmény rendezte az indokínai or­szágok kérdését és teljes függetlenséget biztosított Kambodzsának. A francia impe­rialisták körömszakadtáig védelmezték po­zíciójukat, amelyre azután az USA vetette ki hálóját. Igyekezett az országot bevonni a SEATO néven ismert délkeletázsiai ag­resszív katonai tömbbe, de Kambodzsa kormánya határozottan elutasította a fel­kínált „védelmet" és kitartott a békés egymás mellett élés elvei mellett. Egyéb­ként a kambodzsai parlament tavaly jóvá­hagyta az ország semlegességét kinyilat­koztató törvényt. E politikához híven, Kambodzsa kormánya a Szovjetunióval, a népi Kínával és Lengyelországgal is diplo­máciai kapcsolatokat tart fenn, és sikeresen használja fel értékes gazdasági segítsé­güket. így pl. Kína 8 millió font sterlingre rúgó gazdasági segítséget nyújtott Kam­bodzsának minden ellenszolgáltatás nélkül. Építőanyagot, gépeket, berendezéseket szállított az országnak, hogy hozzáláthasson a tervezett papír-, textil-és cementgyárak építéséhez. Kambodzsa körülbelül másfélszer akkora mint hazánk, lakosainak száma azonban alig ötmillió. Évezredes kultúrával büsz­kélkedhetik, egykori kézműipara úgyszólván művészi tökélyt ért el, ennek ellenére a gyarmati uralom súlyosan visszavetette az ország fejlődését. Az imperialisták gazda­sági befolyása még ma is jelentós, de a függetlenség kivívása megnyitotta a fej­lődés eltorlaszolt útját. Kambodzsa földje dús rizs-, gyapot- és cukornád-termést biztosít, ezenkívül aranyat, ónt, ólmot, va­sat és foszfátot nejt méhében, így függet­lenségük kivívávásával megkezdődhetett a gyarmati uralom átkos maradványainak felszámolása. Ehhez kétségtelenül hozzájárul hazánk is, amely mezőgazdasági termékek ellené­ben fö'eg gépi berendezések szállításával seaíti e'ö "Kambodzsa fejlődését és így a békeövezet erősítését. Reménytelen köntörfalazás Ahogy előrelátható volt, a nyugati nagy­hatalmak kormányai nem helyezkedtek N. A. Bulganyin üzeneteivel szemben mere­ven elutasító álláspontra, de mint sajtó­tudósításokból kiviláglik, különféle fenn­tartásokkal élnek, akárcsak a nyugatnémet kormány miniszterelnöke, Adenauer. Egy­előre nem akarnak tudni egy legmagasabb szinten folyó tanácskozásról. Gondos elő­készítés szükségére hivatkozva, előzetesen külügyminiszteri értekezletet javasolnak, húzzák-halogatják az ügyet, Nyilván uőt akarnak nyerni, hogy továbbra is fokoz­hassák a fegyverkezést. Eisenhower elnök és Gaillard már vá­laszoltak. MacMillan álláspontja lényegé­ben egyező az amerikai álláspottal, de a végleges felelet még nem ment Moszkvába, Adenauer pedig csűr-csavar. Rendkívül „bonyolultnak" látja az atomfegyvermentes övezet létesítésének tervét, amelybe egész Németország, Lengyelország és Csehszlo­vákia beletartozna. Pedig éppen a német nép legnagyobb érdeke, hogy a Rapacki­terv megvalósuljon, mert ezzel megszűnne a háborús veszély Európában. A német nép nagy véradót fizetett immár két világhá­borúban és minden oka megvan rá, hogy szembeszálljon a német militaristákkal, akik az USA imperialistáinak szekeréhez akarják kötni a nyugatnémet államot. Túlzás volna állítani, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kispolgári tömegei tisztán látnák Adenauerék taktikázását, de vitathatatlan, hogy a legkevésbé sem lel­kesíti őket a kilátás, hogy Nyugat-Né­metország rakétakilövő pályák színtere lesz. A német kispolgárság csakúgy, mint a munkások és a haladó szellemű értelmiség, nem akar hallani újabb világháborúról, mert tudja, hogy az beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Már az a körülmény, hogy a nyugati nagyhatalmak miniszterelnökei nem vetették el tökéletesen a tárgyalások lehetőségét, bár a legagyafurtabb fenntartások mögé sáncolják el magukat, bizonyítja, hogy a világ népeiben erősödik a békevágy, amivel még a legelvadultabb imperialisták is kény­telenek szembenézni. SZIRT Eredeti újdonság! az ízléses, plexiüveg tokban kap­nium tubusban) tökéletesen eltávolít a kézről minden tisztátalanságot — víz, szappan és törülköző nélkül! Az EXPRES egyetlen retikülböl, ak­tatáskából, útiböröndböl sem' hiá­nyozhat, mert biztosítja, hogy ke­zünk bármikor és bárhol tiszta le­gyen. Kérje drogériákban és illat­szertárakban. Minden asszonyt megörvendeztető ajándék a ízléses, plexi tokban kap- [ ható Rosana ajakrúzs. Tartósan J megmarad az ajkon, színárnyalatai i mindenkit kielégítenek. Tetszetős formájáért a női táskák kedvelt ki- J egészítő ke'léke. Kérie illatszertá- « rakban és d-og^riákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom