A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

Jßafka, a világűrben... Lajkának, a világűr első utasának sorsát aggódó figyelemmel kísérte az egész világ. Vele foglalkoztak a kutatók, érte fájt a kutyabarátok szíve, őt irigyelte az ifjúság kalandvágyó része. Elsősorban az állatbarátokat szeretnénk megnyugtatni. A kutatóknak elsőrendű érdeke, hogy a kutya életben maradjon, amíg csak lehet, hiszen ettől függ a kísérlet sikere. Soha még olyan összkomfortos „kutyaólat" nem gyártottak, mint Lajka tartálya a mesterséges holdban, és a legnagyobb buzgósággal szedtek össze mindent, amivel az életét elviselhetővé tehetik. Pedig nem volt a szovjet tudósoknak könnyű dolguk. Mindenekelőtt a kutya lélegzését kellett biztosítaniuk. A kicsi tartályban levő levegő oxigénjét a kutya percek alatt elfogyasztotta volna, ennek következményeként pedi azonnal el is pusztult volna. Az oxigént valószínűleg külön tartályba sűrítve vitte magával a mesterséges hold. A kutya táplálkozása is szabályozva történik. A pavlovi feltételes reflexmechanizmust használták fel a szovjet tudósok. Itt valószínűleg a következőképpen dolgoztak. A kutyát először hozzászoktatták, hogy ha orrával megbök egy edényt, ebből ennivaló hullik ki. Ezután ugyanakkor, amikor a kutya megbökte a tartályt, megszólaltattak egy csengőt. Ezt a két dolgot sokszor gyakoroltatták vele, mire a kutya „megtanulta" (természetesen nem tudatosan, hanem reflexes módon), hogy a csengő megszólaltatása ételt és italt jelent. A mesterséges holdon is csengő figyelmezteti mindig a táplálkozásra, még ha beteg és étvágytalan lenne is. Az adatok szerint a kutyát 8 napig tartó élelemmel látták el. A vizelet és a székiét eltávolítása rácsos aljazattal és felszivatással történhet, amely időként automatikusan cserélődik. Amint látjuk, lényegében a kutya körül egy gépesített és automatizált ápolónő dolgozik, amely különben rendszeresen méri a hőmérsékletét is. Még a lélegzés és vérnyomás is ellenőrizhető, sót akár a szívtevékenység is megfigyelhető EKG útján. A kutyának — a fentieken kívül — megfelelő légnyomást is fenn kell tartani a tartályban. Amennyiben a kutya tiszta oxigént kap, ez nem történhetik egy atmoszféra nyomáson, mert a kutya néhány nap alatt oxigénmérgezésben elpusztulna. A légnyomást valószínűleg fél atmoszférában határozták meg, amelyen a tiszta oxigénlélegzés is hosszú ideig elviselhető. Mhdezek azonban csak a kísérleti feltételek. Mit akartak tehát a szovjet tudósok megfigyelni? El-osorban arra voltak kíváncsiak, hogy ezt az „összkomfortos" életet meddig bírja a kutya. Nem lez azonban a döntő kérdés. Itt meg kell mondanunk, hogy élettani szempontból a második mesterséges hold jelentősége akkora, mint az elsőé volt technikai szempontból. Most .a tudomány nyelvén ,jexperimentum crucis"-röl — döntő kísérletről — van szó. ami arra vonatkozik: elviselhető-e a súlytalan állapot vagy sem? A mesterséges hold és a benntartózkodók ugyanis dinamikusan súlytalan állapotban vannak. A súlytalan állapotot maximum 1 perces időtartammal kísérbetüeg más repülőgépen is létrehoztak, de a kísérletek általában csak 20—30 mp-ig tartottak. Ez a rövid idő nem volt alkalmas annak a véleménynek a megcáfolására, hogy a súlytalanság a szívműködés és a vérkeringés összeomlása miatt perceken beliil halálhoz vezet. Lajka volt hivatott a kérdés eldöntésére, mert ő az első élőlény, amelyik huzamosabb időt tölthetett súlytalan állapotban. Az, hogy hosszabb ideig életben maradt, cáfolhatatlan bizonyítéka a súlytalanság elviselhető voltának. Lajka 6 napig élt, s ezalatt rengeteg adatot szolgáltatott, amelyeknek a földolgozását most kezdi meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának különbizottsága. Az eredményekről nyüván tájékoztatni fogják a világot. Lajka tehát bevonult a világtörténelembe. Ha több ezer éven át emlékezünk Ikarusra és Daedalusra, a monda szerinti első repülőkre, nem kétséges, hogy az emberiség sokáig emlékezni fog arra az élőlényre is, amely — ha kényszerűségből is — elsőnek törte át az eddig áttörhetetlent. DR. GALLA EMIL az Űrhajózási Bizottság tagja (Átvéve a budapesti Elet és Tudomány című folyóiratból) Kié lesz а Hold? Talán egy éve már, hogy vállalkozószellemű amerikai üzletemberek megkezdték a Hold áruba bocsátását, és ami a meglepő, akadt is néhány dúsgazdag érdeklődő, aki potom áron világrésznyi teridetet vett meg. Igen, akkor még „természetesen" arra számítottak, hogy az amerikaiak elsőnek jutnak a világűrbe, és kitűzik ott az USA lobogóját. Az öntelt Nyugat már a csillagokban járt, mikor kilőtték az első szovjet mesterséges holdat, és nemsokára utána a másodikat. Washingtonban egyszerre nagyon is földhözragadtaknak érezték magukat a rátarti uraságok, és torkukra forrtak a gőgös, büszke szavak. Л nyugati közvélemény egyszerre rádöbbent, hogy a Szovjetunió technikai elmaradottságáról naponta világgá kürtölt rágalmak — enyhén szólva hazugságok — és egy esetleges háború, egészen másképp alakulna, mint ahogy a nyugati stratégák dölyfösen hirdették. A tartós zűrzavarból lassan kikristályosodnak a gyógyírként kiagyalt intézkedések. Vegyük hát sorra a legfontosabbakat: 1. Lefőzni а szovjeteket! Minél előbb különb mesterséges holdat az égre, mint a szputnyikok! 2. Hétmilliárd dolláros befektetéssel azonnal megkezdeni az ellenfegyver kutatását! 3. Nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni a világűrt és a csillagokat, lehetetlenné kell tenni, hogy a Szovjetunió eljusson a Holdra. Az elsó két kérdéssel most nem foglalkozunk, csak annyit teszünk hozzá: majd meglátjuk! De a harmadik elgondolás megérdemel néhány szót, hisz egyre többen hozzák szóba e „problémát". A Reuter jelentése szerint L. Munro, az ENSZ jelenlegi ülésszakának elnöke kijelentette, könnyen lehetséges, hogy a közeljövőben összehívják az ENSZ közgyűlését, hogy megvitassák a csillagok és a világűr felségjogait. Miért e lázas sietség, e szokatlanul nagy igyekezet, mikor planétánkon is meg kellene oldani legalább még egy tucat ország önrendelkezési jogát, felségjogát, és arról is lehetne vitázni, hogy egyes országok miért nem tartják tiszteletben mások függetlenségét. Ha az ember belelapoz a nyugati hírügynökségek jelentéseibe, erre is megkapja a választ. A Harvard-egyetemen tartott előadásában A. Haley, a Nemzetközi űrhajózási Szövetség elnöke kijelentette, hogyha az oroszoknak sikerül kitűzni a vörös zászlót a Holdon, senki sem akadályozhatja meg őket, hogy magukénak tekintsék. „Akinek sikerül meghódítani a Holdat, könnyen ura lehet a Földnek is." Ezért kell a nemzetközi szerződés. De hasonló kijelentések hangzanak el naponta. Von Braun német rakétatudós, a „V2" egyik megszerkesztője — akinek „Jupiter C" rakétájával röpítik fel az első amerikai mesterséges holdat — ugyancsak kijelentette, hogy nem szabad megengedni, hogy az oroszok megvessék lábukat a Holdon. Hóvá is vezet a háborús hisztéria! Hisz alig akad a nyugati féltekén számottevő tudós, politikus, aki minden tudományos sikert ne a háború, a világ meghódításának, a szocialistp tábor elpusztításának szemszögéből nézne! Nem is gondolnak a világűr, az égitestek megismerésének, tudományos, békés céljaira. S ha már a lemaradás földre kényszeríti a fegyvercsörtetőket, legalább azt akarják elérni, hogy a „nemzetközi jog" tiltsa meg egyetlen ország uralmát a Holdon.. HELMECi sANDOR A HÉT, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális, művészeti és irodalmi hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Fele-' lős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratislava, Mlerové nám. 3—4. telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-04. Postafiók C-181. Kéziratot nem adunk vissza. Terjeszti a Postai Hlrlapszolgélat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavá'lalat, Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kés, előfizetési díj fél évre 39.— Kis, egész évre 78,— KCs. A-59861