A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

ч /Folytatás az 5. oldalról.) szemben. Az ellentétek 1457-ben odáig fa.julnaK, hogy Akszamh és Talafúz közös támadasra készülnek Bártfa ellen. Megtudván ezt a bártfaiak, meglepetésszerűen tlébe mennek a bratríkoknak és a nem messze délen fekvő Klusöv községnél nagy csatát vívnak, amelyben Talafúz úr is megsebesült és a bratríkok csapatait csupán katonai kiképzésük és rutinjuk menti meg a súiyos vereségtől. Hűségük kért Mátyás kiráiy 1461-ben köszönetet mond a Dártfaiaknak, akik Korvin Mátyás pártfogását valójában ki is érdemelték. Hisz a' király igen gyakran vette igénybe bártfai híveinek pénzes ládáit. A nem teljes feljegyzések szerint Bártfa városától tötD m;nt hatezer aranyat kapctt. Ám Kedvenceit meg is védi minden önkénnyel . zemben. Eperjes városát kétezer forint büntetéssel sújtja, amiért a bártfai vászon és lenszövés s fehérítés privilégiumát megsértette. S egyízben hét községet adományoz a városnak. Mátyás király gyakran járt Bártfán. és a vendéglátást vendéqlátással viszonozza: meghívja a bártfaiakat Beatrix-szel való esküvőjére. Bártfa а XVI. században éli fénykorát. Kereskedői nemcsak Kassát. Krakkót. Bécset és Budát járták meg. Eljutottak Hamburgba, Florenciába és Lyonba, a Balkánra, Konstantinápolyba. A város anyagi és szellemi javakban olyannyira megqyarapodott, hogy bel- és külföldön egyaránt tisztelték. A század elején épült fel Stenzl György városbíró hivatalcskodása alatt a méretekben nem terjedelmes, de művészi értékével előkelő helyet elfoglaló városháza, az északi reneszánsz egyik hazánkbeli remekműve. Húsz éviq épült. Kődíszeit, freskóit hazai és külföldi kiválósáqok készítették! Európa új szellemi áramlatai sem kerülték el Bártfát. A qazdag és naqy műveltségű bártfai polgárok németországi egvetemekre küldözték gyermekeiket. Egyetemi tanulmányaik elvégzése után a fiatalok elhozták haza az új tanokat ,'s, Luther tanítását. Ám nemcsak elhozták, terjesztették is. Ha Dózsa levele a Bártfa környéki jobbágyokhoz hatástalan is 'maradt, ami nem csoda, а XVI. század szellemi lázadása naay tért nyert а gazdag városban. A mérsékelt forradalmár Luther tanait magukévá tették Bártfán, hiába voltak II. Lajos és I. Ferdinánd erőszakos, fejvesztéssel fenyegető rendeletei. A reformáció terjedését nem lehetett megakadályozni. Az 1539-ik esztendőben a városi tanács és a város lakossága teljes egészében protestáns lett és a plébánia főtemolomábrr evanqéliku* istentiszteletet tartottak A császár tehetetlen volt. A bártfaiak németek voltak és aazdaaok. A pénz beszélt . .. Ferdinánd még abba is beleeovezik. hoqv a városi tanács ne engedie letelepülni Bártfa városában sem a katolikus lenaveleket, sem а szlovákokat. (Nem is beszélve a maqvarokról!) A protestantizmus erős vára ezekben az időkben a bártfai születésű Stöckl Lénárt humanista iskolája ahová Megvarorszáo és Lenayelcrszán aazdao családjai küldözték overmekeiket. Stöckl Némaiorszánban tanult és nem csak tanítványa. de barátja is vo't Luther Mártonnak. Stöckl meghívására jött Bártfára Luther veje, Melanchton Fülöp. Érdemes meo'eovpzni, hogy 1590-ben Bártfán tartották men a protestánsok az első általános zsinatot, úovhoov Bártfát sokáiq kis Aunsburqnak hívták. Három nyomda is működött Bártfán. Gutaesell Dávid. Kloesz Jakab és Lambert Gvörav nyomdája. Itt nyomtatták ki Melanchton Fülöp dialektikai tankönyvét, Verbőczy Opus tripartitumiát (Jakab Klösz 1643) és Marcus Aurelius könyvét „Rákóczi György úrnak tanulságul és nr.ulattatáSul" (1628). A jólét és kultúra nem zárta azonban ki a városi szegénység és a környék parasztjainak ingalmatlan kizsákmányolását. Lappangó és nyílt ellentétekről beszélt a huszita seregek támogatása a környéken, a Dózsával rokonszenvező jobbágyok, szegénylegények csoportjai és a bírósági jegyzőkönyvek. Szomorúan kezdődik а XVII. század. A kolera a lakosság ötven százalékát elpusztítja, ám a város újból magához tér. Viszont nem tér vissz, a katolikus hitre, bár Bártfa már régen meggyőződéses Habsburg párti. Ezért fogadja a polgárság 1605-ben nagy örömmel Bocskai szabadságlevelét, amelyben vallásszabadságot biztosít az összec felekezetek hívei részére. Az élet lassan folyik, Bártfa gazdagodik. Az idillt 1378-ban Thököly Imre híres kapitánya, Kapossv János szakítja meg. Megostromolja és elfoglalja a császárhű várost. Egv é" múlva ismét Thököly hívei, Jósa István és Petneházy Dávid ostromolják a várost. A bécsi udvar már ekkor elérkezettnek látja az időt, hogy leszámoljon a protestantizmus erős fellegvárával — Bártfával. Császárhűség ide, császárhűség oda, császári katonák 1701. április 10-én erőszakkal hurcolják el az evangélikus templomból Sartorius Illés lelkészt, aki szuronyok alatt kénytelen elhagyni a várost. Három héttel később, május elsején, báró Klobusitzky Ferenc császári helytartó az evangélikus templomot és iskolát leromboltatja. Csupán 1705-ben állítják vissza II. Rákóczi Ferenc emisszáriusai Melczer, Görgey és Becskeházy Bártfa városában a vallásszabadságot, amelynek a szatmári békakötés után teljesen befellegzett. Ezután jött a beamterek és a jezsuiták kora. Megkezdődött az anyagi és szellemi hanyatlás. Az ecclesia militans, a harcos egyház méq harcosabb hívei megkezdték pusztító munkájukat. Azonnal elkótyavetélték a város nyomdáját 1000 forintért a kassai jezsuitáknak és megkezdték a protestánsok üldözését. A kereskedelmi gócpontok nyugatra tolódásával a város elvesztette gazdasági fontosságát is. Bártfa és vidéke csendbe burkolózott, Csipkerózsika halálos álomba merült. Méla közönnyel szemlélte Lázár, és Dembinszky pirossipkás honvédéit, Fiedler vasas németjeit és Paskievics kozákjait. Érzéketlenül tűrte az osztrák császár tövisszúrásait. Ezekből az időkből érdekes esetet jegyzett fel Arányi Dezső. 1851-ben, a császár nevenapján nagy ünnepélyt rendeztek Bartfán a hivataiok. A városháza erkélyéről a Gctterhaltét énekelték. A ".mepben három-négy gyerek, úqy 12—13 év körüliek, fogócskát játszott és éles füttvökkel zavarta az ünnepélyt. A zsandárok összefogdosták őket és kettőt közülük Kassára vittek. Három hónap fogsáq után a fiúkat visszahozták Bártfára és a városházán 15—25 botütést mertek ráiuk. Ezután Bártfára ránehezedik a kis vidéki városok unalom-függönye, melyet hébe-l»óba a bártfafürdői vásárosok és fürdővendéa'ek lebbentenek fel. A régi osztrák-maavar monarchia esztelen nemzetiségi politikája itt is érvényesül, szembeállítva egymássá' a különböző nemzetiséaeket. Ezért nem is lehet csodálkozni, midőn 1914—15-ben a környék szlovák lakossága nauv szeretettel fogadta a.p

orosz csapatokat, valamint 1919 januárjában a csehszlovák légionista egységeket. Megalakult a szlovák nemzeti tanács és kezdődött a szemet szemért politika. Közben Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot és ez a tény nagyon megriasztotta a cséh és szlovák Lurzsoákat. Prágától Bártfáig egyaránt. A humanista Masaryk kihirdette a statáriumot, még Bártfán is. Egymás után kétszer. Először 1919. III. 27-én, majd 1919. április 28-án. Agyonlövéssel fenyegettek a mély lélegzetvételért is. Hiába volt minden. A győzedelmes Vörös hadsereg egységei 1919. júniusában bevonultak Bártfára is, ahol megalakult a szlovák, német és magyar kommunistákból a direktórium, majd a helyi tanács. Csupán az ántánt parancsára visszavonuló Vörös hadsereg eltávozta után tértek vissza Bártfára a légionisták és Masaryk hivatalnokai. És ekkor jelentek meg H. Srobár felhívásai, melyekkel denunciálásra ösztökéli a lakosságot. A fura plakát eredetije ott van kifüggesztve a bártfai múzeumban, ahol egy igen jellegzetes és megható emléke maradt fenn a kommün ottani uralmának. A múzeum emlékkönyve, amelybe a látogatók beírták nevüket. A fiatal magyar proletárállam, ezer bel- és külellenségqel küzdve nagy gondot fordított polgárainak műveltségére. A bártfai vöröshelvörséq. mely javarészt a Ganz elszánt kommunista munkásaiból toborzódott, 1919. június 10-én és 14-én meglátogatta a múzeumot is. Még harc közben is szakítottak erre időt: Csápos János, Győri Görgy, Gulasov János és tálhsaik, az ismeretlen vörös katonák. A fasiszta terror áldozatokat követelt Bártfán is. És Csipkerózsika fájdalomtól aléltan várta a herceget: A herceg eljött és meohozta a felszabadulást, az emberi büszkeség felébredését. És Bártfa ismét él, gyarapodik. Fűrésztelepei, gyárai, földműves szövetkezetei a város jólétének újjászületését igyekeznek elősegíteni. Társadalmunk pedig ünnepi i Jhába öltözteti a magáraébredt Csipkerőzsikát. naayszabásúan rertaurálja e műemlékekkel teli várost. BARSI IMRE Ossi alkony Csedes az alkony. A vén dunapart vadalmafa ága a vízre hajol. Röt fény gyújtja fel a tarka bozótot, vadkacsa röppen a nádas alól, Fáradt a vén folyam. Habja fakult. Cserepekre törik tükrében a hold. Arannyal fizet a nyári reményért a zizegve hulló sárga falomb. Állok a parton, hol annyiszor álltam lesve a lomha pontyot, keszeget s íme a csendes, szeptemberi alkony a bokrokra már ködhálót tereget. Hallgat a táj, mint a csókra váró asszony. A n"ár nászágyat az ösz veti már. Nem halni siet a fű, fa, bogárka, — a nádzizegés nászdalt muzsikál. Csillagok ezre ragyog. Nagy a titkuk: kilenc hónap múlva tavasz születik. Puha avarágyán a nyár mosolyog s a csillagok szeme ködbq veszik. FARKAS JENŐ 16