A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

ranyos Prága! Műemlékeivel ^

és ódon palotáival, modem gyár- és lakónegyedeivel, keskeny utcáival és parkjai-» val. Hepehupás vidéken épült, és a Moldva sötétkék szalagja úgy széli ketté, miként Pest-Budát az ezüstfodros Duna. Színes a múltja az aranyos városnak. Királyok és császárok, főurak, polgárok és plebejusok. Husz János ,és Zsigmond, Pogyebrád György és Mátyás király, protestánsok és jezsuiták, svédek és németek, tudósok, bűvészek és katonák, kereskedők és munkások rombolták és építették. Mindannyian egy-egy részecskéi a nagy történelmi mozaiknak, amelynek az a küldetése, hogy színekben dúsabbá és pompázöbbá tegye a hstf'l atatlan. száztornyú város múltiát, jelenét és jövőjét. A mozaik apró kövecsei valóban színesek. És mégis felteszem a kérdést, vajon nem híányzik-e a képből valamelyik alapszín? Teljes a kép? Nem feledkeztem meg valamiről, ami nélkül Prága nem is lenne igazán Prága ?Egy darab középkorról nem szóltam eddig, melynek nyomai ma is fellelhetők a modem bérpaloták, állami hivatalok, múzeumok és főiskolák szövevénye között, alig száz méternyire a Mcldva partjaitól. Ä prágai Óváros zsidó negyedéről, a gettóról és 'középkori mondáiról már kötetek százait írták össze a németek, franciák és angolok, maguk a csehek keveset, mi magyarok pedig semmit. A prágai Óvárost időtlen idők óta „Jakab dicső községének, a világban széjjelszóródott Izrael dicsőségének" névérték. A prágai gettóban volt a híres talmudot magyarázó főiskola. A világ minden részéről eljöttek ide a vallásbuzgó zsidó . ifjak. < Az üldözöttek és a megalázottak városának hívták a gettót. Joggal! Sokszor feldúlták és kirabolták. Lakóit a Habsburg császároktól és a harcos egyház főpapjaitól félrevezetett tudatlanok vagy fajgyűlölők megkínozták és legyilkoltak. Ám ez a Keletről ideszármazott, nagymúltú és balsors sújtotta különös nép töredéke, alázatban és gőgben élte ezer veszedelmekkel teli életét a prágai zsidóvárosban, ahol a monda szerint egyik bolyongó ősük jóval Libuse királynő városalakítása előtt telepedett le. Császároknak és minisztereknek kölcsönöztek csillogó aranyat a prágai zsidók. Városatyákat és zsoldos vezéreket vesztegettek meg. Számtalan esetben mégis császári parancsszó tette őket földönfutóvá. Mária Terézia darabontjai után Hitler pribékjei is megpróbálkoztak a prágai zsidók megsemmisítésével. Arn nem csupán megvetés és üldözés jutott a prágai zsidóknak osztályrészül. Tisztelték és becsülték őket, nagyjaikat királyok látták vendégül. Igaz, régi történet ez. Igaz sem volt talán, bár a legenda valónak tartja. II. Rudolf császár udvarában az aranycsináló alkimisták mellett olyan nagyhírű tudósok is éltek, mint Tyho de Brahe, a csillagász, Kepler »barátja. Ez a Tyho de Brahe megismerkedett az akkori prágai rabbival, Jehuda Löw ben Bezálellel, aki nagy tudós hírében állott. És számtalanszor invitálták meg á bölcs rabbit a királyi palotába. Rabbi Jehuda Löw ben Bezálel nemcsak híres talmudmagyaráző volt, hanem értett a csillagászathoz és a matematikához is. Fizikái kísérleteiért hitsorsasai mágusnak tartották. A tudós rabbi egetverő gőgjével egy ízben megkísértette Izrael istenét is. Szolgái ugyanis kíváncsiságból vagy rosszakaratból számtalanszor meghiúsították kísérleteit. Rabbi Jehuda Löw ben Bezálel ekkor belekontárkodott a teremtő mesterségébe. Algyagból emibert formált, és mi-A régi zsidó temetőben . Az ó-új zsinagóga a Parizská utca jetbt