A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

ranyos Prága! Műemlékeivel ^ és ódon palotáival, modem gyár- és lakónegyedeivel, keskeny utcáival és parkjai-» val. Hepehupás vidéken épült, és a Moldva sötétkék szalagja úgy széli ketté, miként Pest-Budát az ezüstfodros Duna. Színes a múltja az aranyos városnak. Királyok és császárok, főurak, polgárok és plebejusok. Husz János ,és Zsigmond, Pogyebrád György és Mátyás király, protestánsok és jezsuiták, svédek és németek, tudósok, bű­vészek és katonák, kereskedők és munká­sok rombolták és építették. Mindannyian egy-egy részecskéi a nagy történelmi mo­zaiknak, amelynek az a küldetése, hogy színekben dúsabbá és pompázöbbá tegye a hstf'l atatlan. száztornyú város múltiát, je­lenét és jövőjét. A mozaik apró kövecsei valóban színe­sek. És mégis felteszem a kérdést, vajon nem híányzik-e a képből valamelyik alap­szín? Teljes a kép? Nem feledkeztem meg valamiről, ami nélkül Prága nem is lenne igazán Prága ?­Egy darab középkorról nem szóltam ed­dig, melynek nyomai ma is fellelhetők a modem bérpaloták, állami hivatalok, múzeumok és főiskolák szövevénye között, alig száz méternyire a Mcldva partjaitól. Ä prágai Óváros zsidó negyedéről, a gettóról és 'középkori mondáiról már kö­tetek százait írták össze a németek, fran­ciák és angolok, maguk a csehek keveset, mi magyarok pedig semmit. A prágai Óvárost időtlen idők óta „Ja­kab dicső községének, a világban széjjel­szóródott Izrael dicsőségének" névérték. A prágai gettóban volt a híres talmudot magyarázó főiskola. A világ minden részé­ről eljöttek ide a vallásbuzgó zsidó . ifjak. < Az üldözöttek és a megalázottak városá­nak hívták a gettót. Joggal! Sokszor fel­dúlták és kirabolták. Lakóit a Habsburg császároktól és a harcos egyház főpapjai­tól félrevezetett tudatlanok vagy fajgyű­lölők megkínozták és legyilkoltak. Ám ez a Keletről ideszármazott, nagymúltú és balsors sújtotta különös nép töredéke, alázatban és gőgben élte ezer veszedel­mekkel teli életét a prágai zsidóvárosban, ahol a monda szerint egyik bolyongó ősük jóval Libuse királynő városalakítása előtt telepedett le. Császároknak és minisztereknek kölcsö­nöztek csillogó aranyat a prágai zsidók. Városatyákat és zsoldos vezéreket vesz­tegettek meg. Számtalan esetben mégis császári parancsszó tette őket földönfutó­vá. Mária Terézia darabontjai után Hitler pribékjei is megpróbálkoztak a prágai zsi­dók megsemmisítésével. Arn nem csupán megvetés és üldözés jutott a prágai zsi­dóknak osztályrészül. Tisztelték és be­csülték őket, nagyjaikat királyok látták vendégül. Igaz, régi történet ez. Igaz sem volt ta­lán, bár a legenda valónak tartja. II. Rudolf császár udvarában az arany­csináló alkimisták mellett olyan nagyhírű tudósok is éltek, mint Tyho de Brahe, a csillagász, Kepler »barátja. Ez a Tyho de Brahe megismerkedett az akkori prágai rabbival, Jehuda Löw ben Bezálellel, aki nagy tudós hírében állott. És számtalan­szor invitálták meg á bölcs rabbit a ki­rályi palotába. Rabbi Jehuda Löw ben Be­zálel nemcsak híres talmudmagyaráző volt, hanem értett a csillagászathoz és a ma­tematikához is. Fizikái kísérleteiért hitsor­sasai mágusnak tartották. A tudós rabbi egetverő gőgjével egy ízben megkísértette Izrael istenét is. Szolgái ugyanis kíváncsiságból vagy rossz­akaratból számtalanszor meghiúsították kísérleteit. Rabbi Jehuda Löw ben Bezálel ekkor belekontárkodott a teremtő mester­ségébe. Algyagból emibert formált, és mi-A régi zsidó temetőben . Az ó-új zsinagóga a Parizská utca jetbt

Next

/
Oldalképek
Tartalom