A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a képzőművészetre A tőkés társadalom gazdasági szerkezetének következtében az ember érzelmi világa is elsatnyult. A kizsákmányoló társadalmak legfejlettebbjének alapvető ember-és mű vés zet ellen essége döntően befolyásolta a XIX. és XX. század művészetiét és művészeit, kiszolgálóit és ellenőrzőit egyaránt. Voltak úgynevezett „művészek", akik lakájként szolgálták ki a színpadok, kiadóvállalatok, hangverseny- és kiállítást termek tulajdonosait. Megrendelésre szállították a művészietlen tucatpcrtékát, a giccset. Végül is a szellemi prostitúció színvonalára süllyedtek. Létezett egy tehetséges, becsületes művészréteg is, am,elv ellenzékben állott a " kapitalizmus embertelen és müvészetrompoló törekvéseivel. Megteremtették saját külön világukat, és az absztraktumba emigráltak. Hátat fordítva a társadalom égető problémáinak, a kizsákmányolók és elnyomottak harcának, Ideig óráig önkéntelenül a kapitalizmus segédcsapataivá váltak. Meg kell említenem a számbelileg legkisebb csoportot is, a következetes forradalmárok élcsapatát, amely az elnyomottak oldalán küzdött a kizsákmányolók ellen. Ebbe a csoportba tartozott Courbet, Daumier, Derkovits Gyula, A. France, Gorkij, József Attila, Fucsík és mások. Érdekes, Konyenkov mester Musszorgszkij mellszobrát mintázza de érthető, hisz nem éltek légmentesen elzárva az őket körülvevő társadalomtól: maradtak, mint a már emiitett M. Chagall, még az ő műveikben is fellelhetők a rot- és akadtak, akik a forradalom, polgárháhadó társadalom bomlásztó hatásának ború és a szocializmus építésének egyes nyomai. mozzanatát dokumentaristák módjón A Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökítették meg. Az utóbbiak alkotásait véget vetett a művészek lelki nyomorának. (ACHRR — A forradalmi Oroszország flee-A művész ismét együtt formálhatta az új tőinek szövetsége) mégsem lehet kíhagytársadalmd rend új, sokoldalú és harmoni- ni a szovjet képzőművészet történetéből, kus emberét. A művészi forma megszűnt Egy új társadalom új politikai témáival önoélü cifra köntös lenni, az új tartalom kellett megküzdeniük. S hegy eredményemű véíszl kifejezője lett. ket tudjanak elérni, új művészi eszközö-A forradalom igen sok nehéz percet és ket és mértékeket kellett megteremteniük, órát okozott a művészeknek. S ezek a Egy új világ új művészetének az eszténehéz órák Moszkvától New Yorkig, szá- tikáiát. Ez pedig nem könnyű dolog. Sok mos Írónál és képzőművésznél a mai napig probléma még a mai napig sincsen tisztántartanak. Az új állapot eddigi művészi va, és ezért érthető, ha a szovjet képzőmagatartásuk és a valósághoz való viszo- művészek és teoretikusok munkája nem nyuk megváltoztatását követelte. Ez a mindig hibátlan. A személyi kultusz ideváltozási folyamat általában bonyolult és jében Zsdanov elvtárs szerencsétlen esztéhosszadalmas. Egy társadalom tagadásából tikai tételeinek félremagyarázása a szocianem lehet nagyobb zökkenők nélkül át- lista realizmus jelszavát gyakran a diletmenni a pozitív helyeslés álláspontjára. tantizmus védőpajzsává degradálta. így 0.1 társadalmi rend építését kellett születhettek meg a Geraszimov-féle. édesábnázolniok, és müveikkel az új, a szocia- nyálkás virágcsendéletek, Laktlonov „Levél lista ember születését elősegíteni Kény- « frontról" naturalista giccse és más kétes ' telenek voltak egy új közönség számára értékű alkotások. Ezeknek az úgynevezett alkotni, s egyben' nevelniök is kellett. müveknek nem volt és nincs is semmi ko-Ez az átmenet a Szovjetunióban sem zük a

szocialista realizmushoz, sikerült minden művésznek. Többen el- Am születtek ebben az időszakban is hallgattak, M. Chagall ma divatos francia olyan kiváló mestermüvek, melyek minden festő, Párizsban él... Néhányan pedig Időkre előkelő helyet foglalnak el nemcsak még a közelmúltban is „szocialista gics- a szovjet, de az európai képzőművészet cseket" gyártottak, futószalagon. történetében is. Ilyen müvek Grekov képel A szovjet képzőművészek zöme azon- a polgárháborúból, Joganszon festményei, ban helyes irányt vett. És a szovjet kép- Faborovszkij grafikái. Muchin és Kozömüvészet ma már nagy eredményeket nyenkov szobrai... mutathat fel, annak ellenére, hogy az új A szocialista realizmus, amelyet irodaivalóság ábráz öl ásánál ók sem merítettek mi és képzőművészeti folyóirataink az ki minden művészi lehetőséget. utolső Időkben oly kínos egyetértéssel Alkotásuk nagyságát és mélységét ter- agyonhallgatnak, nem múlt ki a revizlonismészetesen nem értékelhetik helyesen azok ták pergőtüzében sem. Az új, igazi sokszlakik nincsenek tisztában a szovjet fejlődés nű szocialista művészet gyűjtő fogalma, törvényszerűségével. amely nemcsak a szovjet művészek irány-A forradajom adta lehetőségek kihasz- tűje, de útmutatója a világ haladó műnálása gyakfan ellentétes irányt szabott vészeinek, angoloknak, olaszoknak, chileia szovjet művészek számos csoportjának. éknek és franciáknak, hollandoknak és Voltak olyanok, akik az absztraktumnál mexikóiaknak is... t A szocialista-realista művész nemcsak tehetséges festő, szobrász vagy író, hanem társadalmi lény, értékeny )elk£ ember, akinek szilárd politikai (szocialista vagy kommunista) meggyőződése van. Csak Ilyen ember lehet az új valóság hü és művészi ábrázolója. Rjaszkij portréi, Sádra szobrai, Plasztov, Jablonszkaja zsánerképei, Szarjan és Csujka tájai, a mér említett Grekov, Joganszon. Konyenkov és Muchin alkotásai a szocialista realizmus egy-egy győzedelmes csatájának gyümölcsei és biztosítékai, bjogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülte szocialista társadalom művészetének végső győzelme nem távoli látomás. Ebben a hitemben tudom, neim vagyok egyedül. BARS1 IMRE N. V. Krinszkij: A Kreml ostroma