A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-27 / 43. szám

A leányvár Petőfi és Sládkovic nyomán ßehimcdum ijxui Kivonat a líceum önképzőkört jegyzökönyvéből, amely Petőfi távozásáról beszél r » T -r if't^ßs • W • у X - — rr я l sr. sr- X ,, — ^ H. • % - -'yéLc^m. * A selmeci líceum épülete 1 1 i Ebbe az osztályba járt Petőfi Sándor lt ólyom előtt letérünk а garammenti /С- betonútről 5 egy hegyi patak mentén haladunk fölfelé. Egyre sűrűsödik a köd, pedig csak nemrég múlt el dél. Mire megérkezünk Selmecbányára, tejfehér kása borul a városra. Furcsa hely ez а Selmecbánya, főként síksághoz szokott szemünknek, lábunknak. Az utcák akár az araszoló hernyók — mire egyik végéről a másikra érsz, háromszor is hegyet-völgyet vetnek. A halmok, dombok gyomrát, mélyét évszázadok óta vájkálják, bolygatják — a várost járó idegenen önkéntelenül szorongás, bizonytalanság vesz erőt, szinte attól tart, hogy beomlik alatta a föld, s lesüllyed valamelyik évszázadok őta felhagyott tárnába. Több mint egy évszázada őrködik a város fölött a zömök Övár és szemközt vele a karcsú, arányos alakú Leányvár. Rege is van róla — a pazarló szép Rössel Borbáláról, aki a várat az akasztófa helyére építtette, hogy ne zavarja a kilátást háza ablakából. Hogy mi igaz a legendából, a szép Borbála leányasszony és Buriusz városbíró uram viszálykodásából, most ne kutassuk, kapaszkodjunk fel a templom mögött az övárhoz. Ha mór itt járunk a templomnál, hadd említsem meg, hogy az ódon városnak ezt a szép részletét nemrég bélyegen is megörökítették — a történelmi múltú városokat ábrázoló sorozat harminc filléres értékén. A templom mögött a főtéren, szinte minden házon emléktáblát látsz — elevenen, testet öltve lép eléd a múlt. A tér alsó végén egy kapu fölött szőlőfürtös cégér. Borkimérés volt valamikor a Gerzsó féle házban, ami különben nem számított ritkaságnak Selmecen, mindenki mérhette a bort a bányászoknak, ha igazolta, hogy hetente két forintot fektet be a bányamüvelésbe. De пепц a cégéréről nevezetes ez a ház, hanem vről, hogyy itt lakott egykor Pischl Mária, Andrej Sládkovié, a nagy szlovák kölfő Marinája.