A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-15 / 37. szám

Nem könnyű feladatra vállalkozott Szalatnai Rezső, amikor Kempelen Farkas élete regényének megírását vette tervbe. A régi Magyarország egész 18. zsázadi történetét apróra át kellett tanulmányoznia, hogy ennek az érdekes és érdemes embernek életét, közéleti szereplését és tudományos, valamint technikai munkásságát, korának nehézségeivel folytatott küzdelmeit élvezetes formában és történeti hitelességgel bemutassa. Varázslónak mondja története hősét, de rögtön a könyv első lapján megírja, hogy nem volt ö varázsló, hanem tüneményes tehetség és kitűnő jellem. „Esze és szíve emelte öt az emberek fölé. Elete fő örömét abban találta, hogy előbbre vihette hazáját s ezt kötelességének érezte, nem várt érte jutalmat." Ez a fő motívum vonul végig az egész könyvön és teszi egységessé egy változatos élet sokfelé ágazó szálait. Es ebben az egységben van a könyv egyik legnagyobb értéke. Kempelen Farkas alakjában, az ó példás szorgalmában, törhetetlen kitartásában, kötelességtudásában, embertársai iránti jóindulatában, kitűnő alkalmazkodó képességében, sokoldalú tehetségének okos és mégis önzetlen felhasználásában, a sors csapásain való nyugodt felülemelkedésében, az elnyomott, szenvedő nép érdekeiért való bútor kiállásában' olyan példát mutat be, amely minden tekintetben követésre méltó. E határozott nevelői cél folytonos szem előtt tartása mellett sikerül elkerülnie könnyed, életteljes előadásmódjával mtnden száraz iskolamesterszerűséget. Eleven, színes képet ad városunk, a régi Pozsony 18. századbeli formájáról és életéről. Bemutatja a Ventur utcai „királyi házban" szállásoló Kempelen Engelbertet, a megvesztegethetetlen föharmincadost, hősének atyját és családját. Farkas gyermek• kora játékos epizódjainak rajzábcn már szépen tünteti fel a koraérett fiú bátorságát, felvilágosodottságát, ernyedetlen szorgalmát a tanulásban, nyelvtanulási készségét, sokoldalú érdeklődését és hajlamát a természettudományok, a matematika és az építészet iránt. Mérnök, feltaláló akar lenni, de apja tanácsára először jogot végez Becsben, hogy biztos megélhetést szerezhessen. Itt már első példáját adja merész beavatkozásának az igazságtalanságot szenvedők ügyeibe. Beft.rakodik a királynő elé egy jobbággyal, aki két község jobbágyainak panaszlevelét hozza a királynőhöz a földesúr zsarnoksága ellen. A királynő ismeri a Kempelen családot. Megtetszik neki a fiatalember bátor fellépése s rábízatja az új jobbágytörvény latinból németre fordítását. Bécsből hazatérve apja olaszországi tanulmányútra küldi. Ott egy kissé belekóstol a festészet tanulásába. Mire hazatér, az a gyászhír fogadja, hogy jegyese hirtelen meghalt. Hasonló sorscsapás élete folyamán többször éri. Első feleségét rövid hét havi házasélet után himlő ragadja el. Második házasságából származó gyermekei közül a két első egészen kis korában elhal. E csavások okozta bánattal, levertséggel mindig férfias lélekkel küzd meg, és munkában keres vigasztalást. A jogvégzett fiatal Kempelen kamarai fogalmazó lesz. Idősebb hivatalt ár sai nem fogadják szívesen: a legnehezebb ügyekkel terhelik. De ő buzgón és eredményesen dolgozik, s a marhacsempészés megakadályozásával külön elismerést vív ki. Ettől kezdve sűrűn hívogatják fel Bécsbe tanácskozásra és különféle megbízatások átvételére. Mellékesen iegyzem meg, hogy a könyvnek itt (17. pontjában) egy kis zökkenője van. Ugyanis az 1758. év elóttre téve, leír egy találkozást egy magyar udvarhölgy lakásán Ke-nue'en Farkas és két magyar testőríró fíes-.-vei és BVőczi közt. Ezt a kis részt, amely magában véve egészen OO©00GOOOOOOOOO©G0GOOßGQOÖOGF)ß0G Szalatnai ríezső: Kempelen, a varázsló jól elképzelt és kedves, kronológiai szempontból át kellene tenni egy kis átírással úgy kb. a 35. pont mögé. Mert hiszen az említett évben még nem is volt magyar testőrség (ezt csak 1760-ban alapították) és az 1747-ben született Bessenyei sem volt ekkor több, mint 10—11 éves fiúcska. Ezután kaleidoszkópszerűen, színes, egymást váltó képekben következnek Kempelen életének változatai. A királynő megbízza ót a megcsappant jövedelmű magyar sóbányák üzemének vizsgálatával. Kempelen megállapítja a visszaéléseket, véget vet a sócsempészésnek és humánus intézkedéseket tesz a bányászok érdekében. Szülei elhalta után újra megnősül. Bérbe veszi a várostól a téglaégetőt, házat épít a Duna utcában. Javaslatára utcai világítást vezetnek be a városban. — Azután megbízza öt a királynő azzal, hogy a temesi bánság betyárvilágában teremtsen rendet. Sikerrel végzi el ezt is. A betyárvilág elleni harcának rajza a legromantikusabb része a könyvnek. Itt szedi fel a haramiák közül az apró termetű, kitűnő sakkozó Gyémánt Jancsit, aki később a sakkozó gépet fogja titkon igazgatni. — Hazatérve megtervezi az első állandó Duna-hidat, amelyet később meg is építettek és rajta folyt a közlekedés 1825-ig. A pozsonyi várban székelő Albert főherceg és neje Kempelentöl tanulnak magyarul. Felszólításukra vizet „varázsol" a várba a hegy lábánál ásatott kútból, alagúton át felvezetve csöveken. A szivattyúzó gépet körben járó lovak hajtották. — Közben egy bécsi látogatása alkalmával francia fizikusok bemutatják az akkoriban még nem ismert mágnesség tüneményeit az udvarban. Kempelen ennél különb játékot ígér és egy év alatt el is készíti és bemutatja híressé vált sakkozó gépét. De e játékon kívül állandóan foglalkozik gyakorlati és tudományos problémákkal. Tanulmányozza az emberi beszélő szerv működését és olyan gépet akar szerkeszteni, amely utánozza az emberi beszéd hangjait, Hosszú éveken át tartó kísérletezés után elkészül a beszélő gép. De a gép tulajdonképpen csak egyes hangokat ad külön külön. Megbízzák a schónbrunni park vízműveinek és szökőkútjának elkészítésével. E feladatot is pompásan oldja meg. Részt vesz éspedig könyvünk szerint fő részt, a nagyszombati egyetem Budára költöztetésében. Kiharcolja az áthelyezés költségeit a szerzetes rendek vagyonából. Üjabb varázslásra kérik: eszeljen ki módot Paradis tanácsos széphangú, tehetséges, de vak lányának írni-olvasni megtanítására. Kempelen e célra dombornyomása szövegeket készíttet s ezekkel hamarosan megtanítja a lányt olvasni és később írni is az általa feltalált dombornyomású írópréssel. Ezzel tulajdonképpen a mai írógép alapötletét adta meg. — Később gözaévet szerkeszt, amely 1703-ban országos sikert arat. Majd felszólításra drámát ír, Perseus és Andromeda címmel, amelyet elö is adnak szép sikerrel. Kieszközli a kiadási engedélyt Bécsben a Pozsonyi Magyar Hírmondó számára. 1789-ben kiadja a Mechanismus der menschlichen Sprache című művét, amelylyel megveti a tudományos fonetika alapját. Nagyszabású terveket készít: öntöző csatornázás, termésbegyűjtés, gabonaraktárak, a Budapest —Fiume közti csatorna stb. terveit. Mindez megvalósíthatatlan marad pénz híján. Ferenc császár trónralcptétöl kezdve úrrá lesz a kormányzatban az abszolutizmus és a reakció szelleme. Kempelen, mint szabadgondolkodó szintén a gyanúsak közé számit. Bezárul előtte az udvar, sőt kémekkel figyeltetik minden lépését* De ó öreg korát is hasznos munkával tölti. Gombai gazdaságában kertészkedik és termel. Öntöző csatornákat ásat, bevezeti a napraforgótermesztést és maga készít olajsajtolót. Utolsó bécsi útja olyan mélyen leverő csalódást hozott rája, hogy belebetegedett és bele is halt. Ott temették el Bécsben. Лkönyv tartalmának ez a teljesen vázlatos ismertetése természetesen nem adhat képet a mű sajátosságairól. Figyelemmel kísértem itteni megjelenése óta a könyv sorsát. Minden olvasója, akivel beszéltem róla, . tetszéssel, söt nem egy nagy tetszéssel fogadta és elismeréssel szólt róla. Magamnak is az a véleményem, hogy Szalatnainak ebben a művében sikerült leküzdenie kissé lírizmusra hajló és a stílus romantikusságát kedvelő természetét. Tárgyilagossá lett. Könnyed, természetes és vonzó elbeszélő módon hangulatos és színes, érdekes és emellett tanulságos és haladó gondolkodásra indító élet- és korképet ad Kempelen életéről és koráról. Egybenmásban talán kissé túlozza is hősének jelentőségét, de ez érthető, hiszen ha olyan odaadóan és mélyrehatóan foglalkozik az író egy-egy személlyel, közel kerül hozzá, valósággal megszereti és e vonzalom szemüvegén át látja. Ezenkívül érthetővé teszi ezt a kis túlzást a regény eredetileg ifjúságnak szánt volta is. A könyv igen ügyesen hozza össze Kempelent kora politikai és különösen művelődési életének szánjos nevezetes szereplőiével, politikusokkal, Írókkal, tudósokkal stb. így felbukkannak Kempelen életének egyegy mozzanatában a tudós Bél Mátyás, Pray György, Kalmár György, a kor költői és írói közül Bessenyei, Báróczi, Batsányi, Kármán Jpzsef, Ráth Mátyás, Kisfaludi Sándor, aztán sok közéleti szereplő. így pl. a gőgös pozsonyi gróf. Grassalkovich herceg, Windisch polgármester és a kor érdekes alakjai közül Born Ignác, Ráby Mátyás, és Benyovszky Móric. Sikerülten festi a császári udvar légkörét és változásait az uralkodók, Mária Terézia, II. József és Ferenc alatt. Eauszóval a könyv határozottan nyéresége kissé ' elhavaqolt ifjúsági irodalmunknak, de a nnnuobb olvasó könzöséo s-'-'mára is sokat nyújt. MAYER IMRE 15