A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-01 / 35. szám

мшшттм — Ez itt d Szenei tó vize, — mutat dr. Schulz Ferenc, a pozsonyi kerület egész­ségügyi és járványelleni állomásának igaz­gatója az egyik közepes nagyságú fiaskóra. Hogy került a Szenei tó vize Pozsonyba? — kérdezheti bárki. Megkérdem hát én is. — Ebben a laboratóriumunkban a folyó és álló vizeket, a strandfürdőket, a csapa­dékot és az üzemekben elhasznált vizeket vizsgáljuk, — válaszolja doktor Schulz — abból a szempontból, vajon tartalmaznak-e káros, fertőző és mérges elemeket. Ugyan­ez a meggondolás vezet bennünket, amikor a földet bontjuk alkotórészeire. Állandóan vizsgáljuk az iskolák, óvodák, játszóterek és sportpályák, söt a házhelyek talaját is. Schulz igazgató a „boszorkánykonyhák" egész során vezet keresztül. Egyikben az ivóvizet, másikban az élelmiszereket, har­madikban a munkahelyek levegőjét és a mérgező anyagokkal dolgozó munkások vé­rét vetik vizsgálat alá — nincs-e bennük mérgező, fertőző anyag, és így tovább. — A pozsonyi ivóvizet naponta, a tren­csénit háromnaponként és a kerület többi városának és községének vizét is szükség szerint rendszeresen ellenőrzik, átlagosan harminc féle ivóvizet naponta. Az eljárás igen költséges. Aki erre elismerőleg bólogat, ugyan mit szól, ha az élelmiszerekkel folyó munkáról értesül? A megfelelő laboratóriumokban ugyanis olyan kép fogad, akárcsak egy fű­szer- és csemegeboltban. Só, szójaliszt, ve­gyes fűszerpor, bolgár almakonzerv, pásté­tomok sorakoznak, hogy átessenek a bakte-Vriológiai próbán. Ezeket a konzerveket egy 37 fokra hevített levegőjű kamrában tárolják 8 napig. Ha ezalatt nem romlanak meg, forgalomba kerülhetnek. A fiatal Dubrovská Katalin laboránsnő éppen a pezinoki tejet vizsgálja, táptalaj­ba oltja és egy napra a melegítő kamrába helyezi. Bekukkantok a kamrába. A polcokon ép­pen pulykapástétom és marhahús konzerv várja, hogy kimondják fölötte az ítéletet. Ha a konzerv megromlik, számos társával együtt kivonják a forgalomból. Érdekes megemlíteni, hogy a sót például azért vizs­gálják, mert a Csallóközben csakis jódtar­talmú sőt szabad árúsítani az eléggé elterjedt golyva megelőzésére. De sétáljunk tovább. Lám, itt a parazitoló­giai laboratórium, ahol a gyermekek székle­tét vizsgálják, nem tartalmaz-e élósdieket, gilisztákat. Mellette az influenza víruszait, további helyiségben pedig a vért szifiliszre vizsgálják. Mindenfelé óriási jégszekrények, ezekben tárolják a táptalajokat és a belé­jük oltott mikróbákat. Egyes szobákban csak műszerek, precíz mérlegek vannak. A drága műszerek közt is legdrágább a spektrofotométer, amely a mérgező anya­gok legparányibb elemeinek kimutatására képes. Mintegy tíz laboratóriumban vizsgálják a különféle baktériumokat. Mindenütt ko­moly, felelősségteljes munka folyik. Csak a folyosó végén lévő ajtó marad előttünk zárva. A gyermekbénulás víruszát, a rette­gett сох sackie-t, vagy az agyhártya és aggyulladás víruszait tilos látogatni. Schulz igazgató lelkesen, készségesen magyaráz. Mint kerületi higiénikusnak, be­tekintése van az egész pozsonyi kerület egészségügyi életébe és erről, valamint az állomás munkájáról igen érdekesen beszél. Mondhatom, hogy a betegségek megelő­zése többnyire sokkal nehezebb, mint a ke­zelésük. Sajnos a lakosság még nem látja teljesen világosan ennek fontosságát. Az ez irányú népművelő feladat a közegészség­ügyi intézményekre vár. A mi kerületi állo­másuk fő feladata a fertőzések forrásainak felkutatása, a fertőzés terjedési útjának megszakítása és a védőoltások alkalmazása. Igen fontos tényező az életszínvonal emel­kedése, a jó élelmezés, a megfelelő lakás­viszonyok és a kultúra terjedése is. Az intézet tevékenysége néni merül ki a járványellenes harcban. Storos kapcso­latban áll a kórházakkal és az orvosi ren­delőkkel, segít gyorsan és pontosan meg­állapítani a páciensek diagnózisait, hogy azonnal megindíthassák a harcot közvetle­nül a kórokozók ellen. — Sok munkaerőt és sok időt vesz mind­ez igénybe, de az eredmény látható a ra­gályos megbetegedések állandó csőkkenésé­ben, — mondja Schulz doktor. — Nem könnyű a munkánk, különösen vidéken, ahol az elsődleges feltétel, a környezet tiszta­sága gyakran hiányzik. Értem ezt a szenny­vizek, a szemét és hulladék eltakarítására. Az 1952. évi 4. számú törvény szerint a kerületi higiénikus köteles felhívni a kü­lönböző intézmények vezető funkcionáriu­sait a káros tényezők eltávolítására a tulaj­donos költségén. Munkánk további igen fontos mozzanata a munkahelyek ellenőr­zése a megfelelő hőmérséklet, szellőztetés és világítás szempontjából. Igyekszünk meg­előzni a hivatással járó betegségeket. Gon­doskodunk ezenkívül •a fiatalkorúak egész­ségvédelméről is, nemcsak az iskolákban és óvodákban, hanem a nyári üdülőtelepe­ken, pionír-táborokban is. A két épületből álló intézet egyik helyi­ségében éppen szamárköhögés megállapítása céljából vesznek lepedéket egy kisfiú tor­kából. A lepedéket speciális táptalajba ül­tetik. Hogy honnan a táptalaj? Azt is megtudjuk, csak sétá'junk át az állatházba, ahonnan szüntelen bégetés hallatszik. Az oltási kísérletekre szánt nyulak, fehérege­rek, patkányok és tengeri malacok mellett ugyanis bárányokat is tartanak, amelyek­nek vére kitűnően alkalmas táptalajnak. Ilyen érdekes, változatos munkát végez­nek az állomás dolgozói, orvosai, vegyészei és egészségügyi középkáderei. És hogy munkájuk minél jobb legyen, sürün igénybe veszik az intézet 1600 kötetből, továbbá számos bel- és külföldi folyóiratból álló tu­dományos könyvtárát. A könyvtáros szere­pét Kauerová Viera gyógyszerész, az egész­ségügyi nyilvántartás vezetője látja el. — Sokat beszéltem a munkáról, — mondja Schultz igazgató, — ám ez nem azt je­lenti, hogy csak dolgozunk. Vannak kelle­mes, felvirágozott pihenőszobáink és kitűnő üzemi konyhánk is. Természetesen a mun­kában nem kíméljük magunkat. Jól tudjuk, hogy az emberi egészségért folytatott harc­hoz rengeteg kitartás és türelem kell. Hiá­ba, a népnevelés hatása nem olyan gyors, mint az aszpiriné. Aki azonban szívvel-lé­lekkel dolgozik, azt minden kis eredmény boldoggá teszi. Gály Olga A rovarölő anyagokat gyártó munkások vé­rében így mérik a cholesterol szintjét A nátha, agyhártyagyulladás és egyéb vl­ruszos betegségek kórokozóit tojásba oltva tenyésztik kl Szamárköhögésre gyanús gyermek torkából lepedéket vesznek mikrobiológiai vizsgálat céljából

Next

/
Oldalképek
Tartalom