A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-24 / 12. szám

zedékhez tartozik. Az igazságtalanul tlsősorban társadalmi kérdéseket vetnek sznak a lángok" címmel. Ebből való az A reakció hajszája Móricz ellen 1931-ben lero EJ СI KOTO •dőben vadul sürög-forog bácsos, kegyetlen hajcsárhad, :ban, ütlegben el nem fárad. lékok >k — összeadják juk hasznát, a mások jaját. } erejét ttő keserű verejték — nyereség. Fordította: Tóth Tibor Gellért Oszkár v a t á s >gy Anglia az Egyesült Államok is szemet Bt Ghaná- vetett, amely Nixon alelnököt napi gyar- küldte el Accrába. Nixon az ün­j szerepben nepségeken szinte visszataszítóan elhitetni a kedves volt. A londoni Daily Ex­szabadítá- press szerint úgy tett, mintha az aily Mail" afrikai néptömegek az USA lajst­zni, hogy romozott választóiból állnának, ami It. Ki ad- azonban a feketéket csak éber­álnok sza- ségre inti. jly régen, A nemzeti függetlenségtől a po­tüntettek litikai és gazdasági függetlenségig Aranypart még hosszú és tövises az út. Gha­tak fel az na népére kemény harc vár, hogy a lázadást eltüntesse a nyomort, a kulturális arc azóta elmaradottságot. De szép távlat is győ- nyílik meg előtte, mert Ghana íppárt dr. természeti kincsekben bővelkedik, erelnökkel A világ kakaóbab termésének har­madát szolgáltatja, földjének mé_­nagytőke héből 20—22 ezer kilogramm ara­it és to- nyat bányásznak évente, dolgos hetöségeit népe pedig tele van teremtő erő­e Ghánára vei. Szirt csapatait ni termé- Egyiptom közti kapcsolatok békés umot je- rendezésére. Ámde e lehetőségtől •kacskodá- a valóságig még nagyon göröngyös agyarázni, az út. Washingtont vajmi keveset эк Jánus- érdekli a Közel- és Közép-Kelet s a jelek emberi vonatkozásban. Az amerikai гет óhaj- imperialisták legfőbb gondja, hogy kai impe- biztosan uralják a naftaforrásokat tő maga- s csírájában elfojtsanak minden irányában, államosítási törekvést. Az imperia­:onszenvét listák módszere mindig is a nem­helyzetet zetek megosztása volt. mgyhatal- Rövidesen elkövetkezik a har-Kelet tér- madik felvonás, arpely feleletet ad, miképpen dtakul a Közel- és Kö­zavonások zép-Kelet helyzete. S ebben döntő к az utat jele,..őségé lesz a népek ébersé­zió teljes gének s antiimperialista harcának, rael meg Szirt Az 1919-es proletárdiktatúra bukása után Móricz "Zsigmondot is letartóztatták, s egy ideig a csendőrség foglya volt Szentendrén. Ebből az időből vaiók azok a versei, me­lyek még telve halálfélelemmel. De az ül­döztetés csak megkeményítette a lelkét. Osvát Ernő halála után, 1929 őszén átvette a Nyugat folyóirat szerkesztését Babits Mi­hállyal és velem együtt. S ezzel újra kez­dődött a reakció hajszája ellene. A folyóirat népszerűsítésére egy irodalmi szalon ötletét vetette föl Móricz, Nyugat-Barátok Köre címmel. Ez kör eleinte napról-napra irodalmi vitaesteket rende­zett Nagy Endre vezetésével az akkori Bri'tfaimniia, mostani Béke Szálloda egyik különtermében. A szálloda pincéjében nem­rég még a Héjjas-különítmény inkvizíciója dolgozott. S a múlt kísértete 1931-ben újra megjelent, ezúttal már nem a pincé­ből, hanem a Magyar Tudományos Aka­démia napfényes épületéből. 1931. március 11-én olvasta fel Móricz A magyar lélek válsága és a nemzeti iro­dalom kötelessége c! mvr tanulmányát a Nyugat-Barátok Körében. A tanulmány a Nyugat március 16-i számában nyomtatás­ban is megjelent. Mi volt a hatása e tanul­mánynak? Erről a hatásról Móricz egy későbbi cikkében így számol be: „Ezt jól megcsináltam. Éppen ma egy hónapja... Látom, hogy egy nagy­tekintélyű professzor fütykösöli egyik ba­rátomat azért, mert az eszmék értelmezése körüli bátrabb és újabb hangot használ. Közbevetem magami, mint egy toreádor s meglobogtatom az eszmék palástját. Erre valahány bika az arénán, mind nekibőszül, nekem ront és két hét óta taposnak a há­tamon. Még a beleimet is kitaposnák, ha elnöki beszédekkel és vezércikkekkel lehet­ne. Ilyen az eszmei harc a mai napokban." S mi volt az előzménye a Móricz és a Nyugat ellen indított országos hajszának ? Egy kulturális előadáson Móricz Po­zsonyban járt. Ott felolvasta Bornemissza Péter Elektráját, annak jelzésére, hogy a magyar kultúra sokkal régibb, mint vél­nök, mert íme egy négyszáz éves Elektra -fordításunk van, amely a magyar szépiro­dalom nemeslevelének tekinthető, mivel nemcsak egyszerű fordítás, hanem magyar szellemű újrakö't se a görög tragéji'ának. Pozsonyban Móricz távirati meghívást kapott Prágába. A meghívás egy szabad szellemű cseh irodalmi akcióval volt kap­csolatban, de Móricz ragaszkodott hozzá, hogy ő csak a magyar ifjúság kedvéért megy Prágába. Hazaérkezve történt, hogy a „Légy jó mindhalálig" című színművét előadták Deb­recenben Elutazott a premierre. „Láz és lelkesedés volt a színházban — írja Móricz —, de másnap egy egyetemi bajtársi egye­sület tüntetést rendezett, mert a darab főszerepét zsidó fiú játszotta. Ezt én bi­zony nem kérdeztem meg előre, én csak azt konstatáltam, a közönséggel együtt, hogy brilliánsan játszott és a lelkek mélyé­ig meghatotta a nézőket." A tüntetés érthető \eg megdöbbentette, mert arra kellett gondolnia, hogy az ifjú­ságnál ez a kor szelleme. Elhatározta, hogy a szlovenszkói és .prágai magyar ifjú­ság után az itthoni ifjúsággal is összeköt­tetésbe lép. Éjfélig tartó beszélgetésben volt együtt a íagyar ifjúság vezető ele­meivel a Nyugat-Barátok Körében. A vitá­ba nem szólt 1 ele, de megállapította, hogy a magyar ifjúság lelke knotikus állapot­ban van, nincs programja és nincsenek ve­zérei. Az volt az érzése s ennek hangot is adott, hogy az ifjúság nagyon meg van . ijesztve, nagyon fél a jövőtől, amely anya­gi béklyóban tartja: oly efős a hivatali és tanügyi felsőbbség tekintélye, hogy a jö­vőben állást csak az '-eohat, aki a Négyesy Lászlók igazságait vallja. Ezután írta meg „Az irodalom és a faji jelleg" című cikkét a Nyugatban, s e cik­kében azt, hogy nemrég járt Szlovenszkón, ahol az összes örege! még a Négyesyek iskolájában nőttek, a fiataloknak azonban egy szociálisabb és kulturáltabb maovarsá­got kellett kitermelniök magukból. Ezek az ifjú magyarok a határokon túl Adyból in­dultak ki. Továbbá: „Magyarok егек, magyarabbak, mint itt­honi szegény, sötétségben és fel nem vilá­gosítottságban tartott gyermekeink. Izzóbb magyarság tombol ott.. . mint itthon, ahol ma is még a régi és sűrű levegőjű mes­terséges sötétségben vannak az ifjak." Ami pedig a „faji jelleget" illeti, a mi ifjúsá­gunknak sejte'me sincs arról a népszere­tetről és néplélek-tlszteletről, amelyben azok ott tüzelnek és dolgoznak. De Móricz szerint: „Ez a népszeretet nem a borjú­szájú ingnek szól, és nem a zsíros hajú kondást imádják, mint a magyarság szim­bólumát, hanem a felszabadult gondolko­zású földművest, aki a mai technika vív­mányait alkalmazza gazdaságában, újságot olvas és tisztán megérti a mai idők szel­lemét ... De nekem is igazam van, aki azt hirdetem, hogy a mai magyar falu itthon is más, mint volt húsz év előtt. A mai magyar falukon és pusztákon- a traktorok ezrei dolgoznak és a régi kis lovakat a Noniusok4 fajtái, a régi apró tyúkokat a fajbaromfi váltotta fel s a régi népkö­rökben, a falu sarkában, a nép nemcsak köpköd, hanem olyan dolgokról vitatkozik, hogy számtalan esetben magasabb nívón mozog a vitájuk, mint a parlamenté. És, hogy ez így van. ebben nagyobb része van Adynak, mint a Magyar Tudományos Aka­démiának, amely nem adott eszméket fél­század óta, vagy r gebben, a magyar köz­élet számára, ellenben Ady adott és pedig gyújtó szméket és építő lángolásokat." Mőricznak erre a cikkére válaszolt Négyesy a Budapesti Hírlap első oldalán, azzal vádolva öt, hogy vagy tudatosan tesz szívességet a cseh propagandának vagy pedig nem írta le tiszta öntudattal „azo­kat a vértagad ósoroka?'. S megindul országszerte a reakció szer­vezett pergőtüze Móricz ellen, ami azon­ban nem zavarja öt minden keserűsége elle­nére abban, hogy példátlan lelkierővel számról számra tovább írja a „Forr a bor" című regényét a Nyugatban. Március 17-én a Nyugat-Barátok Köré­ben Nagy Endre szól az embertelen me­rénylet ellen. Két nap múlva pedig én mondom el ugyanott Móricz Zsigmondnak ajánlott új versemet, melv aztán a Nyu­gatban is megjelent. Ennek utolsó stró­fáját idézem: Követ, ki lehcesen hozod a hirt most S várod, hogy érte babérral öveznek: Hogy hegedüikön újra zendül A húr... Vigyázz! Még megköveznek, Hír-myndó nyelved kitépik tövestül, Hírt-író jobbkezed is lemetszik válltól, Mert hírt hoztál Sionüa, Hírt az élettől s nem a haláltól! r. S írói életem egyik legszebb emléke, hogy Móricz viszonzásul a „Forr a bor" című regényét, mely ugyanebben az évben könyvben is megjelenik, mint „szíve jobb felének" dedikálta nekem. (A Népszabadság nyomán) -13

Next

/
Oldalképek
Tartalom