A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-24 / 12. szám

zedékhez tartozik. Az igazságtalanul tlsősorban társadalmi kérdéseket vetnek sznak a lángok" címmel. Ebből való az A reakció hajszája Móricz ellen 1931-ben lero EJ СI KOTO •dőben vadul sürög-forog bácsos, kegyetlen hajcsárhad, :ban, ütlegben el nem fárad. lékok >k — összeadják juk hasznát, a mások jaját. } erejét ttő keserű verejték — nyereség. Fordította: Tóth Tibor Gellért Oszkár v a t á s >gy Anglia az Egyesült Államok is szemet Bt Ghaná- vetett, amely Nixon alelnököt napi gyar- küldte el Accrába. Nixon az ünj szerepben nepségeken szinte visszataszítóan elhitetni a kedves volt. A londoni Daily Exszabadítá- press szerint úgy tett, mintha az aily Mail" afrikai néptömegek az USA lajstzni, hogy romozott választóiból állnának, ami It. Ki ad- azonban a feketéket csak éberálnok sza- ségre inti. jly régen, A nemzeti függetlenségtől a potüntettek litikai és gazdasági függetlenségig Aranypart még hosszú és tövises az út. Ghatak fel az na népére kemény harc vár, hogy a lázadást eltüntesse a nyomort, a kulturális arc azóta elmaradottságot. De szép távlat is győ- nyílik meg előtte, mert Ghana íppárt dr. természeti kincsekben bővelkedik, erelnökkel A világ kakaóbab termésének harmadát szolgáltatja, földjének mé_nagytőke héből 20—22 ezer kilogramm arait és to- nyat bányásznak évente, dolgos hetöségeit népe pedig tele van teremtő erőe Ghánára vei. Szirt csapatait ni termé- Egyiptom közti kapcsolatok békés umot je- rendezésére. Ámde e lehetőségtől •kacskodá- a valóságig még nagyon göröngyös agyarázni, az út. Washingtont vajmi keveset эк Jánus- érdekli a Közel- és Közép-Kelet s a jelek emberi vonatkozásban. Az amerikai гет óhaj- imperialisták legfőbb gondja, hogy kai impe- biztosan uralják a naftaforrásokat tő maga- s csírájában elfojtsanak minden irányában, államosítási törekvést. Az imperia:onszenvét listák módszere mindig is a nemhelyzetet zetek megosztása volt. mgyhatal- Rövidesen elkövetkezik a har-Kelet tér- madik felvonás, arpely feleletet ad, miképpen dtakul a Közel- és Közavonások zép-Kelet helyzete. S ebben döntő к az utat jele,..őségé lesz a népek ébersézió teljes gének s antiimperialista harcának, rael meg Szirt Az 1919-es proletárdiktatúra bukása után Móricz "Zsigmondot is letartóztatták, s egy ideig a csendőrség foglya volt Szentendrén. Ebből az időből vaiók azok a versei, melyek még telve halálfélelemmel. De az üldöztetés csak megkeményítette a lelkét. Osvát Ernő halála után, 1929 őszén átvette a Nyugat folyóirat szerkesztését Babits Mihállyal és velem együtt. S ezzel újra kezdődött a reakció hajszája ellene. A folyóirat népszerűsítésére egy irodalmi szalon ötletét vetette föl Móricz, Nyugat-Barátok Köre címmel. Ez kör eleinte napról-napra irodalmi vitaesteket rendezett Nagy Endre vezetésével az akkori Bri'tfaimniia, mostani Béke Szálloda egyik különtermében. A szálloda pincéjében nemrég még a Héjjas-különítmény inkvizíciója dolgozott. S a múlt kísértete 1931-ben újra megjelent, ezúttal már nem a pincéből, hanem a Magyar Tudományos Akadémia napfényes épületéből. 1931. március 11-én olvasta fel Móricz A magyar lélek válsága és a nemzeti irodalom kötelessége c!

mvr tanulmányát a Nyugat-Barátok Körében. A tanulmány a Nyugat március 16-i számában nyomtatásban is megjelent. Mi volt a hatása e tanulmánynak? Erről a hatásról Móricz egy későbbi cikkében így számol be: „Ezt jól megcsináltam. Éppen ma egy hónapja... Látom, hogy egy nagytekintélyű professzor fütykösöli egyik barátomat azért, mert az eszmék értelmezése körüli bátrabb és újabb hangot használ. Közbevetem magami, mint egy toreádor s meglobogtatom az eszmék palástját. Erre valahány bika az arénán, mind nekibőszül, nekem ront és két hét óta taposnak a hátamon. Még a beleimet is kitaposnák, ha elnöki beszédekkel és vezércikkekkel lehetne. Ilyen az eszmei harc a mai napokban." S mi volt az előzménye a Móricz és a Nyugat ellen indított országos hajszának ? Egy kulturális előadáson Móricz Pozsonyban járt. Ott felolvasta Bornemissza Péter Elektráját, annak jelzésére, hogy a magyar kultúra sokkal régibb, mint vélnök, mert íme egy négyszáz éves Elektra -fordításunk van, amely a magyar szépirodalom nemeslevelének tekinthető, mivel nemcsak egyszerű fordítás, hanem magyar szellemű újrakö't se a görög tragéji'ának. Pozsonyban Móricz távirati meghívást kapott Prágába. A meghívás egy szabad szellemű cseh irodalmi akcióval volt kapcsolatban, de Móricz ragaszkodott hozzá, hogy ő csak a magyar ifjúság kedvéért megy Prágába. Hazaérkezve történt, hogy a „Légy jó mindhalálig" című színművét előadták Debrecenben Elutazott a premierre. „Láz és lelkesedés volt a színházban — írja Móricz —, de másnap egy egyetemi bajtársi egyesület tüntetést rendezett, mert a darab főszerepét zsidó fiú játszotta. Ezt én bizony nem kérdeztem meg előre, én csak azt konstatáltam, a közönséggel együtt, hogy brilliánsan játszott és a lelkek mélyéig meghatotta a nézőket." A tüntetés érthető \eg megdöbbentette, mert arra kellett gondolnia, hogy az ifjúságnál ez a kor szelleme. Elhatározta, hogy a szlovenszkói és .prágai magyar ifjúság után az itthoni ifjúsággal is összeköttetésbe lép. Éjfélig tartó beszélgetésben volt együtt a íagyar ifjúság vezető elemeivel a Nyugat-Barátok Körében. A vitába nem szólt 1 ele, de megállapította, hogy a magyar ifjúság lelke knotikus állapotban van, nincs programja és nincsenek vezérei. Az volt az érzése s ennek hangot is adott, hogy az ifjúság nagyon meg van . ijesztve, nagyon fél a jövőtől, amely anyagi béklyóban tartja: oly efős a hivatali és tanügyi felsőbbség tekintélye, hogy a jövőben állást csak az '-eohat, aki a Négyesy Lászlók igazságait vallja. Ezután írta meg „Az irodalom és a faji jelleg" című cikkét a Nyugatban, s e cikkében azt, hogy nemrég járt Szlovenszkón, ahol az összes örege! még a Négyesyek iskolájában nőttek, a fiataloknak azonban egy szociálisabb és kulturáltabb maovarságot kellett kitermelniök magukból. Ezek az ifjú magyarok a határokon túl Adyból indultak ki. Továbbá: „Magyarok егек, magyarabbak, mint itthoni szegény, sötétségben és fel nem világosítottságban tartott gyermekeink. Izzóbb magyarság tombol ott.. . mint itthon, ahol ma is még a régi és sűrű levegőjű mesterséges sötétségben vannak az ifjak." Ami pedig a „faji jelleget" illeti, a mi ifjúságunknak sejte'me sincs arról a népszeretetről és néplélek-tlszteletről, amelyben azok ott tüzelnek és dolgoznak. De Móricz szerint: „Ez a népszeretet nem a borjúszájú ingnek szól, és nem a zsíros hajú kondást imádják, mint a magyarság szimbólumát, hanem a felszabadult gondolkozású földművest, aki a mai technika vívmányait alkalmazza gazdaságában, újságot olvas és tisztán megérti a mai idők szellemét ... De nekem is igazam van, aki azt hirdetem, hogy a mai magyar falu itthon is más, mint volt húsz év előtt. A mai magyar falukon és pusztákon- a traktorok ezrei dolgoznak és a régi kis lovakat a Noniusok4 fajtái, a régi apró tyúkokat a fajbaromfi váltotta fel s a régi népkörökben, a falu sarkában, a nép nemcsak köpköd, hanem olyan dolgokról vitatkozik, hogy számtalan esetben magasabb nívón mozog a vitájuk, mint a parlamenté. És, hogy ez így van. ebben nagyobb része van Adynak, mint a Magyar Tudományos Akadémiának, amely nem adott eszméket félszázad óta, vagy r gebben, a magyar közélet számára, ellenben Ady adott és pedig gyújtó szméket és építő lángolásokat." Mőricznak erre a cikkére válaszolt Négyesy a Budapesti Hírlap első oldalán, azzal vádolva öt, hogy vagy tudatosan tesz szívességet a cseh propagandának vagy pedig nem írta le tiszta öntudattal „azokat a vértagad ósoroka?'. S megindul országszerte a reakció szervezett pergőtüze Móricz ellen, ami azonban nem zavarja öt minden keserűsége ellenére abban, hogy példátlan lelkierővel számról számra tovább írja a „Forr a bor" című regényét a Nyugatban. Március 17-én a Nyugat-Barátok Körében Nagy Endre szól az embertelen merénylet ellen. Két nap múlva pedig én mondom el ugyanott Móricz Zsigmondnak ajánlott új versemet, melv aztán a Nyugatban is megjelent. Ennek utolsó strófáját idézem: Követ, ki lehcesen hozod a hirt most S várod, hogy érte babérral öveznek: Hogy hegedüikön újra zendül A húr... Vigyázz! Még megköveznek, Hír-myndó nyelved kitépik tövestül, Hírt-író jobbkezed is lemetszik válltól, Mert hírt hoztál Sionüa, Hírt az élettől s nem a haláltól! r. S írói életem egyik legszebb emléke, hogy Móricz viszonzásul a „Forr a bor" című regényét, mely ugyanebben az évben könyvben is megjelenik, mint „szíve jobb felének" dedikálta nekem. (A Népszabadság nyomán) -13