A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-16 / 24. szám
A HNB elnöke. (Stanislav Remunda) falusi gyerek. Fiatalsága és tapasztalatlansága miatt nem mindig ismeri fel a ihelves utat. Becsületessége és a F(árt azonban segítségére van feladatai sikeres megoldásában!. Nagy támasza okos kis felesége, a karmester lánya, Cilka (Véra Budilová). lő a zenekar hegedűse. Két malomkő közt őrlődik — férje és a zenekar tagjai között egyengeti furfangos észjárással az utat. Cilka apját, a politikailag kissé elmaradt karmestert Ota Sklenéka alakítja. A zenekar érdekében meggondolatlanságra is képes. Szive arany, hazaszeretete példás, csak bánni kell vele tudni. A zenekar 'nagybőgőse a falu postása (Josef Bláha) kis állami alkalmazott, de azért minden csínyben benne van. Retteg az esetleges következményektől és ezért el is bújik a színpadon ötletesen felállított illemhelyre — a falusi udvar jól ismert . fabódéjába — amikor veszélyt sejt A zenekar trombitásának felesége (Nina Popeliková) az évek során át férjétől elnyomott, agyondolgozott parasztasszony típusa. Hallgatagsága mutatja, hogy osztályrésze eddig csak a gond, a baj volt. A lelkében végbemenő óriási változást az elnyomottságból felszabadulásáig asszonytársainak köszönheti, akiknek istápolására új erőre kap, leveti félénkségét, megjön a szava és a szövetkezet egyik leglelkesebb építőjévé válik. A zenekar további tagjait Vladimír Hlavaty, Jirí Pleskot, Zdenék fiehor és Jaroslav Mouíka játsszák. A vígjátékot maga a szerző, Miloslav Stehlík rendezte páratlan szakértelemmel. A [díszletek Vladimír Haller művészetét dicsérik. A falusi fúvós zenekar számára írt kitűnő zenét, mely talpalávalónak is beillett és szerves része a cseh falu életének. V. P. Mlejnek szerezte. KARDOS MÁRTA Mindjárt elöljáróban meg kell rnonnom, hogy az alábbiakban nem várni államellenes összeesküvő bandá! lesz szó, hanem Miloslav Stehlík jújabb zenés vígjátékáról, melyet a iehszlovák Hadsereg Központi Színiza mutatott be ja napokban nagy kerrel. Miloslav Stehlík államdíjas cseh író utóbbi években művészi pályafutának jelentős állomásaira jutott el már előző darabjaival is beférkőtt a közönség szívébe. Akkor is, óst is a cseh falu, az EFSZ-ek satságos, hazái problémáit, ügyes-bas dolgait, gondjait fejtegeti; látni, ily jól ismeri azokat, mennyire ottn van a falun. A jeseni egységes földművesszövetzetet a falu asszonyai szervezik nagy aadással és kitartással. A férfiak sebb gondja is nagyobb ennél: vérli, falusi muzsikusok, vidám tagjai helyi zenekarnak, mely még keretet is biztosít számukra. A szövetkezet megalakításának napo miniszteri határozat érkezik, sly törli az eddig érvényben lévő iria Terézia korabeli, apáról fiúra álló zenekari koncessziókat. Zenéeink elkeseredésükben ellenállásra tározzák magukat: nem akarnak эЬе saját falujukban muzsikálni, níkor viszont a HNB elnöke a oinszéd falu zenészeit kéri fel az rSZ ünnepségén való közremüködés, zenészeinkben felébred a hiúság, sértett büszkeség. Vetélytársaikat sem engedik a faluba. Elhatározk, hogy Inkább „Illegálisa^", fekeí, engedély nélkül húzzák majd iretteiknek a talpalávalót. Egy titkos kulákmulatságon viszont •tett becsületük védelmében csuán összeverekszenek az „osztályeliséggel" és az eredmény: eddig jó háikat rongycafatok helyettesitik, írt hát „borban az igazsf&g"! Tetttit gyáván, bűntudattal igyekszenek lá'stolni és mert kiderül, hogy az EFSZ-nek lehet — s jó, ha van — népi zenekara, (asszonyaikat követve belépnek a közösbe. Az EFSZ elnökévé menyecskét választanak. A fürge aszszonyelnököt Soha jNeumarm o " vá játssza, aki egy pillanatra sem felejti el politikai küldetését. Ennek hangsúlyozása szavajárásává is válik. Szakéttelemmel és szeretettel szervezi a szövetkezetet, intézkedései céltudatosak, mintha mindig ezzel foglalkozott volna. Nemcsak a szövetkezetben, de családi körben is nélkülözhe;etlerv lelke a háznak. Cselekedetein visszatükröződik mindaz, amit helyes közösségérzete diktál. Férje él-hal a muzsikáért, a zenekarért. Ez a „bogara". Ezért törpülnek el előtte a sokkal fontossabb, komoly tenni valók a szövetkeretben. Bedrich Prokoä kiválóan érzékelteti a benne lejátszódó nagy fordulatot egy szomorú dal kíséretében, amikor teheneit beviszik a közösbe. Magyar vendégművészek a Tatra kabaréban ^ BÉKÉS ANDRÁS Június havában a pozsonyi Tátra kabaréban több kiváló magyar művész iß fellép, élükön Pataki Ferenc íejszámolóművéssrel, aki Svédországban és a Szovjetunióban bemutatott gazdag műsorával ezerepei közönségünk előtt A budapesti vendégek között üdvözölhetjük Akos Stefit, a kiváló táncdaliénekesnót, valamint az ellenállhatatlan humorú Vay Ilust, a nálunk már sikerrel szerepelt Balázs Ferencet és az igen eredeti, kiváló bábosokat, Bánd Annát és Csanaky Józsefet, Kétségkívül a műsor egyik legérdekesebb száma a Békés ikerpár meglepően újszerű némajátéka.
