A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-23 / 25. szám

agyapámat. e vastagnyakú és keménykoponyájü kálvinistát szülei papnak szánták. Nem lett belőle sem pap, sem juhász, csupán egyszerű földművelő paraszt. Ez az öregkorában városban lakó paraszt azonban holta napjáig szerette a könyveket. Főleg a versesköteteket. Velem is ő Ismertette meg Petőfit, Arany Jánost, Tompát, Garayt és Czuczor Gergelyt.no meg Jókait, a nagy mesemondót, mégpedig abban a korban, amikor még más gyereknél sok bajjal járt a nyomtatott betű folyékony olvasása. Pontosan emlékszem, volt az öregnek egy nagy, vonalas* vastag keménykötésű füzete. Ebbe a fü/ zetbe írogatta bele azokat a verseket, melyek újságokban, folyóiratokban és kölcsönkért könyvben igen megtetszettek neki. És volt egy ócska vásáron vett kis könyve, a magyar nemzet története, amelyet betéve tudott. Ezt a könyvet nekem ajándékozta. Sajnos, a könyvecske elveszett, mint menekülésem után édesanyámnál maradt összes könyvem. Ez az anyai nagyapám, nésszerűit Magyar János, utálta Ferencz Jőskát és az egész Habsburg pereputtyot, jezsuita pátereivel együtt. A papokat általában nem szívelte, csupán tudós papokat ismert el embernek. Homályosan rémlik fel bennem, hogy az öreg Pázmány Pétert is a gyehennák tüzére küldözgette ugyan, de mindenkor az írástudónak kijáró tisztelettel a hangjában. Ez a nagyapám beszélt nekem Korvin Mátyás könyvtáráról és a budapesti híres könyvtárakról. És Kálvin eme parasztcsizmás híve mesélt a negyvenezer kötetes könyvtárral rendelkező monostorról, ahol „fehércsuhés pápista barátok laknak". Nagyapámtól hallottam először a jászói premontrei monostorról és Benedek Ferencről, a könyvmoly aipátúrról. Az évek múltak, iskola, könyvek, futball és az első szerelem nagy élményei feledtették nagyapám gyermekkori történeteit. Csak természetes, hogy elfeledtem Jászőt is. Később ismét foglalkoztatott a monostor. Egy volt jászói fehér barát, a divatos, göndörfürtű, s nem minden tehetség nélküli papköltő és deklamátor járt városról városra és szavalta nagy sikerrel verseit. Addig szavalgatott urak lakomáján és úrnők budoárjafben, addig oltogatta vadócba a rózsát, míg egyszer maga is vadóc lett, az embertelen 'fasizmus vadóca, hirdetője és magasztalója. Az tán a jászói monostor könyvtáréval, fehér barátaival, halastavaival és pompás kertjével ismét feledésbe merült, hogy újra felvillanjon tudatom mélyén, midőn egy másik . kolostorról olvastam, Noirmoutierföl, szerencsétlen Kuncz Aladár Fekete Kolostoráról. S csak az elmúlt év telén a sztrahovi kolostor európahlrű bibliotékájában érlelődött meg bennem ez a mostani jászói látogatás terve. És most, ezen a borongós májusvégí napon, amikor a kis kávédaráló nagy ráérősekkel visz Kassáról Jászóvár felé. filmszerűen pergetem vissza lé életem eseményeit a köa múlttól kezdve gyermekko mig. Közben nézem a tűnő jat nyíló akácosaival, a h< horgas gémeskutaknál legeié nyájakkal, a búzamezőkben t kálló tűzvörös pipacsvirágol a forró nyár váratlanul korai t nökeit. Elmélázva hallgat útitársaim mindennapi gond, nak megtárgyalását. Szlovál és magyarok utaznak velem magyarok érdekes tájszólás beszélnek. Kissé palócosan. í kéntelenül idézni kezdtem magyar királyi krónikás szav a környék lakosairól, hi „ezek nem olyan szorgalma; mint a németek és nem pl; kevéssel beérők mint a szlo' kok". Szepsit magunk mög hagytuk és már is itt" van szó. A falu külseje csinos, házak és udvarok tiszták, a len ellentmond a múlt krónil sának. Lehet, hogy a krónik; nak, a császári és királyi t vari kamarási tisztség titl váromány osának nem volt Íny a helybeliek emberi büszkesi és bátorsága. A derék jászó ugyanis annak idején fellázi t.ak Péter prépost ellen, földesúri hatalmát éreztette akarta gyakorolni a körn; lakosai felett. És bizony Torna várából hazatérő p postot a parasztok megtérni ják. Betörnek utána a sze plébános lakására és szi akarnak hasítani a szent eml hátából. A prépost maga s tudta, hogyan menekült meg halálos veszedelemből. Szelíc vidék, szelid a népe is, de dombok szemre oly puha z takarója alatt sziklás a talaj érctói vemhes, s érthető, hc az emberekgerincee is kéméi Maga a monostor mai épül tipikus barokk stílusban ép lel, leegyszerűsödve s ho: idomulva a táj és népe egys: rűségéhez; nem találhatók n rajta azok a túlzások, mel; Benedetto Crocet arra készt ték, hogy a barakk Sző í mológiai értelmezését a mű' szietlen és Ízléstelen kifeje: sekkel magyarázza. A monostor a tatárjárás el keletkezett, alapítója ismereti Minden valószínűség szer „Sváb honbői" behívott szer; tesek lakták. Nem sokáig nek békességben, apró lovail ideviharzanak a Mohi pus győztesei és feldúlják a mon< tort. A barátok a közeli cse] kőbarlangba menekültek, m azóta számos eSetben 1 A főbejárat portáléja A monostor homlokzata