A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-23 / 25. szám

Adone Zoli hintapolitikája ili, Olaszország új jke mintegy két tt mutatkozott be a szenátusban, tes Zoli kormánya esztény demokraták­kik a parlamentben alkotnak — s így •ogram csak a neo­monarchisták jó­íatott szűkös több­„győzelem" annál értékű, mert a ke­okrata párt jelen­ai is ellenzik Zoli ját, amely a de­egmegátalkodottabb с kegyeit keresi. Iba, ez a kifejezet­> politikus is úgy íoli — az egykori üldözött — szeren­»alkotáshoz fogott. Olaszországban az >gy a kormány élén íszta hírében álló ik áll, akinek fö derikális reakció s tségese — a neo­lenzéke viszont a > erők hatalmas tá­bora. Zoli nemcsak a kommu­nistákkal, szocialistákkal, Sara­gat szociáldemokratáival, és re­publikánusokkal került szembe a parlamentben, hanem a libe­rálisokkal is. Világos tehát, hogy ilyen körülmények közt eljátszotta minden jogát, hogy múltjából tőkét kovácsolhasson. Zoli hangoztatta ugyan, hogy nem kér. a monsfrchisták és fa­siszták segítségét, de ez mit sem változtat azon, hogy csak­is az ő támogatásukkal teng­leng kormánya, melynek prog­ramja hol a baloldalnak, hol a szélső jobboldalnak igyekszik kedvezni. A parasztoknak ígé­ri a földreform revízióját, a demokratikus erőket azzal hite­geti, hogy biztosítja a községi képviselőtestületek szabad, csorbítatlan működését, a mun­kásságot pedig azzal nyugtatja, hogy az állami vállalatokat ki­vonja a „Confinindustria" vagy­is a gyáriparosok szövetségének befolyása alól. Ugyanakkor hitet tesz az Északatlanti tömb s az USA mellett, kiállításba helyezi az úgynevezett közös piacról és az Euratomról szóló egyez­mények ratifikálását stb. Olaszország ma hatalmas tö­megmegmozdulások színhelye, melyek az építőipari munkások, a kohóÍDari dolgozók, az állami alkalmazottak százezreire ter­jednek ki. • Életfeltételeik sürgős megjavítását követeli több mint egymillió földmunkás, feles­bérlő és törpebirtokos. Olasz­ország milliói, a nép túlnyomó többsége békére áhítozik és mit sem akar tudni az imperialisták háborús kalandorpolitikájáról. Az új parlamenti választások a jövő év koratavaszán esedéke­sek. Zoli nyilván abban bizako­dik, hogv kormányával átvé­szeli ezt az időközt s kedvező talajt teremt a jobboldal győ­zelméhez. Reménysége azonban csalfa reménység. Kormány­politikája felserkenti ugyan a szélsőséges reakciót, de egyben alkalmat ad a demokrácia erői­nek tömörülésére s a munkás­osztály egységének összeková­csolására, ami Olaszország tár­sadalmi haladásának egyedüli biztos záloga. Szirt " v vu v,:i„ I, • • • ... ül. A „korlátlan lehe­tőségek hazájáról" az amerikai életforma hí­vei áradozva emlege­tik, hogy ott minden­ki — értsd a gyári munkásokat is — bi­zonyos mértékben ka­pitalista, mert autón jár, bankbetéttel ren­delkezik, esetleg rész­vényes. Ezt nevezik ők „népi kapitaliz­musnak". A hétköz­napok példái azonban ennek ellenkezőjéről győzik meg a józan szemlélőt. Talán azért halt szörnyet nemré­gen Giulio Contino hadirokkant new­yorki állampolgár, mert felvetette őt a jólét a „népi kapita­lizmusban?" Contino, az első vi­lágháború részvevője felkereste a háborús veteránokat gondozó intézetet és segélyt kért, hogy fenntart­hassa életét, mert már szörnyű nyomor szé­lén állott. A bizottság megtagadta a segély­nyújtást. Contino er­re felment az épület 17 emeletére, hogy öngyilkosságot kísé­reljen meg. Az oda­rendelt rendőrség hiába igyekezett le­beszélni őt szándéká­ról. A 16 emelet ma­gasságában hálót fe­szítettek ki, de Con­tinot a bizonytalan jövőtől való félelme és kétségbeesése ügye­sebbé tette a rend­őröknél: átugrotta a hálót 's holtrazúzot­tan terült el az utca kövezetén. (I) AGYOMÁNY IS FEJLŐDIKA xn prágai enei , a vasz a tények tükrében lyire is a múltba tiyúl-i zenei hagyományai, a lás előtti években ál­n lehetett, hasonló jelle­innepségeícröl, mint ami­xei fesztivál, népszerűen: avasz: Gyökerei megvol­iterebélyesedni, kilombo­i: 1945 után volt képes. értelemben kétségkívül van és operaelőadásokra, mfónikus, kamara-, egy­nekkari hangversenyekre ott. ibadulás utáni lehetósc­esít ették alapját és nem­ágai, esetleg cseh zenei :m az országos, sót a i zene rangadóinak ve­é vált. A Szovjetunió és nokratikus országok ze­előadóművészei után óbb kapcsolódnak be a nevilágának nagy tekin -idén különlegesen ked­eltételek mutatkoznak. Paul Robesont, a kmáló énekest. Nem rajtunk >gy nem kaoott útleve­<cai zenei körök meoh'v­yesült Államokba hang­úira a Cseh Filharmó-Itúrkdpcsolatok gyaraví­tván a Prágai tavaszon allaattuk volna a ióne­xdi Szimfonikus Zene­merikai művészek szerep­érdeklődés előzte meg, ikább, mert karmesterük származású Széli György, iodik világháború előtti •ágában működött. Mi­!rikai hatóságok ragasz­hoz, hogy müvészeink­lomatot vegyenek, ezt atlannak, összeegyeztet­hetetlennek tartottuk utazásuk céljával, a clevelandiak szereplésé­re sem került sor. Reméljük, hogy ez az eset is hozzájárul ahhoz, hogy az USA törvényhozása mi­előbb megszünteti ezt a dicstelen jogszabályt. Hagyományokat említettünk és most kiegészíthetjük azzal, hogy a fenti sokrétűség bizonyos általá­nossághoz vezetett. A fesztivál ve­zetői három évvel ezelőtt elhatá­rozták, hogy évenként bizonyos jelleget kölcsönöznek a Prágai ta­vasznak. Tavaly előtt a hazai Dvo­fák, tavaly a prágaiak szívéhez oly közel álló Mozart géniuszának hódoltunk. Az idei fesztivál lénye­gében a korszerű, mai zene jegyé­ben folyt le. íme, a hagyomány is fejleszthető. Nem célunk most a zenei mél­tatás, hisz ezt elvégezte helyet­tűnk is a napi sajtó. Inkább át­fogó összefoglalóra törekszünk. A műsoron Debussy, Honneger, Prank, Berg, Ravel, Prokofiev, a személyesen megjelent Dmitrij Sosztakovics, Silvestri, Britten, a cseh Leos Janácek, J. B. Foerster, Suk. az élő Bohusldv Martinü. La­d'.slav Vycpälek, Pavel Bofkovec, Václav Dobias, Doubrava, Fr. Pí­cha, a szlovák Dezider Kardos, Eugen Suchen, Ián Cikker Kre­sánek remek művészi alkotásai szerepeltek. A modern magyar ze­nét Bartók Béla, Kodálg Zoltán és Szabó Ferenc képviselték. Nagy kitüntetés hazai, külföldi zenekarnak, énekkarnak, hazai, külföldi karmesternek, előadómű­vésznek a Prágai tavaszon való részvétel. A Cseh Filharmónia, a Szlovák Filharmónia, a Bmói Ál­lami Filharmónia, a Cseh Énekkar, a Kührf gyerekegyüttes, a Szlovák Filharmónia vegyeskara, Prága fő­város szimfonikus zenekara, a Prágai rádió szimfonikus zeneka­ra, a Morva tanítók énekkara Ka­réi Ancerl, az ünneolő Bretislav Bakala, Karéi Sejna, Rajter Lajos, Otakar Trhlík, Václav Jirácek, Zdenék Folprecht, Zdenék Ros­ier, a francia Charles Munch, a német Konwitshng, a román Con­stantin Silvestri, a leningrádi Mra­vinszkij, Dobrogyinszkij mesteri vezényletével aratták legnagyobb sikereiket. Együtteseink világvi­szonylatban is az elsők között áll­ják meg helyüket. Az előadóművészek közül a ha­zai Bruno Bélöík, a magyar szár­mazású André Gertler, az olasz Gioconda da Vito hegedűje, a francia J. P. Rampal flótája, Star­ker János csellója, Plocek, Pále­ríicek, az amerikai Vronsky-Babin pár, az olasz Benedetti-Michalan­geli, a fiatal, alig 22 éves Mihail Voszkreszenszkij zongorája bővül­ték el a zeneértő közönséget. A pálma természetesen David Ojsztrahé, á világviszonylatban el­ismert népművészé. Igen melegen fogadták az Egye­sült Államokból nemrég visszatért Smetana vonósnégyest és a kar­mester nélküli Prágai zene'airt. Az énekesek közül a belga Su­zanne Da:ico, a szovjet Dolucha­nová, a magyar Gyurkovics Mária, a német Fischer-Dieskau művé­szetét "kellőképpen értékelték. Minden • túlzás nélkül írjuk le, hogy Dimitr Uzunov tenoristáról és Nikoláj Gjaurov basszbaritonis • tárói, e két fiatal bolgár énekesről még igen sokat fogunk hallani. Gjaurovról a párizsi lapok mint új Saljapinról írnak. Don Bazilio áriá­ja a Szevillai borbélyból az б mes­teri tolmácsolásában feledhetetlen élmény. Meg kell találni a módját, hogy a bratislavai Nenxzett Szín­ház színpadán is bemutatkozhas­son. A zágrábi opera is a fesztivál keretében \szerepelt. Kiváló telje­sítményéről "A HÉT már beszá­molt. Á Národní Divadlo a Prá­gai tavasz tiszteletére felújította Káta Babanovát, ezt a megrázó zenei drámát. Érdemes cseleke­det ez. Janácek ma Berlinben és Párizsban a legnagyobb operai si­kere. A bemutatón jelenlévő magyar zenei drámát. Érdemes cseleke­ták, hogy Janáceket népszerűsíteni fogják hazájukban is. A legfontosabb hangversenyeket a Smetana-teremben és a Művé­szek házában tartották. Fenséges akkordok hangzottak el a Szt. Vi­tus székesegyházban, volt főúri paloták parkjaiban, a Moldva ezüs­tös vizén sokszor azonos időben. Es bár a Prágai tavaszt — ha­gyományosan — hivatalos, ünnepi jelleggel Smetana Hazám című szimfonikus költeményével nyitot­ták meg, bebizonyosodott, hogy a korszerű, mai zenét, ha a népből fakad és van kifejeznivalója, nem­csak a zeneszerzők, zenetudósok és kritikusok értik, hanem a ze­nebarátok egyre népesebb, otthoni és külföldi tábora is. A sikerhez hozzájárult az ügyes előfizetési rendszer. Az idei Prágai tavasz eredmé-' hyesen zárult. Jó Sándor 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom