A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

Befejezték a X. Nemzetközi Békeversenyt Az 1957-es Békeverseny — akárcsak elődei is — két hétig tartott. A vetél­kedés távja ezúttal 2129 kilométer volt és — ami immár ugyancsak hagyomá­nyos — 12 útszakaszbői állt. Ezek közül az első négy Csehszlovákiára esett, a következő négy az NDK területére, az utolsó négy pedig lengyel földön vezetett az ország fővárosáig, összesen 14 ország 84 kerékpározója állt Prágában rajthoz. Ezek közül 63 érkezett a célba, 21 pe­dig feladta a harcot. Az útvonal állapota kielégítő volt, az időjárás viszont az első öt útszakaszon kedvezőtlenül alakult. Különösen Karlovy Vary és Karl Marx Stadt között komisz­kodott, amennyiben szokatlan hideg der­mesztette a versenyzők izmait. A TIZENKÉT ÚTSZAKASZ SORÄN az elsőn, mely ezúttal valamivel hosz­szabb volt, az angolok nyújtották a leg­jobb teljesítményt, útszakasz győztes azonban öharen (Svédország) lett. A további két útszakaszon az angol Brittain és a bolgár Chrisztov be­bizonyította, hogy a kerékpárversenynél a fej legalábbis oly fontos, mint a láb. A negyedik útszakaszon a belgák törtek előre, az ötödiken aztán együttesünk, mely már eddig sem szerepelt kielégí­tően, az útvonal legnehezebb részén lé­nyeges hibát követett el. VÁRATLAN CSEHSZLOVÁK ÚTSZAKASZ­GYŐZELEM szinhelve volt azonban a lipcsei sta­dion. RuziSka ezúttal jől osztotta be erőtartalékait, de a többperces késés, mellyel többi kerékpározóink célba ér­tek, megmutatta, hogy csapatunk össz­munkájából hiányzott a tervszerű együttműködés és a kölcsönös segít­ség. A rossz szereplést aztán betetőzte ®9У olyan esemény, melyet sporttábo­runk joggal elítélően fogadott: Vesely és Kubr feladata a további küzdelmet. Mindketten kelésekre hivatkoztak, ám az orvosi vizsgálat megállapította, hogy bátran tovább versenyezhettek volna, hiszen Ruziéka is kelésekkel bajlódott, de azért folytatta a versenyt. А VII. és VIII. útszakaszon a belga Proost és Christov vívtak párbajt. Az előbbi résztávon mégis a belga van Tangarloo, az utóbbin honfitársa, But­zen győzött s három emberre összezsu­• gorodott együttesünk ekkor már teljesen esélytelen volt, s színeink képviselői az első harminc között sem szerepeltek. Az utolsó négy — lengyel földön lévő — útsza­kaszon az egyéni versenyben Brittain, Butién, Proost és Cserepovics győztek, a csapatversenyben pedig Lodzsig Len­gyelország vezetett. ANNÁL NAGYOBB MEGLEPETÉST KELTETT, hogy az NDK együttese került ki eb­ből a vetélkedésből győztesként. Az utolsó útszakaszon a németek három versenyzője végzett elöl, míg a lengyel színek képvislői közül csak egy: Wiec­kowski futott be az élcsoportban. Ez döntött. Ismét bebizonyosodott, hogy a németek okos versenyzése hozta meg a sikert. Az egyéni verseny győztese a bolgár Chrisztov lett, a második útszakasztól kezdve mindig az elsők között volt. Chrisztov mögött az angol Brittain végzett a második helyen, harmadik a szovjet Kapitanov lett, negyedik pedig a belga Proost.A csapatversenyben a győz­tes NDK mögött ez a végleges sorrend: 2. Lengyelország, 3. Szovjetunió és 4. Belgium. Esélyeink az idei Középeurópai Kupában Már-már úgy volt, hogy idén nem írják ki az európai labdarúgás egyik leg­értékesebb vándordíját — a Középeurópai Kupát. A. magyarok — jelentették Budapestről — amellett vannak, hogy csak 1959-ben rendezzék meg újra a ve­télkedést (idén ugyanis Dél-Amerikába látogat a magyar válogatott csapat, jövőre pedig Svédországban labdarúgó-világbajnokságra kerül sor), az osztrá­kok részvételen sem volt biztos, ezért Közép-Európa sporttábora nagy érdeklő­déssel várta a kupabizottság május 14-i budapesti értekezletét, melyre a Nép­stadion márványtermében került sor. Az ülés örvendetes eredménnyel járt. Meg­tartják idén is a KK-t! Ausztria képviselői bejelentették, hogy az osztrák belügyminiszter hozzájárult a két bécsi csapat részvételéhez s mert a magyarok is kijelentették, hogy ott akarnak lenni a mezőnyben ők is, semmi sem állta már útját az örökös vándordíjért folyó XVI. vetélkedés kiírásának. A határozat után megállapították a nyolctagú mezőny részvevőit. Ezek: a csehszlovák labdarúgó-bajnokság idei tavaszi idényének két első helyzettje, az 1956—57-es osztrák bajnokság első és második helyezettje, a magyar egy­fodulós NB I bajnoka és a második he­lyen végző csapat, végül a jugoszláv bajnokság két első helyére került egye­sület. Utána mindjárt kisorsolták az első forduló mérkőzéseit. Ezek a következők-Jugoszlávia I — Csehszlovákia I, Ma­gyarország I — Ausztria II, Ausztria I — Magyarország II, és Csehszlovákia II — Jugoszlávia II. Az első fordulóra június 30-án kerül sor, a visszavágókra egy héttel később, a második fordulót július 14-én és 21-én bonyolítják le, (esetleges harmadik mérkőzést július 24-én), a döntőt pe­dig július 28-án és augusztus 4-én vív­ják. Amennyiben ez a két mérkőzés el­döntetlenül végződne, szeptember végéig le kell játszani a harmadik találkozót. KIKBŐL ALL MAJD A MEZŐNY? Jelenleg az a helyzet, hogy a rész­vevő négy ország csaknem mindegyi­kében még nyitott kérdés, hogy ki lesz a bajnok, illetve a második helyezett. Nálunk legjobb esélyekkel az első­ségre a Dukla Praha piályázhat. Jelen­leg három pont előnnyel vezet s már csak egy pontra kell szert tennie, hogy tavaszi bajnok legyen. De ki lesz a második? Ez a nagy kérdés! Trnavai veresége után a Slovan esélyei ismét Tíökkentek s a bratislavai csapat már csak akkor számíthat arra, hogy beke­rül a KK-ba, ha hátralévő mérkőzésein többé enyetlen pontot sem veszít. Ausztriában a hússzoros bajnok Rapid osapatát már csak két pont választja el a vezető Viennától, kettőjük párba­jából kerül majd ki a bajnok és a má­sodik .helyezett, Magyarországon a Bp. Vasas bajnoksága a legvalószínűbb, a második helyre az MTK együttese pá­lyázik a legtöbb eséllyel, Jugoszláviá­ban pedig a belgrádi Crvena zvezda és a Vojvodina kilátásai a legjobbak. A NAGY KÉRDŐJEL Nos, tegyük fel, hogy nálunk a Dukla Praha, illetve a Slovan, Jugoszláviában pedig a két fent nevezett csapat kerül a KK-ba. Akkor az első fordulóban a Crvena zvezda a Dukla Prahával, a Slo­van pedig — akárcsak két évvel ez­előtt — a Vojvodinával kerülne össze E két mérkőzésen minden attól függ majd, hogy miként szerepelnek a csa­társorok. A Slovan 1955-ben jobbnak bizonyult a jugoszláv csapatnál, de kér­dés, hogy milyen napot fog ki ezúttal a bratisiavaiak átalakított ötösfogata. Hogy ért a góllövéshez, ezt több bajnoki mérkőzésen bebizonyította, de tudjuk, hoay vannak napok, amikor a csapat teliesen gólképtelen. (Lásd Trnava .. .). Gólszerzés tekintetében megbízha­tóbbnak létszik r Dukla Praha, bár vá­ratlan „defekt" csatársoránál is elő­fordul. Minden esetre örömmel fogadnánk már azt is, ha két csapatunk közülleg­alább az egyik jutna a második for­dulóba, vagy — esetleg a döntőbe is. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom