A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-02 / 22. szám

Karcsúlábú, fiatal, .'meztelen lányok táncoló csoportjára emlékeztetnek a hajladozó sudár nyírfák a lankás domboldalakon. A halastavak partján múló éveik 1 felett búsulnak vén hársfák és odébb virágzó fék alatt szikár, földszínű paraszt lépdel, nyomában bozontos kutyával. A mozdony éles füttye mintha jelezné: az ötlevelü rózsa és a kehely meg buzogány birodalmában vagyunk, Dél-Csehországban. Könyvemet összecsukom és nézem a változó tájat. Az ország mélyének dübörgését, a feltámadott tenger zúgását visszhangozta egyszer e vidék és a Zsizska szekérvárának kerékzörgését túlharsogó harci zsoltár volt a kor kísérő zenéje. Ma a gyorsvonat kerekei szabályos ritmusban, reminiszcenciaként zakatolják а József Attila átköltötte sorokat: „A Magiszter darócának árnya, erdőn-hegyen borong ón halod. Halld, a világ szitok-árja keveri a hamu-szagot s darálják halkan a halotti imát..." A Jordán vizén túl azonban már feltűnnek Tábor karcsú tornyai. Megérkeztünk a helyhes lobogó városába. A vasúti állomástól az óvárosba vezető széles utca hatalmas és modern bérpalotái, valamint az idelátszó villanegyedek magyarázatát adják a parkban elhelyezett Husz szobor s eltúlzott jellegének. Zsizska „árvái" árulóinak utódjai, a gazdag, hájas tábori polgárok Husz mestert nem mint az elnyomott cseh tömegek szociális törekvéseinek forradalmi szószólóját és ideológusát, hanem a vallási reformétort és nacionalista vezérszónokot akarták látni és láttatni. Az ő elképzelésüket fejezte ki a mű alkotója, F. Bllek. De hiábavaló minden burzsoá történelemhamlsltási kísérlet. A magiszter és híveinek, a huszita prédikátoroknak a tevékenykedése nyomán nem születtek hitviták és egyházi mozgalom sem. A baromi sorbán élő jobbágyok és parasztok számára vallási tanok csupán titkos vágyalkat fogalmazták meg és a biblia arra volt jó, hogy tekintélyével tanúsítsa, mennyire nem egyezik életük az „isteni" kinyilatkoztatással. Számukra Husz János tanításéban pz O-szövetség Ura birodalmának álma gyúlt és lobbant magasra, a középkor feudalizmus ellenes forradalmi megmozdulásai mindig az adott Körülmények között jelentkeztek, mint misztika vagy nyílt eretnekség s végül fegyveres felkelésként. Erre már Engels rámutatott a Német parasztháborúk című művében. Csak természetes, hogy ezek a felkelések az egyház ellen Irányultak, mert az egyház a fennálló feudális rend oszlopos támasza és feltétlen szentesltöje volt. Ezt nem tudják elkendőzni a tábori polgárok és a történelem idealista félremagyarázói sem. A kor vajúdása és forrongása hozta létre azt a paradoxont hogy az ötlevelü rózsa ellen épült k'rályl végvár, HradiSte, а XV. század legnagyobb szociális megmozdulásának lett a bölcsője. Mlg élt a Prágából a kö; Kozi Hrádekre száműzött Magi ter, a forradalmasított tömej mint zarándokok és búcsújái gyülekeztek a IBechyní vérér közelében lévő nemfijeci domb A szentírás és vándorbotjuk v a fegyverük. Husz János márt halála után, poraiból forrada seregek támadtak, amelyek 14 júliusában a pilzent huszita pré kátor, Václav Koranda felhívási kiegyenesített kaszával és esi hadar ókkal felfegyverkezve von taik kl a magaslatra, amelyet Tál hegyének neveztek el a negyvt ezer főnyi mezei hadak. Ekkor n nyllvánvalő volt a tömegek elszái sága és a vezérek harci program A bocsánatot nem ismerő 0-s; vétség szövege és szelleme iránytűjük: .Avagy nem part csolta-e meg az űr, Izraelnek Is ne: Menj és vonulj fel a Tál hegyére és végy magadhoz tíze; embert a Naftali és Zebuion I közül?" (Bírák könyve, ,4. ré 1420-ban a hegyen erődvá épül. Alepltól Tábornak nevezi el. Aztán a király lovagja. Trocn Zsizska János lett a kelyhesek i dikális szárnyának a vezére. Ha lobog őja győzedelmesen leng messzi tájaken, a Sumavátöl Balti tengerig. Hiába szervezett pápa meg a császár öt keresz hadjáratot, hiába harcolnak it nép igaza ellen németek és s] nyolok, lengyelek és hajdemák Pápai és császári vértes gyü vész hadak véres fejjel futnak CsehországböL Megkapja a ma( ét Oldfich Roimberk, az ötlev rözsa egyik ura, ez a hazaér kiskirály is. Tábor a huszita fon ralom győzedelmes fővárosa, n< hallatára megborzong bíboros, i gróf és apátúr. De a városi kereskedők, mt gazdagodott iparosok, nemesek lovagok, akik a nép radikális kői teléseit nem helyeslik, mér éi lásra készülődnek, Zsizska hal után, 1421 elején puccsszerí rajtaütnek a radikálisok vezeti Kiszorítják őket а város falai 1 zül, néhányukat elfogják és vá gatott kínzások között végzik Klokoty várában. Tábor városa ezután még ide óráig nagy Ímmel-ámmal Zizs árváinak az oldalán harcol. Mi egyre jobban elfordult Husz és Zsi; ka örökségétől és végül 1437-ben t hódol Zsigmondnak. Tizenöt év múltával Tábor Podjebrád Gyöi előtt nyitja meg kapuit. Ktszolgi tatja a még élő forradalmár 1 szita, prédikátorokat, Václav К randát és társait a kormányzón A prédikátorok a podjebrádi 1 földalatti kazamatiiban végzik é tűket. A harmincéves háborúban Tál a protestáns rendek állhatatos s; vets ég es«, a város a fehérhe csata után sem kapitulál és ct pán hosszadalmas ostrom után а ja meg magát a Tfeboftt, Hlubol