A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-26 / 21. szám

a CwMdafe a tfete&uL Népünk elszántan har­col az új háború kirob­bantása és az atomfegy­verekkel való kísérletek ellen. Szerte az ország­ban gyűléseket tartanak, melyeken elítélik az im­perialista körök mester­kedéseit. Hazánk magyar nemzetiségű dolgozói is felemelték tiltakozó sza­vukat. Szerkesztőségünk­be számos levél érkezett, melyben a Csemadok he­lyi csoportjai kifejezésre juttatják elszánt harcu­kat a békéért, a háború ellen. — Mi a Csemadok po­zsonyeperjesi helyi cso­portjának tagjai tiltako­zásunkat fejezzük ki a íyugati imperialista álla­tiok azon törekvéseivel szemben, hogy atom és íidrogénfoomba kísérlete­det szándékoznak végez­ik Követeljük a tömeg­lusztító fegyverek betil­:ását, amelyekkel a vi­ágbéke megbontására tö­rekszenek. Követeljük az atomenergia békés elhasználását az egész 'ilágon! — írják a po­rsonyeperjesiek. Népünk óhaja a béke! — Mi nem akarunk há­>orút! — írják a Cse­nadok nyitrai kerületi konferenciájának résztve­vői. — Békében akarunk élni, dolgozni, építeni a szocializmust hazánkban! — A nyugatnémet mi­litarizmus újjáéledése ve­szélyezteti Európa és a világ békéjét, s még in­kább veszélyezteti most, amikor a hadsereget tö­megpusztító fegyverekkel szerelik fel. Ez a veszély arra ktöelez minden józan és becsületes gondolko­dású embert, hogy fel­emelje tiltakozó szavát, mint ahogy azt a tizen­nyolc kiváló nyugatné­met atomtudós tette, akik felismerték, milyen óriási veszéllyel jár nyugatné­met hadsereg atomfegy­verekkel való felszerelése. — Mi azt szeretnénk, hogy az egész világon minden nemzet békében éljen — írják a Csema­dok alsószeli tagjai. — Amit eddig felépítettünk, nem akarjuk, hogy a há­ború áldozatává váljon! — Békét akarunk! — ez hazánk minden dolgo­zó népének óhaja. Ezt akarják a pozsonyi, a du­naszerdahelyi, a hidas­kürti, ekeesi, egyházkar­csai dolgozók, hazánk minden magyar nem­zetiségű polgára. Д Csemadok KB elnökségének levele a Béke védők Szlovákiai Bizottságához A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete központi bizottságának elnökr­sége egyöntetűen elítéli az an­gol-amerikai imperialisták al­jas háborús előkészületeit, me­lyek az egész világ békéjét ve­szélyeztetik. Tiltakozunk a nyugat-német hadsereg atomfegyverekkel va­ló felfegyverzése ellen, mivel a nyugat-német militarizmus fel­élesztése veszélyezteti Európa és a világ békéjét. A béke megőrzése céljából követeljük, hogy az amerikai és az angol kormány szüntesse be az atom- és hidrogénbombával végzett kísérleteit, mivel e kí­sérletek a hidegháború fel­élesztését, új háború kirobban­tását célozzák. Ez a veszély arra kötelez minden józan és becsületes gondolkodású embert, hogy felemelje tiltakozó szavát, tud­va, hogy az atomenergia hábo­rús célokra való felhasználása milyen veszélyt jelent az em­beriség számára. Mi, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bizottságának elnök­sége minden erőnkkel támo­gatjuk a Szovjetunió kormá­nyának a béke megvédésére, az atomfegyverek gyártásának és használatának betiltására, a meglevő készletek megsemmi­sítésére, valamint a hadseregek csökkentésére tett javaslatát. Kulturális népnevelő mun­kánk fő feladatának a tartós vi­lágbékéért folytatandó harcot tartjuk. A Csemadok Központi Bizottságának elnöksége VŰHMÉBBN Cseh- valamint Lengyelország ellen emok- tébolyult revizionista követeié­iment- seket támaszt. :i e hó Erről az ügyről nem most к ősz- először esik szó összejövetele­rélések ink során. Gondoljunk csak emok- azokra a tanácskozásokra, me­»zejm- lyek 1954 decemberében foly­ít má- tak az úgynevezett párizsi há­atokat borús egyezményekkel kapcso­ilőházi latban. Óvásaink után azután adta a megszületett az imperialista jelen agresszió ellen irányuló varsói íagyon szerződés. A berlini tanácskozásokon i ön- képviselt nemzetek ügye közös: azánk, mindannyian a szocializmust ;t De- építik, melynek egyenesen élete a szo- tő eleme a béke. Alapvető érde­ib or- keik azonosak s mint a felül thetné 900 millió embert számláló szo­mely cialista tábor tagjai hatalmas zágai- erőt képviselnék. Szavuknak, ó fel- határozataiknak meg van a ma­percre guk súlya és biztosak lehetünk ;dkez- benne, hogy a tanácskozások ápten- még inkább megszilárdítják a keleti béke rendíthetetlen védelmé­szaba- nek, a 'szocializmus békepoliti­lazánk kájának ügyét. Szirt Imperialista aknamunka Jordániában Aligha lehetne nehezebb feladatra vállal­kozni, mint a,rra, hogy előrevetítsük a jor­dániai helyzet közeli kialakulásának képét. Ugyanis a legutóbbi hetekben szinte film­szerű gyorsasággal peregnek le Jordánia politikai életének eseményei, melyek tele vannak dramatikus feszültséggel és fordu­lattal. Alighogy Husszein király „menesztette" Nabulszit, utóda Khalidi miniszterelnök is lemondásra kényszerült. Ugyanúgy járt a Szíriába menekült vezérkari főnök, Nuvur tábornok utóda, Hijari is, aki Damaszkusz­ban megtartott sajtóértekezletén nyíltan megmondotta, hogy az ország reakciós ele­mei összeesküvést szőttek nyugati nagy­hatalmak katonai megbízottaival. Ez idő szerint Jordániában nagy a zűrza­var. A befutott sajtójelentések szerint Husszein király Ibrahim Hasimot bízta meg a kormány megalakításival, Hasim most ötödször tölti be e magas posztot, mely­ben mindenkor hűen szolgálta ki a nyugati imperialisták érdekeit. Kinevezése ezúttal különös súllyal esik latba. Reá vár a fel­adat, hogy a jordániai ha.adó erőkkel, te­hát a nemzet többségével szembehelyez­kedve, az USA járszalagához kötözze az országot s azt a háborús bagdadi paktumba sodorja. Ennek elősegítésére Jordánia ki­rályi udvara és kormánya kihirdette az ostromállapotot, cenzúrát vezetett be és katonai diktatúra útján igyekszik gyzsba kötni a nemzeti függetlenség hatalmas erőit, amelyek azonban, egyre nagyobb vonzerőt gyakorolnak a fegyveres erőkre is. Husszein hatalmának bázisa egyre szűkül. Jellemző, hogy a kormány a rendörségre sem támasz­kodhatik, amelyet katonai felügyelet alá he­lyeztek. Az imperialisták — úgy látszik — most eltökélték, hogy mindenképpen — cselszö­vényekkel, az iraki haderők felvonulásával burkolt és ha kell, nyílt beavatkozással is, térdre kényszerítik Jordániát, elszigetelik Egyiptomot, kibővítik hadi támaszpontjaik láncolatát. Mind több jel vall azonban arra, hogy kockázatos kalandba bocsátkoznak. — Mondják meg Dullesnek. hogy valaki havat tett rá — gvorsan küldje oda a hatodik flottát! 1Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom