A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 18. szám

Jelenet Shakespeare „Sok hűhó semmiért" című komédiájából Л két őr Shakespeare „Sok hűhó semmiért" c. komédiájában t megrendítő boldogtalansága gyötrődése mögül felsejlett egy álraitélt társadalom komor ké-A. I. Remizovová rendezésében Ticsak minden egyes szereplő ly átéltségének, a szereppel ő teljes azonulásának lehetik a tanúi, hanem oly bámulakeltő összjátéknak is, amet eddig csak a Művész Színház adásainál tapasztalhattunk. K. Boriszovová Aniszjának, e dogtalan orosz nőnek fonáksá<kal teli lelkiállapotát utoléretlen művészettel adta vissza a n padon. 4incs itt helyünk, hogy e nagy:ású játék valamennyi alakítáelemezzük, de meg kell jejznünk N. O. Cricenkovónak /ét, aki a részeg, duhaj Molomak adott igen jellegzetes >réni arculatot, valamint E. D nszovováét, aki egy elhasznált, íretetet nem látott vénaszony idálatos reális alakításával beonyította, hogy nincs kis és jy szerep, csak kis. és gy művészek vannak. ^ orkijt és Mamin-Szibirjákot teljesen a realista színszás törvényei és szabványai irint játszották a moszkvai vengek. Shakespeare Sok hűhó nmiért-je az ő tolmácsolásukt merőben más volt, nem olyan dhöz kötött, nem olyan vér- és tejtékszagú, hanem táncosan rmyed, lebegöen derűs, kavargón nes, inkább a szó ötvözetére, porkázására, mint súlyára, béltartalmára épített. És ebben lássunk ellentmondást. A reals nem annyira a színpadi já; egészében, mint részletben, az 'es alakok mesteri megformálása-i és átéltségében nyilvánult •g. A játék báját és derűjét, lönösen az első képekben, erő-i kiemelte Hrennyikov dallambö érő zenéje, amely a színészekk sok alkalmat kínált, hogy ic- és énektudásukat is megllogtathassák. !. M. Rapaport igen ötletes ,és humort bőven kiaknázó 'rendesében a szín táncos forgatag -1 telt, Shakespeare hol fanyar, 1 csípős komédiázó kedve katt erőteljes hangsúlyt. Vahtanvék itt kedvükre komédiázhatc, különösen J. P. Lubimov volt mében, táncos könnyedséggel •málta remekbe a pergő nyelvű ncét, Shakespearenak ezt a ikrancos hölgy Petrucchiójára dékeztető derűs alakját és yanilyen virágos jókedvvel, des bájjal játszotta meg L. V. Ceovszkája a komédia nyelves és jgszelidülő Beatricejét. Vahtangovék bebizonyították, gy mesterien tudják tolmácsolni a brit szellemóriás derűs vallomását a szerelemről, a felhőtlen boldog életről, ,és nem maradnak adósaink sajátos .nyelvezete mély költőiségével, jellemrajzai pazar bűvöletével, gazdagén áradó humorával sem. Eduardo de Filippo, akinek Filomena Marturano című komédiáját játszották a moszkvai vendégek, annak az olasz neorealizmusnak színpadi művelője, amelylyel az olasz filmművészet tört új utat. Talán ennek a törekvésnek köszönhető, hogy játékai ma helyet kapnak a Szovjetunió és a népi demokráciák színpadain. De tegyük hozzá mindjárt: ezek a játékok elmaradnak a neorealista olasz filmek új csapást vágó művészetétől, a hétköznapok oly egyénien színes és lebüincselő megfestésétől. E. de Filippo Filomena Marturanója annyiban érdemel figyelmet, hogy benne az író új utat keres, kísérletezik és ebben az útkeresésben sok részletet fedez fel. Komédiája semmiképpen sem tarthat a maradandóságra igényt, megismerkedni vele mégis élményt jelentett és pedig elsősorban R. Szimonov érdeméből, aki a komédia főszerepében a társalgási előadásmód tökélyét mutatta. Szimonov szuverén művésze a színpadnak és csak sajnálhatjuk, hogy nem ismerhettük meg komolyabb, valószerűbb szerepben A huszonöt éves viszonyt házassággal szentesíteni törekvő, három felnőtt fiát maga körül tudni akaró Filoménát alakító С. Г.. Masurovová kissé eltúlozta a szerep tői megkövetelt nápolyi hangot. Amit az olasz szerző kísérletnek minősíthető komédiája nem adott meg, azt bőven pótolták a vendégek egyetlen szovjet játékuk, Sz. Alesin Egyedül című drámájának előadásával. Rokonszenves fiatal szovjet szerzőt ismerhettünk meg, akinek teljes mai mondanivalója mélyen elgondolkoztatja a nézőt. A házasság problémáját viszi színre Alesin, a szocialista etika és erkölcs magasabbrendűségét nem annyira ésszerű okokkal bizonyítva, mint alakjai érzésvilágával és talán ez okozza, hogy mondanivalója oly mélyen megragadja a nézőt. Az Egyedül előadásáért különösen a fiatalok lehetnek igen hálásak a szovjet vendégeknek, akiket évről-évre szívesen látnánk viszont színpadjainkon,, mint a béke és barátsáo legmélyebb köszönetünkre méltó követeit. Egri Viktor Foto: CTK - í'ribyt Foto: Csernov, MoszKiti Jelenet Sz. Alesin „Egyedül" c. színművéből