A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
Kártyaparti az elhagyott malomban Incselkedés az ördöggel A cseh filmipar, mely báb, rajzolt-és mesefiljeivel már nem egy világsikerűnek mondható alkotással örvendeztette meg a közönséget, Jan Drda államdíjas Író színdarabjából Irt filmváltozattal csak öregbítette hírnevét. Josef Mach, állaondíjas rendező, a szövegkönyv társszerzője és egyben a film kitűnő rendezője, szerencsés kézzel irányítja e színes népies mesejátékot, melynek alakjai akaratuk ellenére konfliktusba kerülnek az ördögi hatalmakkal, kik maguk is jellegzetes emberi tulajdonságokkal bírnak és Így a játék alkalmat ad az emberi vágyak, fogyatékosságok, rossz és jó tulajdonságok bemutatására, méghozzá olyan pompás szatirikus szemszögből, hogy a néző hálás kacagással honorálja az emberi gyöngeségek szellemes és célbatalálő kipellengérezését. Egy mesebeli ország virágos madárdaltől zengő faluhatárában vándorol Kabát Martin, a kiszolgált obsitos katona, mely ország királyának lánya és ennek kedves, kotnyeles szolgálója, Kácsa oly nagyon vágynak férjhezmenni, hogy készek lelküket is eladni az ördögnek, ha fez szerez nekik megfelelő vőlegényt. E hlr gyorsan eljut a pokolba, és Belzebub megbízza egyik legügyesebb ördögét, Luciust, hogy e két lelket feltétlenül szerezze meg a pokol részére. Lucius fiatal vadász, majd herceg képében végzi feladatát, de közben megmutatkozik, hogy itt a földön egész sor más lélek is alkalmas lenne a pokol számára, így az ingadozó, embergyűlölő remete, vagy a vérszomjasnak hitt rabló Szarka Farka. A pokol két földi képviselője, a divatjamúlt eszközökkel dolgozó Omnibor és Karborund ördögök, egy elhagyott malomban ütötték fel tanyájukat és ezeknek Lucius magabiztosan állítja, hogy ó megmutatja, hogyan kell gyenge lelkeket megszerezni. Martin is az elhagyott malomba kerül és az ördögök nagy segédlettel, varázslataikkal, kártyajátékkal majd tűzzel-vassal igyekszenek őt levenni lábáról, de nem számítanak az emberi találékonysággal, bátorsággal és főleg a becsületes jó szívvel, melyen minden kísérletük megdoL így kerül ki Martin győztesen a harcból és így kap a hercegkisasszony vőlegényt, Kácsa pedig megtartja magának Martint, aki maga sem tudja, hogyan lesz vőlegénye a szókimondó és erélyes leányzónak. J. Mach parádés szereposztásban rendezte meg a filmet. A kiszolgált katonát J. Bek nagyszerűen alakítja. Nem hős, mint János vitéz, d;e józan paraszti észszel, jósággal és nyugalommal van megáldva. Csak úgy sugárzik belőle az optimizmus. A remete szerepében F. Smolik nemzeti művész remekel, Szarka Farka szerepében pedig J. Vojta érdemes művész. A Menelausz szerű pipogya királyt B. Záhorsky érdemes művész alakítja. A két fiatal és nagyon tehetséges női főszereplő A. Vránová — a királyleány és E. Klepáéová — Kácsa. Lucius, a modern ördög, J. Vinklár nem lehet jobb; szellemes, ravasz és erőszakos, de elsőrangú játékot produkálnak a kiét régimódi ördög megszemélyesítői S. Neumann érdemes művész és F. Filipovsky is. Amit ki kell emelni és ami jellemző a cseh filmeknél, az a maszklrozás tökéletessége. Az operatőr, a kitűnő J. Stellich érdemes művész, nyugodtan vehette fel a premier plánokat, nem vallott szégyent. Utoljára, de nem utolsósorban nagy elismerést érdemel Josef Lada nemzeti művész, a Svejk világhírű illusztrátora, ki mestermunkát végzett V. Dvorákkal együtt a díszleteket tervezésénél. SIMKO MARGIT Michelangelo Az olasz reneszánsz és egyben a világ egyik legnagyobb művészéről ,és ennek életműveiről mutat be a svájci filmprodukció egy minden mozzanatában kiváló dokumentációs filmet. Hála Curt Oertel rendező zseniális ötletének, a fűmben élő ember nem is szerepel — így a néző áhítatosan merülhet el a művészetek szinte fájdalmasan tökéletes voltában — és mégis elvonul előttünk a kor minden alakja, zsarnoki, de minden művészetet pártfogoló önkényurai, a mecénás pápák, Savonarola vak követői, kik máglyára vetnek minden műtárgyat, hogy nem sokkal később Savonarol árnak állítstínak máglyát, érezzük a háborúk dúlását, a nagy vajúdást, mely közben újjászületett a tudomány és művészet minden ága. E küzdelmekben gazdag kor egyik legteljesebb kifejezője Michelangelo Buonarotti. Nem tudjuk, mit csodáljunk jobban, márványba vésett gondolatait, vagy festményeinek tömegét, melyek a korát századokkal megelőző realista tudós és filozófus fölényéről tesznek tanúságot, építészeti remekeit vagy gyönyörű szonettjeit, formaerzékét vagy anatómiai tudását. Sohasem volt művész, akit ennyire zsarnokságában tartott volna géniusza, akaratának nincs is szerepe, a zseni oly erős benne, hogy arra kényszeríti, szünet nélkül alkosson. A film végigvezet a Medici palota belső termein, a pápák hatalmas síremlékei mellett a római szent Péter bazilika kupolájáig, ahol ma is hasonlíthatatlan szépségben ott látjuk az ötszáz évvel ezelőtt élt nagy művész alkotásait, kinek kezéből a 91 éves korában kihullott vésőt azóta sem tudta senki eredményesebben a Szépség megörökítésére felhasználni. A király és leánya A HÉT, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális, művészeti és irodalmi hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Bratislava, Mierové nám. 3—4, telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. telefon 261-04. Postafiók C-181. Kéziratot nem adunk vissza. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavállalat, Bratislava Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kés. előfizetési díi fél évre 39— Kös. egész évre 78—Kös. A-73144 Kabát Martin első találkozása Szarka Farkával