A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-14 / 15. szám
I ft L EZELŐTT... Stamitz és a mannheimi zenészek idegrendszere elsőnek, legkorábban fog itt fel valamit, ami Európa légkörében készül..." A Rajna mellett fekvő Mannheimben, Baden állam legnagyobb városában a 18. század negyvenes éveiben Karl Theodor palotagróf délnémetekből és csehekből állítja össze zenekarát. Csehországból, vagy amint akkor nevezték: Európa zeneakadémiájából ebben a korban sok zenész emigrál, nagyobb darab kenyeret remélve külföldön, ahol nem kell a zenésznek — mint odahaza — egyszemélyben lakájnak, borbélynak is lennie. Csak a hegedűnek élhet — és ezért áll Stamitz János Vencel a Havlickúv Brod-i születésű, cseh muzsikus a mannhemi palotagróf szolgálatába. Lázas munkába kezd, rövidesen a zenekar élére kerül. Újjászervezi a zenekart s mintha egyben Európa minden zenekarát újjászervezné. Nemcsak technikai újításról van itt szó, hanem annál sokkal többről: egy újfajta zenei gondolkodás nyílt meghirdetéséről. És ebben az újfajta zenei gondolkodásban a világ megérezte az új zene, a szerzemények új stílusának hangját. Mert Stamitz népi melodikájú muzsikája nemcsak tengerszem tudott lenni, de zuhatag is. ő az első zeneszerző, aki ismerve az egyes hangszerek „pszichológiáját", egy-egy zenei gondolatban végletes ellentéteket zsúfol. A hangszer, — már csak a bravúr s az izgalom kedvéért is, — négyszer változtat dinamikát három ütemen belül, — üvölt és suttog — egy mondatban! Ez a reform stílussá lesz és megindul útjára: Párizsból, Mannheimből — Bécs felé. Stamitz János Vencel azonban a bécsi klasszikusok — Haydn, Mozart, Beethoven — elismerő szavait, muzsikájuk világsikerét már nem élte meg. Negyven éves korában — kétszáz évvel ezelőtt — 1757. március 30-án anélkül, hogy élete nagy művét befejezhette volna, hogy élvezhette volna munkásságának gyümölcsét — örök nyugovóra hajtotta fejét. Mózsi Ferenc UOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJÍ fXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJQ /1 mewefé siíw JOHANNES R. BECHER Miért nevet a szivünk — kérditek? A hosszú-hosszú éjnek vége lett — Kis fény villant meg a nagy messzeségben — s aztán áttört éjen és sötéten. És egyre több lett, ragyogóbb a fény. Új nap virradt az éjszaka egén, csillogott, fénylett s az egész tájat bejárta az új időknek új ragyogása. Miért.nevet a szívünk — kérditek? Mert megmutatjuk most mindenkinek, hogy túlélve bút és sok keserveket szabadok, boldogok lehessetek. Ezért nevet a szívünk szabadon, — végre a népé minden hatalom. Nevet a szív, hogy ím, felszabadult, s nem kísért sötétség, nem kísért a mult. Fordította: Zólyomi Antal sajtóirodák még nem isnertették az indiai vávégjeges eredményeit, de : vannak jelentések, hogy aság 12 állama közül 10-ngresszusi Párt győzött, ponti parlament második b pártja az eddigi eredizerint a „függetlenekből" A kommunista pártnak ilyen sikerült pozícióit lémegszilárdítania, sőt mi élnyugat-indiai Kerala ál- a függetlenek 5 mandálegítségével — többséget i törvényhozó testületben. Kerala a szocializmusra szavazott Ezért a kommunista párt már megbízást is kapott a kormány megalakítására. A csaknem 14 millió lelket számláló Kerala dolgozói lelkesedéssel fogadták a kommunista párt szép győzelmét és annak méltatására hatalmas népgyüléseket rendeztek. Először történt meg India történelmében, hogy valamely állama élére a forradalmi munkásosztály élcsapata került. Az Indiai Kommunista Párt határozata megállapítja, hogy a Keralában megalakuló kormány nem kíván a központi kormánnyal öszszeütközésbe kerülni, de megvalósítja a földreformot, következetesen végrehajtja a mostani ötéves tervet, kiküszöböli a korrupciót és fő feladatának tekinti, hogy felemelje a nép anyagi és kulturális színvonalát. E célkitűzések őszinteségét egyébként még maga a „Manchester Guardian" című polgári lap sem vonja kétségbe. Uqyanakkor, amikor leszögezi, hogy Kerala India legműveltebb állama, hangsúlyozza: „A kommunisták jól tudják, hogy India szeme most rajtuk függ. Ezért első teendőjük valószínűlea а földreform végrehajtása és a korrupció kiirtása lesz." Valóban! Kerala kommunista kormányzatának tevékenységére egész India népe figyel s dolgozóinak százmilliói reményteljesen követik, miként csírázik ott a jobb jövő. A szocialista barátság útjelzői 'saságunk kormánykiil-Viliam Siroky minisztertésével baráti látogatást Népköztársaságban, itnamban, Koreában és ugatások során kormány -giink még szorosabbra o/cat a szét téphet etlen kapcsolatokat, melyek a a tábor országai közötti jellemzik. Különös figyelmei a csehszlovák és kiír saság kormányainak kötkozata, amely a legsúlyolítéli az imperialista agfondorlatait, támok igazságos küzdelmét atosítók ellen, erőteljesen a békés nemzetközi ködés politikáját, támo-Magyar Népköztársaság li munkás-paraszt kormáföldi reakció beavatkorletei ellen s kifejezésre juttatja, hogy mind Kína, mind Csehszlovákia segíteni fogja a magyar népet nehézségei leküzdésében. Ugyanebben az időszakban a nép': Magyarország kormány- és pártkii'dóttsége Moszkvában tett látogatást, ahol Kádár János miniszterelnök és N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke a Kremlben megtartott népgyűlésen megismertették Moszkva dolgozóinak képviselőit az októberi ellenforradalmat megelőző fejleményekkel, az októberi ellenforradalomból folyó tanulságokkal és a proletár nemzetköziségből folyó politikával, melyet Kardélj és Popovics elvtársak, Jugoszlávia Kommunista Szövetségének vezető egyéniségei heytelenül értékeltek. Bulganyin elvtárs leszögezte, hogy a mostani kormány Kádár János elvtárssal az élén a népi demokratikus Magyarország érdekeinek igazi szószólója. A bagdadi paktum új patrónust kap A bermudai értekezlet számos kérdésben okozott csalódást mind az USA-ban, mind Angliában. Ez olvasható ki a NÍW York Herald Tribune hírmagyarázataiból, melyek hangoztatják, hogy az „elvi egyetértés" helyett többet jelentettek volna a közös célokat szolgáló reális lépések. A londoni lapok azon siránkoznak, hogy Amerika nem volt hajlandó tárgyalni a Kína elleni kereskedelmi zárlat feloldásáról, viszont sok szó esett az atombomba-kísérletek folytatásáról. A konzervatív Timestől a labourists Daily Herald-ig csaknem mindéin Пар ellenszenvvel ír az atomfegyverekről, melyek felhasználása éppen Angliát sodorná halálos veszélybe. Ha még egyáltalán lehetne szó arról, hogy Anglia mégiscsak bizonyos „sikerekre" hivatkozzék, úgy ezt két irányban domboríthatná ki. Az USA elvben hozzájárult, hogy Angliának távvezénylésű lövedékeket bocsát rendelkezésére és hogy tevékenyen részt vesz a bagdadi paktum katonai bizottságában. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy formálisan csatlakozik a katonai tömbhöz — melynek tagjai Törökország, Irak, Irán, Pakisztán és Anglia — de lényegében már leszámítolja ezt a lehetőséget is. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy Amerika a Közel- és Közép-Keleten bekövetkezett új helyzet miatt szánta rá magát e lépésre és a paktumban döntő szerepet biztosít magának. Mindamellett Macmillan kormánya még annak az árán is, hogy Anglia már csak másodrendű vagy tán annál is rosszabb pozíciót tud betölteni, „szívesen" tessékelte be a paktumba az amerikaiakat. Reméld ugyanis, hogy így legalább vaíamennyire menti az angol imperialdz-' mus gazdasági és politikai érdekeit. 13