A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-07 / 14. szám

A bermudai találkozó Miközben Angliát hatalmas sztrájk­mozgalom rázza meg, amely már nemcsak a hajóépítő ipar 200.000 munkására, hanem a tötb mint 2 és félmillió tagot számláló gépipari szakszervezetek tagságára is kiter­jed, melyhez több százerenyi vas­utas is csatlakozni szándékozik, Mac Millan angol miniszterelnök Ber­mudán találkozik Eisenhowerrel, az Egyesült Államok elnökével. A háromnapos értekezleten, amely 23-án fejeződött be, több kényes és főleg pokolian nehéz probléma ke­rült megvitatásra. Elsősorban Anglia szeretné az amerikaiakkal való együttműködést megerősíteni. Ennek érdekében sor került „a bonyolult és veszélyes közép-keleti helyzet" megbeszélésére, továbbá „a korszerű védelem legjobb és legelfogadhatóbb módjának" tanulmányozására. Az északatlanti tömbben való részvétel ugyanis eoyre elviselhetetlenebb kö­telezettségeket ró a tagállamokra s nem utolsó sorban magára Angliá­ra. Ismeretes, hogy Anglia csak nem­régiben tett l.isérletet, hogy Nyugat-Németországban állomásozó hadere­jét lényegesebben csökkentse, amiről azonban Bonn hallani sem akart. Az­zal fenyegette meg Angliát, hogy ez esetben kivonja magát a párizsi szer­ződésekben vállalt kötelezettsége alól. Csak keserves alkudozások után vált lehetővé, hogy Anglia legalább valamennyire csökkentse nyugat-né­metországbeli haderejét. Persze ez a legkevésbé sem volt afféle békegesz­tus. Pusztán a korszerű fegyverke­zés előmozdításának gondolata su­gallta. Anglia szeretné külkereskedelmi kapcsolatait kifejleszteni Kínával, amellyel az Egyesült Államok válto­zatlanul hadilábon áll. Nem kétséges, hogy a tárgyalások során sok figyel­met szenteltek az Euratom (Atom­közösség), a „közös vámterület" és a nyugat-keleti viszony kérdésének is. Ahány probléma — annyi mély el­lentét. Aligha lehet vitás, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy az állandó perpatvarok súlyo­san elmérgesedjenek. Hiszen Anglia nem jelentéktelen tényező az észak­atlanti tömbön belül, de a baráti együttműködésnek is megvannak a maga határai: Amerika imperialistái, olajmágnásai nem hajlandók lemon­dani közép-keleti aspirációikról, me­lyek a legjobb esetben is csak a sze­gény rokon szerepére kárhoztatják Angliát. Ugyanez áll az afrikai or­szágokra is, ahol Nixon jár szaglá­szó körúton. Talán még az angol­kínai kereskedelmi kapcsolatok bő­vítése tekintetében mutatkoznak leg­inkább bizonyos esélyek, esetleg egy kölcsön szempontjából, amely annál időszerűbb, mert Anglia komoly gaz­dasági nehézségekkel küzd. Jellemző, hogy maguk a nyugati lapok is elég borúlátók és pl. a Le Monde sem bízik az együttműködés igazi elmélyítésében. Afféle családi összejövetelről beszél, ahol azonban a nézeteltéréseket és ellentéteket még a legmézes-mázosabb szavak sem tudják elkendőzni. A magyar nép tize Leszerelünk ? A londoni Lancaster House március 18 óta ismét fontos tanácskozások színhelye lett. Mint egy évvel azelőtt,­most is az ENSZ leszerelési albizott­sága folytatja benne tárgyalásait. Jónéhány javaslat Áekszik az al­bizottság előtt. Közülük kétségtele­nül a Szovjetunió múlt év novem­ber 17-i tervezete biztosíthatná a legtermékenyebb talajt olyan meg­egyezés számára, amely számot vet mind a nagyhatalmak, mind a többi államok érdekeivel s valóban biztató távlatot nyitna a világbéke megszi­lárdítására. Mit javasol lényegében ez a terve­zet? Ajánlja, hogy az USA, Kína, Anglia és Franciaország két éven belül két időszakban csökkentsék hadseregük létszámát: az első három nagyhatalom egyenként 1—1.5 millió főre, míg Anglia és Franciaország 650.000 emberre. A többi államok nagyságukhoz mérten 150.000— 200.000 főre szállítanák le állomá­nyukat. A tervezet javasolja a nuk­leáris fegyverek gyártásának és al­kalmazásának betiltását, az atom- és bidrogénbomba-készletek megsemmi­sítését s első lépésként kéri az atom­fegyverekkel valő kísérletezések be­szüntetését, Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország egy­harmadával csökkentenék Németor­szág területén álló fegyveres erőiket. éspedig a múlt év végéhez képést. Az összes atomanyagokat kizárólag békés célra használnák fel. Megfele­lő intézkedések révén gondoskodná­nak a más államok területén levő összes katonai támaszpontok meg­szüntetéséről. A szovjet tervezet el­lenőrző kirendeltségeket javasol, melyek kölcsönösségi alapon á vasúti csomópontokon, fő útvonalakon és repülőtereken működnének. Megálla­podást lehetne szerinte kötni a légi fényképezés tekintetében is, amely 800—800 kilométer mélységű terület­re vonatkozna az északatlanti tömb és a varsói szerződés tagállamainak határától. Végül pedig azt ajánlja, hogy létesítsenek Európában olyan fegyverzet-korlátozási övezetet, amely Németország mindkét részét és a vele szomszédos államokat foglalná ma­gában. Az övezethez tartozó államok kötelezettséget vállalnának, hogy tar­tózkodnak az erőszak alkalmazásá­tól. A Szovjetunió leszerelési terve­zetének legutóbbi pontjai közvetlenül érintik államunkat. Megvalósításuk esetén békeszerető népünk megszaba­dulna a nyugatnémet imperializmus részéről fenyegető háborús veszély­től, a fegyverkezési terhek lényeges részétől és az eddiginél nagyobb mér­tékben szentelhetné erejét a szocia­lista országépítés nagyszerű munká­jának. Ugyanekkor a tervezet elfoga­dása hatalmas hozzájárulás volna a világbéke ügyéhez. Szirt Immár tizenkét esztendeje annak, hogy Magyarország földje megtisz­tult a fasizmus gyilkos haderejétől, az igába vert magyar nép meg­szabadult a horogkereszt és a ma­gyar fasizmus rémuralmától, az or­szág pedig elnyerte függetlenségét. Az a hatalmas véráldozat, amelyet a Szovjetunió népe, a szovjet hadse­reg Magyarország felszabadításáért hozott, el nem múló hálára kötelez­te a magyar népet, — azt a népet, amelyet elvakult urai és elnyomói a Szovjetunió ellen küldtek harcba. A felszabadulás tényének jelentősé­ge azonban nemcsak abban nyilvá­nult meg, hogy a szovjet hadsereg széttörte a nép szolgaságának bi­lincseit, megszüntette a fasiszta el­nyomást, majd a szovjet nép néhány rövid év alatt segített szétzúzni az országban a kapitalizmus gazdasági rendszerét. A fasizmus és a bérrab­szolgaság alóli felszabadulással egyidőben megkezdődött az ország iparának kiépítése, az elhanyagolt mezőgazdaság felvirágoztatása, de a testi és lelki nyomorúság sok bajá­nak felszámolása is. Amikor tizenkét esztendővel ez­előtt a nép feljött a pincékből, egy része visszatért a frontokról és a koncentrációs táborokból, mindjárt meg kellett éreznie, hogy új élet virradt fel. Az ország nyugati ré­szében még folyt az öldöklő harc, amikor az élelem nélkül álló, éhező Budapestre szovjet katonai teher­autók hozták az első kenyeret és a tavasz első napjaiban ezer és ezer szovjet katona fogta meg az eke szarvát, hogy a magyar parasztnak segítsen felszátani a véráztatta ma­gyar földet. A Dunába omlasztott hidak, gé­peiktől megfosztott gyárak, lerom­bolt kórházak,, iskolák és templomok jelezték a végső vereségre ítélt, de még védekező fasizmus hátrálását, nyugatra elhurcolt ellenállók holt­testei szegélyezték az utakat, ezer sebből vérzett az egész ország, amely megváltásra várt. És a nép ocsúdott és kezdett talpra állani, immár bi­lincseitől megszabadultan belefogott a teremtő munkába, hogy két ha­talmas erőt tudott az oldalán. A Szovjetunió és népe, a felszabadító szovjet hadsereg volt az első erő, a második pedig a Magyar Kommu­nista Párt. Aki 1945-ben magyar földön járt és látta a romokban heverő Budapestet, majd évek múlva újból alkalma nyílott Magyarorszá­got meglátogatni, valósággal cso­dákat regisztrálhatott. Nemcsak a romok tűntek el, a gyárak kezdték meg újra te épültek fel, megváltozott Tagadhatai segítsége m ebben a pá nép élére ál javára fordí jól sáfárkod: lyesen élni természetese feladatnak, és hibák néll győző inunké ság meggyi termelöszöve kollektív mi lent, örökre visszacsinálói bárók és üi nek. Nehezei munka volt el kellett ti tendős Hortl ben megülep cialista életn lett nevelni a két világh még polgári sem kaphatói Tizenkét e gyarország koldus hazá. náci hódítók vid évek alal ták vezetésé segítségével utat megten világ legszab válhatott. Isi a nyugati ir godott bele ab is tért vesz múlt év okté gozó nép bél megakasztott vad örvénye felszámolásáv Ismeretes eb év novembere sietett a vars és a proletá írében a mai ségére, hogy madását levi imperializmus indított meré nak sok áld olyan, aki í idegen érdek ta, hogy cs; fel arra, hot visszavegyék a gyárakat, г kat. Ismerete rágalommal tonákat, azo! 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom