A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-07 / 14. szám

A bermudai találkozó Miközben Angliát hatalmas sztrájkmozgalom rázza meg, amely már nemcsak a hajóépítő ipar 200.000 munkására, hanem a tötb mint 2 és félmillió tagot számláló gépipari szakszervezetek tagságára is kiterjed, melyhez több százerenyi vasutas is csatlakozni szándékozik, Mac Millan angol miniszterelnök Bermudán találkozik Eisenhowerrel, az Egyesült Államok elnökével. A háromnapos értekezleten, amely 23-án fejeződött be, több kényes és főleg pokolian nehéz probléma került megvitatásra. Elsősorban Anglia szeretné az amerikaiakkal való együttműködést megerősíteni. Ennek érdekében sor került „a bonyolult és veszélyes közép-keleti helyzet" megbeszélésére, továbbá „a korszerű védelem legjobb és legelfogadhatóbb módjának" tanulmányozására. Az északatlanti tömbben való részvétel ugyanis eoyre elviselhetetlenebb kötelezettségeket ró a tagállamokra s nem utolsó sorban magára Angliára. Ismeretes, hogy Anglia csak nemrégiben tett l.isérletet, hogy Nyugat-Németországban állomásozó haderejét lényegesebben csökkentse, amiről azonban Bonn hallani sem akart. Azzal fenyegette meg Angliát, hogy ez esetben kivonja magát a párizsi szerződésekben vállalt kötelezettsége alól. Csak keserves alkudozások után vált lehetővé, hogy Anglia legalább valamennyire csökkentse nyugat-németországbeli haderejét. Persze ez a legkevésbé sem volt afféle békegesztus. Pusztán a korszerű fegyverkezés előmozdításának gondolata sugallta. Anglia szeretné külkereskedelmi kapcsolatait kifejleszteni Kínával, amellyel az Egyesült Államok változatlanul hadilábon áll. Nem kétséges, hogy a tárgyalások során sok figyelmet szenteltek az Euratom (Atomközösség), a „közös vámterület" és a nyugat-keleti viszony kérdésének is. Ahány probléma — annyi mély ellentét. Aligha lehet vitás, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy az állandó perpatvarok súlyosan elmérgesedjenek. Hiszen Anglia nem jelentéktelen tényező az északatlanti tömbön belül, de a baráti együttműködésnek is megvannak a maga határai: Amerika imperialistái, olajmágnásai nem hajlandók lemondani közép-keleti aspirációikról, melyek a legjobb esetben is csak a szegény rokon szerepére kárhoztatják Angliát. Ugyanez áll az afrikai országokra is, ahol Nixon jár szaglászó körúton. Talán még az angolkínai kereskedelmi kapcsolatok bővítése tekintetében mutatkoznak leginkább bizonyos esélyek, esetleg egy kölcsön szempontjából, amely annál időszerűbb, mert Anglia komoly gazdasági nehézségekkel küzd. Jellemző, hogy maguk a nyugati lapok is elég borúlátók és pl. a Le Monde sem bízik az együttműködés igazi elmélyítésében. Afféle családi összejövetelről beszél, ahol azonban a nézeteltéréseket és ellentéteket még a legmézes-mázosabb szavak sem tudják elkendőzni. A magyar nép tize Leszerelünk ? A londoni Lancaster House március 18 óta ismét fontos tanácskozások színhelye lett. Mint egy évvel azelőtt,most is az ENSZ leszerelési albizottsága folytatja benne tárgyalásait. Jónéhány javaslat Áekszik az albizottság előtt. Közülük kétségtelenül a Szovjetunió múlt év november 17-i tervezete biztosíthatná a legtermékenyebb talajt olyan megegyezés számára, amely számot vet mind a nagyhatalmak, mind a többi államok érdekeivel s valóban biztató távlatot nyitna a világbéke megszilárdítására. Mit javasol lényegében ez a tervezet? Ajánlja, hogy az USA, Kína, Anglia és Franciaország két éven belül két időszakban csökkentsék hadseregük létszámát: az első három nagyhatalom egyenként 1—1.5 millió főre, míg Anglia és Franciaország 650.000 emberre. A többi államok nagyságukhoz mérten 150.000— 200.000 főre szállítanák le állományukat. A tervezet javasolja a nukleáris fegyverek gyártásának és alkalmazásának betiltását, az atom- és bidrogénbomba-készletek megsemmisítését s első lépésként kéri az atomfegyverekkel valő kísérletezések beszüntetését, Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország egyharmadával csökkentenék Németország területén álló fegyveres erőiket. éspedig a múlt év végéhez képést. Az összes atomanyagokat kizárólag békés célra használnák fel. Megfelelő intézkedések révén gondoskodnának a más államok területén levő összes katonai támaszpontok megszüntetéséről. A szovjet tervezet ellenőrző kirendeltségeket javasol, melyek kölcsönösségi alapon á vasúti csomópontokon, fő útvonalakon és repülőtereken működnének. Megállapodást lehetne szerinte kötni a légi fényképezés tekintetében is, amely 800—800 kilométer mélységű területre vonatkozna az északatlanti tömb és a varsói szerződés tagállamainak határától. Végül pedig azt ajánlja, hogy létesítsenek Európában olyan fegyverzet-korlátozási övezetet, amely Németország mindkét részét és a vele szomszédos államokat foglalná magában. Az övezethez tartozó államok kötelezettséget vállalnának, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától. A Szovjetunió leszerelési tervezetének legutóbbi pontjai közvetlenül érintik államunkat. Megvalósításuk esetén békeszerető népünk megszabadulna a nyugatnémet imperializmus részéről fenyegető háborús veszélytől, a fegyverkezési terhek lényeges részétől és az eddiginél nagyobb mértékben szentelhetné erejét a szocialista országépítés nagyszerű munkájának. Ugyanekkor a tervezet elfogadása hatalmas hozzájárulás volna a világbéke ügyéhez. Szirt Immár tizenkét esztendeje annak, hogy Magyarország földje megtisztult a fasizmus gyilkos haderejétől, az igába vert magyar nép megszabadult a horogkereszt és a magyar fasizmus rémuralmától, az ország pedig elnyerte függetlenségét. Az a hatalmas véráldozat, amelyet a Szovjetunió népe, a szovjet hadsereg Magyarország felszabadításáért hozott, el nem múló hálára kötelezte a magyar népet, — azt a népet, amelyet elvakult urai és elnyomói a Szovjetunió ellen küldtek harcba. A felszabadulás tényének jelentősége azonban nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a szovjet hadsereg széttörte a nép szolgaságának bilincseit, megszüntette a fasiszta elnyomást, majd a szovjet nép néhány rövid év alatt segített szétzúzni az országban a kapitalizmus gazdasági rendszerét. A fasizmus és a bérrabszolgaság alóli felszabadulással egyidőben megkezdődött az ország iparának kiépítése, az elhanyagolt mezőgazdaság felvirágoztatása, de a testi és lelki nyomorúság sok bajának felszámolása is. Amikor tizenkét esztendővel ezelőtt a nép feljött a pincékből, egy része visszatért a frontokról és a koncentrációs táborokból, mindjárt meg kellett éreznie, hogy új élet virradt fel. Az ország nyugati részében még folyt az öldöklő harc, amikor az élelem nélkül álló, éhező Budapestre szovjet katonai teherautók hozták az első kenyeret és a tavasz első napjaiban ezer és ezer szovjet katona fogta meg az eke szarvát, hogy a magyar parasztnak segítsen felszátani a véráztatta magyar földet. A Dunába omlasztott hidak, gépeiktől megfosztott gyárak, lerombolt kórházak,, iskolák és templomok jelezték a végső vereségre ítélt, de még védekező fasizmus hátrálását, nyugatra elhurcolt ellenállók holttestei szegélyezték az utakat, ezer sebből vérzett az egész ország, amely megváltásra várt. És a nép ocsúdott és kezdett talpra állani, immár bilincseitől megszabadultan belefogott a teremtő munkába, hogy két hatalmas erőt tudott az oldalán. A Szovjetunió és népe, a felszabadító szovjet hadsereg volt az első erő, a második pedig a Magyar Kommunista Párt. Aki 1945-ben magyar földön járt és látta a romokban heverő Budapestet, majd évek múlva újból alkalma nyílott Magyarországot meglátogatni, valósággal csodákat regisztrálhatott. Nemcsak a romok tűntek el, a gyárak kezdték meg újra te épültek fel, megváltozott Tagadhatai segítsége m ebben a pá nép élére ál javára fordí jól sáfárkod: lyesen élni természetese feladatnak, és hibák néll győző inunké ság meggyi termelöszöve kollektív mi lent, örökre visszacsinálói bárók és üi nek. Nehezei munka volt el kellett ti tendős Hortl ben megülep cialista életn lett nevelni a két világh még polgári sem kaphatói Tizenkét e gyarország koldus hazá. náci hódítók vid évek alal ták vezetésé segítségével utat megten világ legszab válhatott. Isi a nyugati ir godott bele ab is tért vesz múlt év okté gozó nép bél megakasztott vad örvénye felszámolásáv Ismeretes eb év novembere sietett a vars és a proletá írében a mai ségére, hogy madását levi imperializmus indított meré nak sok áld olyan, aki í idegen érdek ta, hogy cs; fel arra, hot visszavegyék a gyárakat, г kat. Ismerete rágalommal tonákat, azo! 12