A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

Édes anyanyelvünk Olvasás közben Az irodalom művelése mindig nagy felelősséggel járt, de még nagyobb a felelőssége a népi demokrácia eszméit terjesztő irodalom munkásának, mert a szépség minden faját úgy kell ábrázolnia, hogy a nép legszélesebb rétegei is necsak megértsék, hanem teljes mértékben élvezhessék is. Természetesen a nyelvi értékek szempontja is nagy felelősséget ró az irodalomra, hiszen elsősorban olvasmányainkból szerezzük meg szókincsünk legnagyobb részét, belőlük tanuljuk meg nyelvünk írott és íratlan törvényeit. „Kapás karbatett kézzel állt a gép mellett," így kezdi az író egyik novelláját, majd valamivel később ezt mondja: „Benn ül az irodán." Hát bizony az ilyen beszéd jő lehet Bugacfalván, de nem jó az irodalomban. A kapás szó a kapa főnévnek -s képzős származéka, tehát éppen olyan melléknév, nflnt pl. a véres és pontos. Lehet ugyan a szónak főnévi értelme is, s ekkor a kapás ember jelentésében használjuk, ezt a jelentését azonban csak tapadás útján kapta, vagyis úgy, hogy a jelző magába foglalta a jelzett szó értelmét is. így lett a tokaji szó jelentése: tokaji bor, így lett a hálószobából az egyszerű háló és így lett a kapás emberből az egyszerű kapás. Ha az író az értelem kiegészítése érdekében ezt írta volna: Kapás elvtárs, esetleg Kapás József, nem Tett volna semmi baj a megértéssel. De az író másik mondatában is értelmi hasadás van: benn az irodán, így mondja. A benn is, az irodán is a hol kérdésre felelő helyhatározó. De nem minden hol kérdésre felelő helyhatározó egyforma, mert az egyik ún. belviszonyt, a másik pedig külviszonyt jelöl. A benn azt fejezi ki, hogy valaminek a belsejében, benne történik, van valami, az irodán szó -n ragja azonban már a kúlviszony kifejezésére való rag és azt mondja meg, minek a felszínén, tetején történik valami. A határozó még azt is kifejezheti, hogy valami valaminek a közelében, valami mellett történik (-nál). Ezt a hármasságot nemcsak a magyar nyelv jelöli meg, hanem a velünk rokon nyelvek nagy többségi* is, nyelvünknek ehhez az ősi örökségéhez tehát az írónak is ragaszkodnia kell. Még csodálatosabb ugyanezen író müvének egy másik fejezete. Ebben elmondja, hogy az orvos meglátogatta egyik betegét, Keményt, tudtára adte, hogy operációval meg tudják menteni. Aztán szószerint ezt mondja az író: „Azután aprólékosan megmagyarázta, hol tart Kemény betegsége, mit kell tenniök, hogy a műtétet elvégezhessék. ^ Kemény közben nézte korán őszülő, ritkuló hajú koponyáját, egymáshoz kissé közelálló, jóakaratú szemeit, nyugodt vonásait. Anélkül, hogy tudott volna a főorvosi értekezletről, megérezte azt a fontos változást, mely a háttérben történt." Az idézett sorokból kiderül, hogy Kemény a saját koponyáját nézte, ez pedig éppen olyan csoda, mint mikor az egyszeri káplár a lábemelést gyakoroltatta bakáival, s az egyik a bal lábát emelte fel, mikor a jobbat kellett volna, s az oldalt álló káplár egymás mellett két lábat látott emelkedni, s ezért azon méltatlankodott, minek emeli fel a baka egyszerre mind a két lábát. Ilyesféle csoda történhetett ezzel a Kemény nevű emberrel is, mikor anélkül, hogy tükörbe nézett volna, bámulta a saját koponyáját és mindazt, amit az író felsorol. Jól tudjuk, hogy a mondat az emberi tudattartalomnak nyelvi kifejezése s hogy az összképzetet alkotó képzetek mindegyikének sokszor nincs szüksége nyelvi kifejezésre, mert pótolja őket az ún. nyelvi mező, vagyis, a mondatbeli összefügges. Ha pl. ezt kérdezik tőlem: Átadtad a levelet? — így felelek: At. — Most egyetlen szó, az igekötő pótolja az egész mondatot. A fenti idézetben azonban semmi sem pótolja a mondatból hiányzó birtokos jelzőt, ezt a szót tehát meg kell nevezni, és így rögtön világos lesz a mondát értelme: Kemény nézte az orvos őszülő ... koponyáját. Egy másik jó nevű irónk regénye is jobban hatna a közönségre, ha a nyelvi helyesség törvényeire több gondot fordított volna. Már előbb kifogásoltuk a benn az irodán kifejezést. No, ez a másik író számtalanszor mondja: városon szolgál, egyet közülük városon rejtegettünk, felkeresték Ráczot városon ..., pedig az ilyen esetekben csak a városban kifejezés volna helyénvaló. — „Mennyen maga girhes, a szeme világába!" — mondja az író. Nem tudjuk, miért választotta el a girhes szót a mondat többi részétől, ha az állítmány után nem tett vesszőt, de még sokkal érthetetlenebb előttünk az, hagyan mehet valaki a saját szeme világába! Másutt ezt mondja az író: Hadonászott a kezével. De hát mivel hadonásszon a szerencsétlen ember, mikor csak a kezével tud hadonászni? A lábával az ember legfeljebb rugdalózhat. — „Elfújta a kezében lóbált lámpást," mondja másutt az emberünk. De hát van-e olyan kicsi petróleum- vagy másféle lámíJSsa ennek a világnak, amelyet az ember a kezében lóbálhat? A magyar lóbál valamit, de mivel semmi mással nem szoktunk valamit lóbálni, csak a kezünkkel, ezt külön megmondani nem szoktuk, az ilyen beszéd tehát szószaporítás. Az ilyen székelyes szórend is ellenkezik az irodalmi nyelvhasználattal: Arca fokozatosan derült fel (felderült); felesége ép, erős, csattan ki az egészségtől (kicsattan); a városi munkás szavai mélyén vésődtek a lelkébe (mélyen a lelkébe vésődtek). Az írónak sokkal több szabadsága van, mint más közönséges halandónak, mindent azonban neki sem szabad tennie. Nem szabad pl. azt állítania, hogy a gazdák udvaraikról lesték, mi történik, mert ha a gazdának több udvara volt is, egyszerre nem leshetett valamennyiből... A nyelvi gondosság egyik legszebb ékessége minden irodalmi munkának. Orbán Gábor SZERKESZTŐI ÜZENETEK KAMRADA VILMOS, NEGYED. Miért csodálkoztok című. verse ügyes próbálkozás, de nem üti meg a közölhetőség mértékét. Olvasson sokat, főleg verseket. NAGY LAJOS, NEPORADZA. Oj korszak hajnalán című kétségkívül érdekes tanulmány-próbálkozása szaklapba kívánkozik, azonban ott is gondosabb kidolgozást, eredetibb fejtegetést igényel. A Hét sajnos nem használhatja. Próbálkozzék egyebütt. KOVÁCS ISTVÁN, SAJÓGÖMÖR. Versei: Boldog bizakodás, Temetőben, Faluvégén, Éjjeli utazás kedves, hangulatos írások. Alkalomadtán valamelyiket leközöljük. SÁNDOR KÁROLY, PRÁGA. Dalt termő mezőkön járok című verse határozott fejlődést mutat. Próbálkozzék továbbra is. EGY FALUSI OLVASÓ. Levelét átadtuk a címzettnek, <2/. Otbán Gábor egyetemi tanárnak. R. E., KASSA. Versei hangulatos, de mérsékelt sikerű próbálkozások. Nagy hibájuk az egyenetlenség. Néhány szép sort a szó szoros értelmében agyonüt egy-egy értelmetlen: Az estvéli csöndben hangodat hallom, a csillagok közt szemed keresem ... ...sétálnak ugyan, de csak kevesen. Nem szabad egy szépnek tünő rím összecsengés kedvéért feláldozni az értelmet! Ugyancsak komoly hibába esik azáltal, hogy verset szándékozván alkotni, prózátЩ-. Íme: A rügy csak gyümölcsben lesz éretté, A gondolat csak tettben éretté. Azért, ha eszmédben nincs tettrekészség, Már meghalt, midőn megszületett. A jó gondolat a zavaros és prózai megformálásban teljesen elvész. Fordítson jóval több műgondot érzéseinek és gondolatainak valóban • poétikus megformálására. CHARLIE CHAPLIN új filmje, az „Egy király New Yorkban" befejezése után, a harminc évvel ezelőtt készített „Cirkusz" című filmjének új változatát szándékszik vászonra vinni. Üj BALETTET mutattak be nemrégiben a leningrádi opera- és balettszínházban. A Kék Duna című üj balett zenéjét Johann Strauss műveiből állították össze. A LONDONI PHOENIX HOUSE könyvkiadó My dear Dorothea címmel megjelenteti Bemard Shaw eddig közzé nem tett „jő tanácsait", amelyek „lelkileg érett" nőknek szőlnak. A „jő tanácsok" külön érdekessége, hogy Shaw 20 éves korában írta őket. „ÄDÄM" ÉS „ÉVA" lesz az első két svédországi atomközpont neve. Az atomközpontok 1963-ban kezdik meg működésüket. VILÄGlTÖ SZEMÜVEGET készítenek a Német Demokratikus Köztársaságban. A szemüveg két felső szélére zseblámpaelemmel táplált apró villanykörtét építettek be. Az ilyen világító szemüveggel kényelmesen lehet például este ágyban olvasni, vagy sötét helyen dolgozni.