A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1956-12-23 / 4. szám

NEM LESZ BOSZORKÁNYÉGETÉS AKOLIBÁN Látogatás a pozsonyi Barrandovon A ■rs Kolibán nem volt boszorkányégetés és nem is lesz. Erről különben is meggyőződ­het a mozilátogató közönség részben a po­zsonyi múzeumban (mér ami a múltat illeti), részben pedig a jelenleg készülő szlovák szatirikus színes film „Az utolsó boszor­kány” bemutató előadásán. A csehszlovák Állami Film koilibai műter­meinek egyikében felépült középkori bolt­íves kocsma tölgyfaasztalánál üldögélek. Szemben velem Krajčovič elvtárs, a film fiatal építésze. Az agyagkorsók, kristálypo­­harak és cinkancsók üresek, kihalt a ven­déglátó terem és az interieurt magasról megvilágító fényszórók is behunyták ma néhányszáz kilowattos szemüket. A felve­vőgép álmosan ásít és a tetőn egyhangúan dobol az eső. Ma nem filmeznek. Krajčo ­vič elvtárs a jelek szerint nem szívleli az újságírókat. De nincs más választása, reá bíztak, így lassan belemelegedve felelget. Ez a remekbe szabott Interieur az ő müve, az ő tervei alapján,, az ő közreműködésével épült, A fiatal építész ízlése válogatta ösz­­sze a korszerű kellékeket, bútorokat, mo­zsárágyúkat, értékes gyertyatartókat, fa­fel a film alkotógárdája a fel­adat megoldására. Budapestre is elmentek áttanulmányozni az ott levő volt nagyszombati Páz­mány egyetem irattárát, hogy a film hiteles korképet adjon. Mert a film meséje Nagyszombatban játszódik a XVI!. század máso­dik felében. Az elöljáróság meg­bízza az ismert festőt, hogy fesse meg Szent Júlia arcképét. A modell a városblró szép, de kikapós felesége, az egyetem rektorának a kedvese. A művész megfesti a képet, ám a már kész festmény ráébreszti téve­désére. Ez az asszony nehi lehet Szent Júlia. Üj megoldást ke­res és Júlia, a fiatal molnár­leány személyében megtalálja a modellt. A kép elkészül. A mű­vész azonban nem Is sejti, hogy modelljének anyját boszotikány­­ként elégették. A kész képet átadja megrendelőinek. A rektor szolgája, a volt városi hóhér Készül egy tóparti felvétel felismeri Júliában a volt boszor­kány leányát és kitör a botrány. A felbujtatott csőcselék végez­ni akar a leánnyal. Tervüket ke­resztezik a diákok, akik soha­sem hagyták elveszejteni a szép lányokat és minden jóra fordul. Már amint az egy szatirikus filmjátékban lehetséges. A film­ről, amely egyben harc a babo­nák ellen, még annyit, hogy ben­ne M. Huba, F. Díbarbora, F. Machata és M. Prechovská mel­lett, egy új tehetséges és elbá­­jolóan szép színésznő mutatko­zik be a közönségnek, a fiatal Zollneirová, aki Júliát, a1 szép molnárleányt alakítja. Az utolsó boszorkánnyal egy­idejűleg még egy szatirikus film A festő és modellje film, ha a viszonyok megengedik, közös csehszlovák-jugoszláv produkció lesz. Má­sodikként a „Hegyeken, völgyekben" című partizánfilmet kezdik forgatni V. Mináč szcenáriuma alapján, míg a harmadik J. Kalinčiak Restauráció című regényének filmváltozata. A filmgyártás mai módszere sajnos nem nyújt biztosítékot, hogy nem ismétlődnek meg a múlt hibái. Úgy hisszük, hogy egy művészi tanács komoly segítségére lehetne a szakembe­reknek munkájában, bírálattal és tanács­csal, mert feltétlen emelni kell a szlovák filmnek művészi színvonalát. —si — szobrdkat és díszeket, edényeket, fegyve­reket és ruhákat. Szlovákia majd minden múzeuma elküldte ide féltve őrzött régi emlékeit. Lőcse, Besztercebánya, Kézsmárk és Vöröskő, Körmöcbánya és Krasznahor­­ka... Rátérünk a filmre, a boszorkányra, akiről nem hiszem, hogy az „utolsó”. Krajčovič elvtárs megemlíti, milyen gonddal készült Az „erény" csőszei készül P. Karvaš szlovák író három novellájából. A film címe: Az ördög nem alszik, főszerepeit J. Króner, államdíjas, I. Krivo­­sudský és mások játsszák. Az újságíró azonban, ha már esőben és sárban kimegy a Ko­­libára, ne elégedjék meg so­vány zsákmánnyal. — Éppen ezért erősen igénybe veszem Másár elvtárs, a gyártás vezető­je Idejét, hogy megtudjak egyet - mást a Koliba múltjáról, jelené­ről és jövőjéről. A múlt elég tarka. Az új műtermék (I. és II.) 1955-ban készültek el, prágai szakemberek segítségével. Az első film, ami itt készült a Pén­tek, tizenharmadika című film­szatíra volt. Az ilyen nagy műtermek he­lyes kihasználása gonddal jár, — mondja Mäsár elvtárs, — a múltban nem is voltak százszá­zalékosan kihasználva. Teljes gőzzel csupán 1956 áprilisától dolgozunk... Megtudom, hogy a már emlí­tett két film befejeztével, 1957- ben még további három film ké­szül. A Negyvennégy, mely az első világháború alatt, Kraguje­­vácon fellázadt és kivégzett 44 szlovák katonáról szól. Ez a A korcsmajelenet Jelenet „Az ördög nem alszik” című új szlovák filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom