A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1956-12-16 / 3. szám

mne áťz ELLEN II. SZÁMOK ÉS TEENDŐK Gazdasági életünk eredmé­nyeit általában bizonyos idő­szakokon belül vizsgáljuk. Az ' így nyert mutatószámokat az­tán összehasonlítjuk a korábbi időszakok állapotával vagy a jövőre tervezett eredmények­kel. Utóbbi időben a kétéves terv, vagy méginkább az első ötéves terv eredményeivel di­csekszünk mások és magunk előtt. Ha azonban az iszákos­­ság elleni harc eredményeit nézzük Skála tanársegéd sta­tisztikája tükrében, akkor nincs mivel büszkélkednünk. Elszomorító számokat mutat ez a statisztika. Az állami be­vételek között a szeszfogyasz­tás tizenhat százalék növeke­déssel szerepel. Ez első pilla­natra kedvező eredménynek látszik: több bevételből több hasznos kiadást lehet fedezni. Nézzük azonban az érem má­sik oldalát. Az ötéves terv alatt húsz százalékkal emel­kedett a túlzott szeszfogyasz­tásból eredő és halállal végző­dő májmegbetegedések száma. A balesetek száma harmincöt százalékkal, a bűntetteké je­lentősen meg.növekede tt, a vá­lások száma pedig majdnem megkétszereződött. A halálese­tek, a bűnözés, a válások pénz­ben nehezen kifejezhető károk, de balesetek anyagi részét pon­tosan ki kellene mutatni. Ha egy gépkocsivezető megiszik két korsó sört két féldeci rum­mal, azt a kereskedelem pon­tosan feljegyzi az utolsó fillé­rig. A könyvelés és a statisz­tika csatornáin ez a tétel be­kerül az állami költségvetés mérlegébe is. Ha azonban ugyanaz a sofőr a szesz hatá­sára nekimegy egy másik ko­csinak és két kioltott ember­életen felül ötvenezer korona kárt is okoz, azt sehol se|m jegyzik fel külön rovatba, az elsikkad a többi szükséges ja­vítás vagy beruházás tételei között! Franciaországban, úgy­látszik, kíváncsiabbak ezekre a számokra. Vámosi doktor az alkohol elleni konferencián Konstantinápolyban azt hallot­ta, hogy a szeszárusításból be­folyt ötvenhárom milliárd frankkal szemben az iszákosok által okozott károk értéke há­romszor annyit, százötvenkét milliárdot tesz ki. Ehhez járul még hatmillió munkanap kie­sése. Ha nálunk valamivel ke­vesebb is a szeszfogyasztás, mint Franciaországban, viszont többnyire töményebb formában történik és így valószínűleg ez az arány nálunk sem jobb. Ezért nagyon téved az, aki az alkoholfogyasztás növeke­dését úgy veszi, mint az élet­színvonal emelkedésének biz­tos jelét. Igaz, hogy 1937-ben az alkoholfogyasztás nálunk negyven százalékkal alacso­nyabb volt a mainál, viszont 1910-ben még a mostaninál is magasabb volt. Ki akarja azon­ban azt állítani, hogy 1910-ben magasabb volt az életszínvonal, mint ma? Ennek éppen ellen­kezőjét mutatja a dán és hol­land példa. Ott a legnagyobb szeszfogyasztást 1850-ben mu­tatták ki; azóta állandóan csökken. Higgye el a legfana­tikusabb szeszpárti is, hogy a műveltség ezekben az orszá­gokban nem csökkent az alko­holfogyasztással ! Még megdöbbentőbbek azok a számok, amelyek arról be­szélnek, hogy a nemi betegsé­gek háromnegyed részét sze­szes állapotban „szerzik”. Ér­dekes a törvényszékeknek az a megállapítása, hogy a fiatal­korú bűnözőknek csaknem fele olyan családból származik, ahol a szülők isznak. A szellemileg fejletlen és születésüktől fog­va nyomorék gyermekek szin­tén az ilyen családokból kerül­nek leginkább a különböző gyógyintézetekbe. _ A forgalmi baleseteknél boncolt tetemek 35—40 százalékánál állapítanak meg szeszfogyasztást. A mun­kahelyre érkezés közben és a munka elhagyásakor előfordu­ló baleseteknek ugyancsak negyven százalékát a szeszfo­­tés idézi elő. Nem kell azonban a vélet­lennek sem közrejátszania, hogy emberélet pusztuljon. Egy ellenőrzött csoportból, ahol 1800 nyilvántartott iszákos volt, harmincán öngyilkosságot követtek el. Egy másik kettő­­száznyolc tagot számláló cso­portból nyolcán mondtak ön­ként búcsút az életnek. A kimondott iszákosok szá­ma első szempillantásra nem látszik olyan nagynak, csak egy százalékát teszik ki az összlakosságnak. Ha azonban tudjuk, hogy hazánkban ez az egy százalék százhúszezer em­bert jelent, akkor mindjárt komolyabbnak látjuk a hely­zetet. Hiszen ennyi ember egy komoly hadsereg létszámának felel meg. Ennyi egészséges emberrel hegyeket lehet meg­mozgatni. Hogyan folyik a harc e had­sereggel szemben és e hadse­regért ? Az iszákosság elleni harc legfőbb vezetése az Egészség­­ügyi Minisztérium keretén be­lül működő Központi Alkoho­lizmuselleni csoport kezében van. Ennek a csoportnak a fel­ügyelete alatt működnek a fel­fogó állomások, amelyek rajta­ütésszerűen összegyűjtik az italos állapotban találtakat, reggelig az őrszobán tartják és nyilvántartásba veszik őket. Az így végzett „szűrések” azt mutatják, hogy az így össze­gyűjtöttek csak egyharmada az alkalmi ivó, kétharmada már mint ismerős vendég ke­rül a kijózanító priccsekre. Az ország területén százötven ta­nácsadó működik szakképzett elmegyógyászokkal az élükön. A tanácsadók hálózata Cseh­országban a legsűrűbb, míg Szlovákiában, főleg Kelet-Szlo­­vákiában a tanácsadók száma nagyon gyér. A főok — se szakképzett orvosok, se meg­felelő helyiségek nem állanak rendelkezésre. Az ital rabjai vagy önként jönnek a tanácsadóba, vagy családink unszolásának enaed-Élhetne a vezető, futhatna a szép autó — de közbeszólt az alkohol! ve, illetve a törvény kénysze­rének hatására. Siker csak ak­kor várható, ha a gyógyulást maga a „beteg” is akarja. A gyógyítás első fázisa a pszichoterápia. Az orvos első­sorban az ivás kezdeti okát igyekszik kinyomozni. Ha ez sikerül, akkor értelmes rábe­széléssel, biztatással önt lelket á józan élet szökevényébe. Az oknyomozás néha bizony nehéz história, mert nagyon sokszor ilyen párbeszédekre kerül sor: — Miért kezdett inni? — Mert elhagyott a felesé­gem. — És miért hagyta el a fe­lesége ? — Mert ittam. Van olyan, aki az elviselhe­tetlen magány elől menekül a szesz és a kétes barátok, ba­rátnők társaságába Ellenkező­en, van olyan is, aki a házi­sárkány elől szökik a vidám cimborák és a bátorságot visz­­szaadó ital karjai közé. Na­gyon sokan viszont azért isz­nak, mert siratják az álmaikat: órás akart valamikor lenni, most suszter. Elegáns pincét; volt előkelő vendéglőkben, most betonhabarcsot hord. Matróz volt a dunai hajókon és megszokta, hogy a rum gő­zét kidalolja a fütyülő szélnek. A szárazföld túl szilárd józa­non a lábainak. Egy-két lég­köri nyomás visszaadja neki illúzióját, hogy a hajópallón jár. Akin nem segítenek a „lelki fröccsök”, ahogy a megátalko­dott szeszpártiak nevezik á rábeszélést, tulajdonképpen a nehezebb utat választja: az ök-; lendeztető kúrát és a feléb-: resztéit félelem érzetét. A kú­ra alatt egy pohár ital melle hánytatószert kap a „vendég”.; A tizenkettedik ilyen pohár; után már az ital látása is un-: dort vált ki a páciensből — ha minden rendteen megy. A ha­lálfélelmet a stopethil és an-: tabus nevű gyógyszerekkel érik el. Vannak azonban olyan konok természetű emberek is, akik megkozkáztatják a halálféle-, lem gyötrelmeit is szerelmü-: kért, az italért. Az ilyenek sikeres gyógyké-: zelése már csak zárt intézetek-! ben remélhető. Az intézeti ke­zelés az önként jelentkezőknél! két-három hónapig tart, a kö­telező kezelés ennek az időnek a kétszerese. Erre a célra je-: lenleg csak tíz osztály — öt-: száz ággyal áll az egészség-: ügy rendelkezésére. Ez azon-! ban nagyon kevés! Hiányoznak az olyan intéze­tek, ahol hosszabb ideig, tizen-: két hónapig, sőt azon túl is' kezelik az egyébként gyógyít-: hatatlan notórius alkoholistá­kat. Ezekben a gyógyintézetek­ben ugyan eleinte az ismer­tetett gyógymódokat használ­ják s igénybe veszik a hipnó­zist is — de a fő gyógyszer a munka. Ezekre a célokra további nyolcszáz ágy kell, ha komo­lyabb eredményeket akarunk elérni. Szükséges újabb tizenöt gyűjtőállomás felállítása. A ta­nácsadók számát fel kell emel­ni százzal. Ezekből az elsőket a besztercebányai, a kassai és eperjesi kerületekben várják a legtürelmetlenebbül. Ne vegyük a feladatokat fél­vállról. Lenin mondta: Az al­koholizmus visszavezet a ka­pitalizmusba! OLAJVEZETÉK HELYETT — TEJVEZETÉK Nemrég ngilt meg a-, svájci Wallisi Alpokhoz tartozó Anniviers völgg nevezetességének számító „tejvezeték". A műanuagból készült csővezeték a föld felszíne alatt 30 centiméterrel halad 1200 méteres hosszúságban az egyik hegyi majorból a legközelebbi faluig. A tejből per­cenként 9 liter áramlik végig a csővezetéken, s lehű­tött állapotban folyik bele egyeneseen a pasztőröző ka­zánba. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom