A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-09 / 2. szám
{Ás** <&.-♦***•*.♦ • . v ^ *, sx-*^,>y *■■ * /»AV-^ A.,,, <W'i <:‘“''*|i 4 *U***A t) ✓♦*»> *&.*>4* ^.;j^ . . ' 4 VSEmS» * ...4 K8»wWS.f*^<-^1 & A^r*— \*4 ~£r:. * . „»-z *<*£ :.*4A****i< * W , > «../-V* a *-*. »•* *-•* ' *w»< — * V '*'*■'<■-+/■+ V . , ..., * />*-**~ JTA ,v . .V*** *v /,* *' *~***< 4A X ' .. £* ^ tJěi**'** ý * / >• w ^kj ►.' 'tVí - ŕ r' íř<^*v * :>:.$*V*<> >v't ’r '*" *'** 1*4 **'•»$£** ä ~v ** * *y7 4 ^v . i£. »£*■#'+ -ív-, ' ' %-*>*Ú Át^ \y>> » /M-v»-»« ** /< /«/*' . *V ^ í t, *, ÍV—. <(„, <<ÍV >♦' ^/t /)<• »V* I > - v ’ /* >* '><♦,'>✓<% : v^4. »*<<* j « M >- • <* > 'a v ■>»*.•*•/ t& *& * •>, ► jit i*/'* ^*7 >>f*. x «c- •*. ■ ^ < ,-i***4 iy ÍÝ>,H+**Afrv*i •' /<^ff*< /*>» *Ä Vţ »♦ ^41 > t yv* ^ < PPI.. tr« ** 4* <** í v «*> *>♦♦,<< Í A < ä-^^4, 4-« > >< r+.<*.S.t*, ^ Ä- V-X^Ä >xxţ*.~ ■< < 'A i» ^ A* * Atx4 S*j£*&**t y y^t < **• >^w-> ^ t **^-+* 4^' «}> ' í'A,Jl >^4 X ^v#vÄ 4Jf^Ä> «(Vvw# -i< ^ /'l /^ >*á * i \ -<> 4 •*• •>* * ^*xV^>? » ♦ v /* J A ^ V4 <♦ » ^ f «4 H >XVA 4 f+i 4(*t^ TM *4^ <*'** ^ á*i„u x«~^+ mg* »,,«' ■««■*•*-,;ř š*'?'!is%í. Ay./ Jíy Alt řV t ř*"*~ ''Vť^’í'- ,v ^i'% * >■* <** . ***♦, ;•< 1-X , i JW.A ■■-> <v« v/-.;^* .»<«..<<<.»* /■ >ý -*<»'v»4#4'»*«-/ v r>sy*y.+\ ♦ '■$-<■ *<-\4Í) fftfK V'H», < *4 s 4* ■*'4* < <<«• .« Ä^f )»»V jr^iWli» , ^«4*-fe *»«^ ^«A I» %<>-/♦>« ' < > řx-•«» ^.-ÍÍM ♦, <•«•*»» < ' X> < -4 K *-* >, s x~A / fu 4«An-I' l x '»Á •> * *V 'v»V A -A->. (*Uv >V A ř'<^ ^ <-<Wr >t ,•.ífih>>''\ Aři♦ **+ u/}*tA**^*'-^fy +\í* ', \ >  ^ <4 >>v < >A^A< < jí A. />,.♦■>■#< ■'■••#'■vfr/flf'A'á ' xvíjrj -x'A.' 'v, > vţWM •ľ <; >ťi V^*v ^a J( ■•■»,«* ■ '0& «•» »<■-•» . i’^x-,- *A-*» ,% i~<«yi** /«í*»'» ■OJjf j ^Ju. ^ . •'*»«-* r4*- » " Kossuth-1 Az 1847 január tizennegyedikén keltezett második levél teljes szövege Kossuth Lajos kezeír ásával, ahogy az- ma is megtalálható a pozsonyi evangélikus egyház levéltárában. I !|: I I I .1 I I l il. ■ I I I I I » I I iiíiiiiiii!:ain::i::i!iiiiiiiii!i:!ii;i.!i: i; iiíiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiniiiiiliilllliililli Becs volt, ök a Védegylet ellen fordultak, mivel az Ausztriától való elszakadás előkészítőjét látták benne. A Védegylethez kapcsolódva 1844 tavaszán kezdett működni a Magyar Kereskedelmi Társaság önálló árukivitel megteremtésének céljával. E társaság 1845 áprilisában részvényjegyzés indításával hozzálát a fiumei vasút megvalósításának tervéhez. Ez a vasútvonal Triesztet elkerülve készült közvetlen kapcsolatot létesíteni a külfölddel. Széchenyi István mint a helytartótanács közlekedési osztályának vezetője ellenezte a fiumei vasút tervét épp úgy, mint az osztrák trieszti kikötői érdekeltség. A kormány is azért ellenezte az Adriához magyarországi és horvát területen vezető vonalat, mert a fejlődő Trieszt forgalmának csökkenésétől tartott. Széchenyi elvileg kerülendőnek ítélt minden olyan közgazdasági kezdeményezést, amely ausztriai érdekekkel összeütközést jelenthetett. A vasútépítési láz gyökere abban keresendő, hogy a mezőgazdaság, a nagybirtok már régebben, később a középbirtok is — egyre inkább árutermelésre tért át. Ahol pedig árutermelés folyik, ott a termelő érdeke a közlekedés fokozása. Széchenyi elsősorban a víziközlekedés előmozdításáért szállt síkra, sőt a Duna két partján vasútépítésre készülő osztrák tőkecsoportok versenyén sem talált hibáztatni valót. A Kossuth által propagált fiumei vasút tervét ellenben gátolni igyekezett, nemcsak azért, mert az zavarta volna a trieszti forgalmat és e forgalom haszonélvezőit, hanem azért is, — és erre vonatkozó nyilatkozatai fönnmaradtak, — mert a vagyontalan és köznemes Kossuth merészeit 20 millió forint befektetést igénylő vasútépítési tervvel a nyilvánosság elé lépni. A birodalmi osztrák érdekeknek szolgáló Pressburger Zeitung megpróbált azzal érvelni a fiumei vasút ellen, hogy nem lesz jövedelmező, mert a terv szerint az exportálandó árukat a Dunán szállítják a szlavóniai Vukovárig s ott átrakják az onnan kiinduló és Horvátországon keresztül vezető fiumei vonalra. Kossuth vasútépítési terve elé nehézségek gördültek. 20 millió forint helyett csak 81/2 millió forint értékű részvényjegyzés történt. Az sem volt kedvező jelenség, hogy 1845 után a védegyleti mozgalom ellankadt, mert a reakció minden követ megmozgatott ellene, a nemesség jelentékeny része közömbös maradt és a szükséges tőke is hiányzott. Hiába mozgósítottak tömegeket, az adott hatalmi helyzetben a kitűzött gazdasági célokat nem lehetett megvalósítani. 1846 augusztusában azon a védegyleti közgyűlésen, amelyre Kossuth első levelében Dobayt meghívta, lemondott igazgatói tisztéről. Nem sokkal ezután kiderült, hogy Szabó Pál, annak a Magyar Kereskedelmi Társaságnak igazgatója, ahonnan a fiumeii terv kiindult, sikkasztott és külföldre szökött. Széchenyi bizonyos iróniával emlékezik mag feljegyzéseiben erről a kellemetlen fordulatról. Kossuth pályáján azonban mindez nem okozott törést, mert ő 1847 novemberében mint Pest megye megválasztott alsótáblai követe az utolsó rendi országgyűlésre Pozsonyba jön s fokozatosan a politikai cselekvés terén érvényesíti mindazt, amit az Iparegyesület, a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság és a fiumei vasút tervezésével igyekezett előkészíteni és megvalósítani. Meglepő, hogy Kossuth az 1846-os pesti iparkiállítással kapcsolatban — amely elkésve augusztus 11-én nyílt meg s rajta 32 pozsonyi kiállító vett részt — milyen pontosan ismeri és emlegeti az egyes pozsonyi iparűzőket, így Brúder Rudolf selyemárugyárost, Römer Károly pecsétviasz-, enyv- és cinóbergyárost, Szlubekné likőrjeit, Schmid zongorakészítőt, Liebisch arany- és ezüstművest. Honnan származik ez a tájékozottság ? Kossuth 1832 decemberétől 1836 májusáig Pozsonyban jelentette meg nagyjelentőségű kéziratos Országgyűlési Tudósításainak 344 számát. Volt ideje tehát a város köveit és embereit megismerni. Az Iparegyesületnek 1845 áprilisában megindított Hetilapja, melyet Kossuth irányított, állandóan foglalkozik Pozsony iparával és gazdasági helyzetével. Ki volt Dobay Ágoston ? Ha a hozzáintézett levelek nem is baráti hangúak, becsülést fejeznek ki egy megbízható munkatárs iránt. Kilétének megállapításához idősebb Szinnyei József írólexikonja segített, melyben Dobay szerepel, noha életrajzi adataival • kapcsolatban semmiféle irodalmi alkotása nincs megemlítve. A lexikonban közölt halálozási éve (1870) alapján ráakadtunk egykorú pozsonyi lapokban Dobay Ágoston nekrológjára. A róla szóló megemlékezésekből kitűnik, hogy ügyvéd volt, 1848-ban tagja lett az akkor megválasztott városi tanácsnak, de a nekrológok nem tudnak arról, amit Szinnyei megír, hogy t. i. 1848-ban Komáromban mint hadnagy szolgált, majd Damjanich hádtestében alezredes és dandárparancsnok volt s forradalmi szerepléséért hat évi várfogságot szenvedett. 1861-ben már ismét a városi tanács taqja. és mint az evangélikus egyház pénztárosa és aktuáriusa haláláig működött. Magatartásával hű maradt Kossuthoz, meg is őrizte a tőle kapott leveleket s ezek Dobaytól jutottak a pozsonyi evangélikus egyház levéltárába, ahol a mai napig fennmaradtak. Sas Andor 7
