A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-02 / 1. szám
Az évenkénti hagyományos ünneplések keretében, a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában a Nemzeti Arcvona) valamennyi tömegszervezete hatékony tömegkulturális munkát végez. • Nagy jelentőségű ezeknek a kulturális programmal egybekötött ünnepségeknek a műveltségterjesztő hatása, hiszen szervezeteinken keresztül a dolgozók nagy tömegeivel ismerteti meg a legemberibb kultúrát, egyben módot nyújt a műkedvelői tevékenység egész sorának kifejlesztésére, a dolgozó ember legszemélyesebb részvételére a művelődési politikában. Fontos szerep jut a barátság hónapjában kulturális szervezeteinknek, így természetesen a Csemadok szervezeteinek is. Köztudomású az a tény, hogy a népnevelői munka kifejlesztésének legnagyobb lehetősége éppen a "barátság hónapjában adottak, amikor munkások és falusi dolgozók ezrei és ezrei ismerkedhetnek meg színpadi előadásokon, filmelőadásokon, ismeretterjesztő és szakelőadásokon, irodalmi vitaesteken keresztül a számunkra példával szolgáló szovjet tudományos és művészeti élettel, a szovjet mezőgazdasági és ipari termelőmunka tudományos módszereivel és eredményeivel, amelyek ismerete mind nagy segítséget nyújt szocialista építőmunkánkban. A losonci járás Csemadok helyicsoportjai szintén jelentős műsorral készültek az idei barátsági hónap megünneplésére. Figyelemreméltó ez a tény, mert jóideje bizonyos fokú visszaesés volt tapasztalható ebben a járásban a Csemadok népművelési és népnevelői munkájában. Az október elején átszervezett járási vezetőség sokkal gondosabban fogott az utolsó negyedévi feladatok megvalósításához, mint azt az előző titkárság tette, s így természetszerűleg a barátsági hónap ünnepségeinek előkészületeivel is igényesebben foglalkozott. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap és az alkotó népművészeti verseny keretében mintegy tizenegy alkalommal szerepelnek a Csemadok műkedvelő színjátszó csoportjai. Mindenképpen szép eredmény ez, már csak azért is, mert a losonci színjátszók mellé, ha nem is teljesítményben, de igyekezetben felsorakoznak a vidéki csoportok is. Feltűnő jelenség a terbelédi. A falu tanítója, Gáliik elvtárs, egyidőben három színdarabot rendez a falu lakosságával; az iskolás ifjúsággal a „Csizmás kandúr”, a serdültebb ifjúsággal a „Becsületes juhászlegény”, a felnőttekkel pedig a „Mennyet járt ifjú” című színdarabok előadására készül. Sőt még a Lázi-pusztai szlovákok között is elvállalta egy színdarab rendezését. Ezen kívül pedig minden hónapban ismeretterjesztő előadást tart a falu lakossága számára. Ilyen tanítók munkájára és áldozatkészségére kell támaszkodnia a Csemadok csoportjainak kulturális feladataik végzésében! A losonci helyi csoport színjátszói Šafránek; Viruló asszonyok c. darabjának előadására készülnek. A nagysikerű „Csárdáskirálynő” után remélhetőleg elismerést hoz ez az előadás is. A járás majdnem valamennyi helyi csoportja készül egy-egy színdarab bemutatására a barátsági hónapban vagy a Csemadok versenyek keretében. Ugyanígy alkalmi ünnepi műsorral készültek a helyi csoportok a barátság hónapja megünneplésére, amelyek előadására a megnyitó ünnepségeken, nyilvános rendezvényeken, záróünnepségeken kerül sor. Nagyobb esztráé-műsor közös előadására készülnek a Csemadok losonci és az apátfalusi Poľana textilüzem műkedvelő csoportja. Erre az előadásra november 28-án keriil sor, s amellett, hogy a barátsági hónap gondolatait szolgálja, nagyon szép törekvést jelent a kulturális együttműködés megteremtésében is. Losoncon és a járás többi községében mintegy húsz-huszonöt alkalommal rendeznek tudományos és ismeretterjesztő előadást, amelyek nagyrészt a Szovjetunió életének megismerését szolgálják, de szép számmal rendeznek szakmai előadásokat is, főként mezőgazdasági ismeretek terjesztésére, s ezenkívül minden tevékenyen működő színjátszó együttes számára szakmai előadást rendeznek egy-két alkalommal. Losoncon Ocsovai Imre tanár tart előadást „A kultúra szerepe a kapitalizmusban és a szocializmusban” címmel, Lakatos István pedig „A szlovák és a magyar nép közös harca” címmel. A többi helyi csoport szintén „A szlovák és a magyar nép közös harca” és „Az SZKP XX. kongresszusa határozatainak teljesítése a Szovjetunióban” címmel rendez előadásokat. A losonci helyi csoport programjában szerepel a barátsági hónap reprezentációs ünnepségeként egy szovjet irodalmi- és zenei est. Szovjet irodalmi művekből négy vitaestet tartanak a vidéki helyi csoportok, de szerepelnek hazai szerzők művei is, mint például Egri Viktor: Tűrj üllő című regénye, amelyről Törincsen rendeznek vitaestet. Ezekkel azonban nem merül ki a népnevelői munka, mert a legtöbb esetben a vezetőségi és tagsági gyűléseket is felhasználják népnevelési feladatokra ismertetvén mindig a legaktuálisabb belpolitikai jelentőségű eseményt vagy pedig párthatározatot és kormányrendeletet. így ismertették már meg a Csemadok tagságával Losoncon, Törincsen, Pincén, Bolykon, Terbeléden és Mucsinban a SZKP XX. kongresszusának, a CSKP országos konferenciájának határozatait, a szlovákiai népi szervek jogkörének kibővítéséről szóló rendelkezést és a Csemadok évzáró közgyűlésének irányelveit. Hat helyi csoport rendez szlovák, magyar illetve orosz népi nyelvtanfolyamokat, és Losoncon a helyi csoport kezdeményezésével már megalakult a szabászat!- és varrótanfolyam, valamint a főzőtanfolyam. Ilyen programot csak ott lehet adni, ahol érdemben fel tudják fogni a Csemadok művelődéspolitikai és népnevelési feladatait. Erről nyilatkozik Csák István, a Csemadok losonci járási titkára is: — Október e’ejétől végzem a titkári teendőket, ami nem nagy idő, úgyszólván csak arra elegendő, hogy széttekintsen az ember maga körül. A mi a járásunkban a népművészeti tevékenységgel nem sok baj van, de annái több gondot adnak a népművelési feladatok. Már megegyeztünk a járási népkönyvtár vezetőjével, hogy közösen létrehozunk egy irodalmi lektor-csoportot, amely magasabb színvonalú irodalmi vitaestéket tud biztosítani járásunkban. ígéretet kaptunk tőle arra is, hogy sokkal nagyobb gondot fordít a magyar könyvállomány felfrissítésére és növelésére. Ugyancsak népművelési munkánk megjavítása érdekében szeretnénk összehívni az előadói testület tagjait s a járásunk valamennyi könyvtárvezetőjét egy értekezletre, amelyen népművelési feladataink összehangolásában kell megállapodnunk. S a népművészeti munkában nincsenek ilyen sürgető feladatok? —, kérdeztük Csák Istvántól. — De vannak. Énekkart kell Losoncon alakítanunk, legalább olyant, amelyik lelkesítőül szolgálhat falusi énekkarok számára. Volt énekkarunk 1954-ig, de vezető híján feloszlott. Pedig lehetőségeink vannak, mert ha 1930-ban 100 tagú énekkar szerepelhetett Losoncon ma is tudunk ilyent életrehozni. — Nagyon szeretnénk még a színjátszói mozgalmat is felélénkíteni — folytatta Csák kultúrtárs. Ezen a téren főként szakmai tanácsadásra, jó rendezésre lesz szükség. Ezt egyrészt szakelőadásokkal, s a rendezők jó megválasztásával kell elősegítenünk. Milyen egyéb terveik vannak? — Egy-két helyi csoportunk vezetőségét is tanácsos lenne átszerveznünk. S közben nagyon sokat kell lelkesíteni mind a vezetőket, mind a tagokat. Sok a feladatunk, de nem elijesztő, s úgy érzem, hogy a barátsági hónap rendezvényei lendületet adnak feladataink elvégzéséhez. Mindez nagyon hihető és minden lehetősége megvan ilyen elhatározás mellett arra, hogy a losonci járás Csemadok csoportjai értékesebb és színvonalasabb népművelési és népművészeti munkát fejtenek ki a jövőben. —a— MŰVELŐDÉSI HÍREK Paul Robeson, a világhírű énekes egy újságírónak a magyarországi eseményekről a következőket mondotta: — Csak jót kívánok a jelenlegi magyar kormánynak. A magyarországi puccs ugyanazoknak az elemeknek a műve vott, akik 1936-ban eltemették a spanyol köztársaságot * A moszkvai tudományos-ismeretterjesztő filmgyár dolgozóinak egyik csoportja két szélesvásznú színes dokumentumfilmet készített Kamcsatkáról. Különösen érdekes a filmnek a tűzhányókat és a gejzíreket bemutató részlete. * Asztalos István állami díjas romániai magyar író szerkesztésében január elsejétől Kolozsvárott Napsugár címmel gyermeklap indul. A tervek szerint addig is elkészül néhány próba szám.
