Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
44 ámmal,1 s ez időben újra megszállotta lelkét a habozás és kétely, minélfogva Skaricához fordult. Ez egyes vita-iratokat küldött neki, majd levélileg vitáztak együtt, s végre is Tolnai Lukács megadta magát. Ő volt-e az a Tholnai Lukács, ki az országos levéltárban őrizett XVI. századbeli tizedlajstromok szerint a semptei papi dézmát az 1590-ik évről fölvette? nem tudom. 1561- ben Budai Márton. Kecskeméti Benedek. 1562- ben Kecskeméti Mező János. A laskói Csókás Péter névsora szerint „poéta laureatus“. Tolnán volt iskola rektor. Szegedi Lőrinc. Haza jővén lett békési lelkész, majd 1567-től kőrösmarosi Senior, s e minőségben irt alá 1569-ben a váradi zsinat végzéseinek. Basilius István kolozsvári unitárius lelkész Békés Gáspár pártfogása folytán 1570-ben befurván magát Békésre, Szegedi Lőrinc ez után csakhamar Szathmárra költözött, mint ez megtetszik 1575-ben megjelent s Báthori Miklós szathmár-szabolcsi főispánnak és neje Losonci Frusinának ajánlott műve, e Theophania előszavából, melyben a többek közt ezt mondja : „E mostani próbában . . . hogy én is Nagyságtoknak az én rendem és tisztem szerint vigasztalására legyek, ítélem nem méltatlan dolognak lenni, e kisded könyvecskét is nagyságtok neve alatt közönséges olvasásra kibocsátani.2 Van Szegedi Lőrinctől egy ének a Szegedi Gergely énekes könyvében (10 — 12. lap), melyet ő a VlI-dik zsoltárból készített s melyet a katholikusok szinte átvettek és énekeltek. (Kájoni énekeskönyv 492. 1.) 1563- ban Eszéki Mihály. Pathai Sámuel után Ember Pál tévesen mondja István püspök fiának s 1565-ben Tolnán utódának. 1564- ben Daróczi Orbán. 1564-ben Szegedi Albert. Máramaros-Szigeti tanító volt s 1569-ből egy nevezetes emlék, a „statuta Quinque Civitatum Maramarosiensium“ maradt tőle, mely érdekes codex 1 Ambrus verő terque quaterque ad Adrianos apostatans. nunc haud usque adeo insulse Polgardini recantationis mysterium agit Scarioa. s Theophania, az az isteni megjelenés. Új és igen szép Comédia a mi Atyáinknak állapotiáról és az emberi tiszteknek rendeléséről avagy grádicsáról. Hely nélkül, 1575.
