Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
161 len elterjedt a hír, hogy t. i. új vallás támadt, melyről még az apák sem hallottak soha; s aztán a közelebbi városokból, mezővárosokból és falvakból oly tömegesen indult a nép Laskóra, mint valami híres sokadalomra. Látván azért Sztárai, hogy a tanulatlan nép oktatására elérkezett a kedvező alkalom, de szükséges is, hogy az igaz vallást és az evangéliomi igazságot föltárja ellőtte : akként alkalmazta beszédeit, hogy azokban az igazságot a legvilágosabban tüntesse föl, s a misének, bűnbocsátó leveleknek s más szertartásoknak, mint emberi találmányoknak hiábavalóságáról annyira meggyőzte őket, hogy a római katholikus frátereket, papokat és szerzeteseket csakhamar szélnek bocsátva, a pápától elszakadtak s az egyházat Sztáréinak adták át. Sztárai után a második reformátor volt az eszéki részeken a Dráva mellett Torda falván (mert Laskón a reformálásban Szerémi Illés volt neki utóda) Szentantali Gergely 1521-ben Melanchton tanítványa Wittenbergben.1 Ennek fia volt Anti István, ki atyját követte a papságban s kit, mint nagyon elöregedettet és féllábbal már majdnem a koporsóban levőt, személyében ismertem. Szentantali Gergely súlyos üldözést szenvedett saját atyjafiaitól és tagjaiban meg is bénult, mindazonáltal szerencsésen bevégezte az elkezdett reformációt. Hogy ő volt a Dráva folyón túli eklézsiák főképeni reformátora, onnét is nyilván van, mert közbeszéd közben még ma is sok ízben előhozakodnak róla nemcsak a szlávok (mert Tordafalva szláv eklézsia), hanem a magyarok közt is a szomszéd lakosok. Egy könyve is van birtokomban, melybe Melanchton előadásaiból Wittenbergben sokat jegyezgetett. Hogy kiválóan tanult ember volt, kézírásai bizonyítják. Siklós város és vár környéke a jeles Siklósi Mihálynak emlékét tiszteli, ki Perényi Péter reformátora volt. Midőn hajdan azon részeken jártam-keltem, gyakran haliám nagyon idős emberektől, hogy annyira haragudtak rá Siklóson az udvarbeliek mindnyájan, hogy ha az a kegyes és nagylelkű heros különös pártfogásába és védelmébe nem veszi (Perényi akkor Siklóson lakott, mely igen kellemes hely, vára nagyon szép és kellemre alig áll bármely más magyarországi vár után), nem egyízben darabokra vagdalták volna, ádáz kardjaikkal magában az udvarban is. Eddig van, a mi az ősökről hagyományként reánk szállott. Áttérek azokra, a miket szorgos tudakozás után bizonyosan megtudhatánk. Hogy pedig annál bizonyosabban Írhassak valamit s kívánságodnak emberül eleget akarva tenni: Illyésnap körül (ekkor épen nagy sokadalom vala Eszéken) 1 Neve az egyetem anyakönyvóben nem fordul elő. Földváry : Adalékok. ^
