Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

II.

A DUNAMELLÉKI EGYHÁZKERÜLET TERÜLETÉN

SZÜLETETT AMAZ EGYÉNEK NÉVSORA, KIK 1523—1600-ig KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN MEGFORDULTAK.

A wittenbergi egyetemen tanultak:

1523- ban Gléba Boldizsár, budai.

1524- ben Uthmann János, magyar, budai.

1531-ben Körösi Csuda Demeter, Magyarországból.

1531-ben Ozorai Imre, Magyarországból.

Wittenbergben nem sokáig tartózkodott, mert még azon évben Krakkón át, hol fél évet töltött, visszatért a hazába, s Békésen és környékén reformátorkodott a nagyságos Massai és Nadányi urak szárnyai alatt. Első protestáns írónak tartatik, a menynyiben az 5 Krakkóban 1535-ben „De Christo et ejus Ecclesia, item de Antichristo ejusque Ecclesia1- címmel megjelent s majd 1546-ban szinte Krakkóban magyar nyelven is kiadott munkájánál korábbi magyar protestáns szellemi termék nem maradt reánk. Ma már nagyon ritka könyvében láthatjuk nemcsak a tudományt, melyet tanított, hanem a tanitásmódot is, melyet követett; s érdekes, hogy a világosító példákat a Békés környékebeli községekről és városokról veszi. (Gelei K. István: „Praeconium Evangelicum.“ Fejérvár, 1638. „Elöljáró beszéd.“ Nadányi János: „Florus Hungaricus.“ Amsterdam, 1663. — Ozorainak említett müve meg van a debreceni főiskola könyvtárában.)

1532/3-ban Baranyai János de Kohly, a pécsi egyházmegyéből.

1538-ban Szegedi Jakab, pannoniai.

1538-ban Pesti Imre, a váci egyházmegyéből.

1538-ban Kiséri János, pannoniai.

1540/1 -ben Pesti József, magyar.

1542/3-ban Kopácsy István, magyar.

3*