Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
86 tiókat Írnom. Időmnek 49. esztendejében, Predikátorságom 23. esztendeiben, Vácon iaktomnak 11. esztendeiben. Aztr mit ifjúságomban Írtam és cselekedtem, azokat az úr Isten tudja csak, emberük is láttak benne. Tholnai scliolában tanultam 4 észt. Debrecenben azután 4 észt. Szegeden mester voltam 2 észt. Veresmarthon is azután 1 észt. Cegléden ordinált Johannes Ilörtvélyösi ki akkor püspök volt 1592. uit. junii. Adacsi prédikátor voltam 2 észt. Tököli nehezen másfél észt. Foktövi alig másfél észt. Pathai veszöttül 1 észt. Makádi Malen (?) 3 esztendeig. Jaj ki sokat bujdostam közben-közben.“ 1 4. Hercegszőliősi Gáspár püspök. 1607—?. Elsőszülött fia volt Vörösmarti Illés hercegszőliősi prédikátornak s baranyai superintendensnek, és szülőföldje után nevezte magát. Tanult Sárospatakon s iskolái végeztével Wittenbergbe ment, hol az 1589-ik évben irta be nevét az egyetem anyakönyvébe. Hazájába visszatérvén, 1592-ben Tolnai S. János után a tolnai iskola rektorává, s majd atyja halála után, kinek — mint elsőszülött — jól fölszerelt könyvtárát is örökölte, hercegszőliősi prédikátorrá lett. Midőn pedig itt a tatárok miatt — mint Halasi Bálint Írja — folyton rosszabbodott dolga : Laskóra ment át, de a hol szintén nem lehetett békés és állandó lakozása, mert a tatárok által minden könyvétől és javaitól megfosztatott. Az iszonyú pusztítás folytán szerteszélledezö néppel együtt ő is elbujdosott, s a dunamelléki részekre jővén föl, úgy látszik hogy ráckevei prédikátorrá lett, hol — Pathai Sámuel szerint — az 1607-ik évben superintendensül választatott. Meddig viselte a supérintendensséget ? semmi nyoma. Az őt személyesen is jól ismert Pathai Sámuel úgy szól róla, mint atyjához hasonlóan tudománynyal és kegyességgel jeleskedő, s hírneves férfiúról. 1 «Az embör életének I. eredetéről, II. természetéről, III. állapotjaról irattatott köniv Foktövi .János Váozon várassi praedikátor által 1614.» III-ik rész, X-ik predikátió (kézirat a nemzeti múzeumban 414. folio).
