Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

J

I.

AZ ALSÓ-DUNAMELLÉK REFORMÁCIÓJA S ENNEK ELŐZMÉNYEI. A PROT. VALLÁS ÉS EGYHÁZ ÁLLAPOTA A TÖRÖK URALOM ALATT.

A magyarföldi reformációnak kiindulási pontja az alsódunamelléken volt. Itt talált az követőkre és pártolókra, kik mindjárt kezdetben rokonszenvvel fogadták ama szellemi harc megkezdődésének liirót, melynek mezején Wald, Huss és mások nemes emlékezete állott előttük s melyre a kedélyek régtől fogva elő lettek készítve.

Köztudomású dolog, hogy mindazon mozgalmak, melyek a vallás terén koronkint megindultak, közelről érintek a Duna vidékeit, s már Zwingli és Luther föllépte előtt jóval és számosán voltak nálunk az evangéliumi tiszta tudománynak nemcsak ismerői, hanem elszánt és sikerrel terjesztői is.

Működésüket — a római egyház romlottságát és téves tanait ostromló apostoli buzgalmukon kivül nagyban eredményessé tették ama vallási viszonyok, melyek a keresztyénségnek hazánk földén megtelepülésével kezdődve, itt állandó gyökeret vertek, s mig egyfelől erős gátjai voltak a pápista vallás oly általánossá tételének, minta nyugoti országokban, másfelől kedvező talajt teremtettek és tartottak fenn a koronkint föllépő reformátorok által hintegetett magvak számára.

Magyarország egészében sohasem volt Regnum Marianuin, mert lakossága sem volt összeségében soha pápista. A keresztyén vallás keletről terjedvén el hazánkban, honfoglaló őseink is az uj hazában talált vallási irány hatása alatt a görög szertartás szerint fogadták el a Krisztus tudományát, s úgy ezek, mint az őslakók ivadékai a szerint követték azt hosszú idők folyamán át.

István király politikai okokból Rómához Vezette a magyarföldi keresztyén egyházat, s még pogányságban levő népének a római egyház tanai szerint hirdettette a keresztyén vallást; az ősi hitet azonban nemcsak tűrte országában, hanem érez'Y'