Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

elrendeli, hogy minden in status quo maradjon, a megye pedig* inquiraljon, hogy l.Ülió'ta van a gödöllőieknek szabad vallásgyakorlásuk? 2. Volt-e mindenkor régtől fogva templomuk, iskolájuk, prédikátoruk és tanítójuk? 3. Igaz-e, hogy csak rövid idő óta kezdenek Gödöllőn szaporodni a pápisták?

4. Micsoda helysegbéliek járnak a gödöllői templomba? 5. Épségben volt-e a régi templom, mikor a gróf csere formán elvette tőlök? 6. A régi templom közel volt-e a mostani kápolnához s ez a réÍK temető egy részén fekszik-e?1

*14.0'eVgóV/jAz itteni ref. lakosok panaszolják 1743-ban:

„Felséges'kegyelmes koronás királyné Asszonyunk!

Úgy vagyon, hogy Felségednek in negotio Heligionis kiadattatott parancsolatjának utolsó edjik articulusának ténora úgy tartja, hogy a ki vallása dolgában háborgattatik. Felségedhez folyamodjon. Melyre nézve mi Tekintetes Nemes Tolna vármegyének Tengőd nevű helységében helv. Confession levő régi lakosok, közönséges istenitiszteletünknek elvégezésére hogy egybegyülhessünk két harangunknak szállására, azoknak négy darab fából álló lábakat az eldőltek helyett felállítottunk az elmúlt 1742-dik esztendőben. Melyet Mlgs gróf Herényi Zsigmond ő Excellentiája. mint vármegyénknek főispánja és pécsi püspök, el nem szenvede, hanem Oratóriumunknak kerítésében a földből kiásatta és ledöntette, mely mostan is úgy vagyon, melyet ezelőtt is Felséged eleibe igazított alázatos instantiánkban feltettünk.

Úgy ezen mostan folyó 1743-dik esztendőnek, Szt-György havának 8-dik napján említett Tts Ns vármegyének főbírája Tkts Nztes Zitsi József urunk Tiszteletes Prédikátorunkat eltiltotta, hogy kányái helységben helv. Confession levő lakosoknak semmiben szolgálni ne merészeljen, holott még a pesti felséges Commissiónak kezdete előtt régen a mi prédikátorunkhoz hallgattanak.

Keresztyén vallásunknak ily és ehhez hasonló dolgaiban a midőn háborgattatunk, Felségedhez kegyelmes koronás királyné asszonyunkhoz nagy alázatossággal leborulva és esedezve folyamodtunk. Méltóztassék Felséged kegyelmes szemekkel megtekinteni és keresztyén vallásunknak közöttünk fennálló régi szabad folyásában segítséggel lenni. Maradván Tengődben Die 13 Septembris Anni 1743. Felségednek köteles engedelmességgel való szolgái a helv. Conf. levő lakosok közönségesen.“2

1 Egyház le. levéltár, G köteg 62 — 72. sz. a. okm.

2 U. ott T köteg.